8 Órai Ujság, 1931. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

VASÁRNAP 2. DIIDAX]­ÓPMUJSÍG­­1 FEBRUÁR 1 ­gyáriparát megalapozza, kiépítse és ezzel sok-sok munkás kéznek megélhetést és haj­lékot biztosítson. Akkor erről az oldalról nem hallottunk siránkozást azért, hogy ál­lami támogatással és szubvenciókkal eze­ket a vállalatokat felsegítik. Nem hallot­tunk azonban ilyen fajokat a magyar gaz­dától sem, holott talán érdekeibe ütközött, mert hiszen tisztában lehetett azzal, hogy minden füstölgő gyárkémény újabb és újabb akadályt gördít a mezőgazdasági ki­vitel elé. * Az iparfejlesztés állami támogatása ma sem lehet támadási felület. De ha most is van — okkal-móddal — kevésbé bír jelen­tőséggel, mint a magyar gazda megmen­tésének és a föld céltudatos, produktív kihasználásának gondolata. Az ország gazdasági megerősödése, igazi konszolidá­ciója, politikai kapacitása elválaszthatla­­nul össze van forrva az agrár­krízis meg­oldásával. Mert ez a krízis nemcsak a gaz­­­­­dáké, hanem mindannyiunké, foglalko­zásra való tekintet nélkül, akik itt élünk és ehhez a nemzethez tartozunk. Ennek gyógyítását azonban nem lehet egyedül kormányzati intézkedésektől várni és úgy nem lehet feltüntetni, mintha ez csupán a gazdatársadalom partikuláris érdekeit szol­gálná. Sőt erős a meggyőződésünk, hogy amíg számottevő tényezők akadnak, akik a gazdák megsegítésében egyoldalú kedvez­ményt látnak és nem tudnak arra a maga­sabb álláspontra helyezkedni, hogy ez az egész gazdasági életnek Kolumbusz-to­jása, addig hiábavaló minden kísérlete­zés. A föld bajai, a gazda magárahogyott­­sága, a bankok és pénzintézetek idegen­kedése a gazdahitelektől, minden vonat­kozásban sorvasztólag hat az országra. A gyárosnak, a kereskedőnek, az iparosnak, az ügyvédnek, az orvosnak, a tisztviselő­nek, a művésznek és mindenkinek be kell látnia, hogy boldogulásának első feltétele: életképessé és egészségessé tenni azt a társadalmi réteget, amely ebben az ország­ba, a legtöbb lelket számolja és amely geográfiai elhelyezkedésünknél fogva min­denki embarmnyagban a domináló elemet fogja képezni. És ha ez így valy, mint ahogy nincsen m­ádi éppen, akkor égető problémává vá­lik alapjában megerősíteni az ország agrár jellegét. A kormányzati ténykedésen kí­vül a magángazdasági életnek is ehhez kell idomulnia. Hol vannak ma azok a hatal­mas bánya- és más iparvállalatok, ame­lyek a gazdaérdekeket üzletpolitikájukba belevitték? Csak végig kell érva most folyó karteljavaslat vitáját és még inkább azt az adathalmazt, ami a javaslat elő­készítőinek birtokában van, könnyen meg lehet állapítani, hogy a mezőgazdaság és ezzel az egész termelés és fogyasztás szem­pontjából milyen indokolatlan kartel­­árakkal állunk szemben. De hol vannak az altruista intézeteken kívül azok a hatal­mas bankok és pénzintézetek, amelyek egy ilyen agrárjellegű országban rendsze­resen, kitervelt programmal foglalkoznak hosszabb lejáratú gazdahitelekkel, s álta­lában agrártermészetű bankpolitikával ? Hiszen enélkül például a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank, amely legszolidabb inté­zeteink közé tartozik, kiállíthatja legszebb üzleti mérlegét, arathat sikereket a bank­világban, a tőzsdén, sőt a külföldi tőke­csoportok előtt is, az ország nagy gazdasági érdekei szempontjából azonban mindaddig hiányos tevékenységet fejt ki, amíg abból nem derül ki, hogy mit tett és mit cselek­szik az agrárkrízis enyhítése körül. Lám, a szászoknál a szász pénzintézetek, a nagy­szebeni, a brassói takarékpénztárak törté­nelmi missziót teljesítettek azzal, hogy hitelpolitikájukat nyugodt, békés időkben, úgyszólván egy kis német szigeten a szász földművelő nép, a szász agrárérdekek szol­gálatába állították. Ezek sem voltak al­truista alakulások, de a magántőke, a szász népben élő életösztön összhangba tudta hozni a szászok magasabb érdekeit a­ reális magánérdekekkel. Vájjon ha ezt nem tették volna és éppen olyan néma szemlélői lettek volna a szászokat gyakran fenyegető veszélyeknek, mint a mi intéze­teink a magyar gazdatársadalom rettentő nyomorúságának, hová jutottak volna a román invázió és elnyomatás idejében? A Pannónia pedig akkor lesz ismét a régi, ha ez az ország a maga agrárjellegét kiélheti.­ Akkor azonban nemcsak a gaz­dák, hanem az iparosok, a kereskedők és a többi, más foglalkozásunk is meg fognak tudni élni. A megélhetés első feltételes konszolidációnak, melynek végső­ útja a ma­gyar feltámadáshoz vezet. Március közepén kezdődik a nagy patkányháború A kötelező takarítás ideje alatt naponta 30-40 szemeteskocsival több volt üzemben (Saját tudósítónktól.) Mióta Budapest szé­kesfővárost hivatalosan egyesítették, még nem volt rá eset, hogy rendeletileg kötelezték volna a lakosságot egy nagytakarítás elvégzésére. Sipőcz Jenő dr. polgármester december elején rendeletet bocsátott ki és falragaszokon hívta fel Budapest lakóit,, hogy február 1-ig a laká­sokat, padlásokat, pincéket takarítsák ki és gondoskodjanak a felgyülemlett hulladékok el­szállításáról. Az általános tisztogatás azért vált szükségessé, mert a fővárosban tömeges patkányirtási hadjáratra készülnek. Az általános nagytakarítással egyidejűleg oly intézkedés is történt, hogy a csatornákban, alagutakban, vásárcsarnokokban, nyílt és zárt piacokon és a vásártereken a főváros közegei is tartsanak nagytakarítást, hogy így a patká­nyok elpusztítása teljes sikerre­ járjon. Most érkeztek be a jelentések az általános tisztogatási munkálatokról, amelyekről a vá­rosháza közegészségügyi osztályában a követ­kező információt kaptuk: " Csak a legnagyobb dicséret hangján lehet megemlékezni a­­ főváros közönségének példás magatartásáról, amellyel a polgármester felhívá­sának eleget tett. A fővárosi fuvarteleptől érke­zett­­ jelentések szerint a kötelező takarítási idő­tartam alatt naponta harminc-négy­vénnél több szeme­­teskocsit kellett beállítani, hogy a házak­ból kitakarított hulladékot elszállíthassák. Ez a t­eljesítmény annál érdekesebb, mert ható­sági ellenőrzés nem is volt és a közönség kizáró­lag kötelességgértésből végezte el a fárasztó munkát. Az eredeti megállapítás szerint úgy volt, hogy február közepén megkezdődik a patkány­irtás és a beküldött­­méregminták alapján ki­adják az irá­si munkálatokat a különböző vál­lalkozóknak. Ez­ a terminus most eltolódott, "mert a polgármester a takarítási és tisztoga­tási határidőt február 28-ig m meghosz­­szabbtotta. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert sok városrészben a polgármester felhívását csak későn kapták meg és így nem volt kellő idő a tisztogatás lefolytatására. Különösen döntő befolyást gyakorolt a meghosszabbítás elrendelésére az a körülmény, hogy a csatorna­­nyilások betonozási munkálatait a fagy miatt nem tudták elvégezni. A patkányirtást ilyen körülmények között március közepén rendezik, de ezt megelőzően még ebben a hónapban dön­­t­nek a patkányirtási munkálatok odaítéléséről, ami tekintélyes jövedelmet nyújt a különböző vegyipari laboratóriumoknak. Titokzatos dráma a tengeri hajó fedélzetén Paris, jan. 31. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Egy francia személyszállító gőzösön, amely Mar­seille és Algír között teljesít szolgálatot, titok­zatos dráma, tör­tént. Egy II. oszt. fülkében két olasz állampolgár foglalt helyet, egy olasz kereskedelmi hajóskapitány és egy ügyvéd. A gőzös, mintegy 130 m­értföldnyíre volt Marseille-­ től Este hét óra volt és a vendégeket vacsorá­­hoz szólították. A két olasz a hajó orrához ment. Hogy ott mi történt, egyelőre rejtély, tény az, hogy néhány perccel később az ügy­véd nagy izgalommal visszajött és jelentette, hogy társát a hullám lesodorta a fedélzetről. A hullámok azonban, noha a tenger mozgalmas volt, ezen a napon egyáltalában nem csaptak ilyen magasan fel, úgy hogy az ügyvéd közlése gyanút keltett. A kapitány megálljt parancsolt, átkutatták a tengert, de a tengerésztisztet Sehol sara találták. A kapitány, majd az algíri rend­őrség kihallgatta az ügyvédet, de ez mindig egyazon módon adta elő az eseményt. Az ügy­védet szabadon bocsátották, állítólag üzleti útra megy! A vizsgálat tovább folyik. Egyhónapi fogházra ítélték Pácius Edénét, aki a vegyesdandár építési osztályának tisztjeit megrágalmazta Attól félt, hogy munkahiány folytán elbocsátja építész­gazdája, ezért írt a honvédelmi miniszternek (Saját tudósítónktól.) Múlt év februárjá­ban Gömbös Gyula honvédelmi minszterhez panaszos beadvány érkezett egy kispesti ács­mester aláírásával. A beadvány súlyos vá­dakat emelt a vegyes dandár építési osz­­tályának több tisztje ellen és több kincstári építkezésre hivatkozva, azt állította, hogy a bonfentes építészeknek versenytárgyalás nél­kül adták vállalatba az építkezéseket és ilyenformán a kincstárt súlyosan megkárosí­tották. A panas­zos levél szerint így történ­hetik meg az, hogy míg egyesek egyáltalán nem tudnak munkához jutni, addig mások pezsgőben fürdenek. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a be­advány elolvasási látán a legszigorúbb vizsgá­latot rendelte el. Egy külön erre a célra alakí­tott tábornoki bizottság, amelynek az elnöke Maleczky tábornok volt, évekre visszamenőleg felülizsgálta mindazokat az építkezéseket, amelyeket a vegyesdandár végzett. A vizsgálat alapján a bizottság megállapította, hogy nem történt semmiféle visszaélés és a szóben­­forgó építkezéseknél is szabályokat, pontosam betartották. Még a vizsgálat során a beadvány aláírója­ként szereplő kispesti ácsmesternek értesítést küldöttek, melyben felszólították, hogy jelen­jék meg a minisztériumban és terjessze adatait a bizottság elé. Az ácsmester meg is jelent, de legnagyobb meglepetésre azt a kije­lentést tette, hogy fogalma sincs az ügyről, a panaszos levelet nem ő írta, nem is ő írta alá és semmi része nem volt abban, hogy ez a beadvány a miniszterhez került. A minisztérium erre a rendőrséghez fordult, amely a nyomozás során végül megállapította, hogy egy Tárnok nevű építésznél alkalmazott nő, Pácius Edéné, született Masz Rózsi kéz­írása volt a beadványon. Ezt írásszakértők is minden kétséget kizárólag megállapították. A nyomozás és vizsgálat eredménye alapján a hatóság előtti rágalmazás vétsége címén indult meg az eljárás Pádius Edéné ellen, akinek ügyében a büntető járásbíróságon H­ennél Gyula dr. büntető járásbíró ma tar­tott tárgyalást. A vádlott asszony beismerte, hogy a beadványt ő írta és a kispesti ács­mester nevét is ő írta a levél alá. Védekezésül mindössze azt hozta fel, hogy miután munkaadója többizben hiába pályázott munkára, attól tartott, hogy munka hiányában elbocsátják őt állásából. Kijelentette, hogy Tárnok építész egyáltalán nem tudott arról", hogy ő a honvédelmi minisz­terhez beadványt intézett. A járásbíróság kihallgatta Sauer Pál főhad­biztost és Lajkó Mátyás műszaki főigazgatót, majd pedig Dobrovszky Nándor dr. ügyészségi megbízott vádbeszéde után hatóság előtti rágal­mazás­ vétségében mondotta ki bűnösnek Pácius Edémét, akit­ ezért egyhónapi fogházra ítélt. A felek az Ítélet ellen fellebbeztek. — Nagyothallók mozgója Budapesten. Ér­­dekes újítást vezetett be a Lipótvárosi Elit mozgó a, napokban. Nagyothalló vendégek számára a nézőtér egy részét fejhallgatóval szerelte fel, oly módon, hogy a fejhallgatót igénybevevő ven­dég maga szabályozhatja a hangerősséget. A mozi-a fejhallgatók igénybevételéért, pótdíjat nem szed. „ok*"" BÚTOR S­z«10„ IranijSvévMll által tervezett fiún polgári lat(­­berecdejé$«k kiállítás*. Nagy , Arips#lH,tds! . .Dús raktár! Legkönnyebb' Szetési feltételek! Bhttevett, VIII., öll«t-«t 14. maim. Olcsó és tó a tiszt Ferenc Tépre VI. Szar., Andrássy-ú* 67. az. iVarcarnarth­y-ntCzL aarcfc? Programunk » Mindent a teőzl­ aaégért­, a kö3öc8égn©& 2 Tiszta, Szellemes hely. Rendet, figgalmes kiszolgálás Főpiacé* autóé®, ruhatár díjtalan Zenés megnyitó ma, szombaton t­élután 5 órakor Reggel! kávé a 2 fillér. — Zenei orioiyakéré IS Mű­v Menő P 1.10 1.800 Halva találták lakásán Németh Imre vo­l képviselő özvegyét (Saját­ tudósítónktól.) Tragikus körülmé­­nyek között halt meg tegnap délután budai la­­kásán egy ismert, előkelő úriasszony. Özvegy dr. Németh Imréné, az egykori országgyűlési kép­viselőnek, fővárosi bizottsági tagnak és te­kintélyes ügyvédnek 52 éves özvegye, évek óta egyedül lakott az Ilona­ utca 22. szám alatti la­kásán, amelyben féltő gonddal őrizte a fér­je­töl örökölt nagybecsű műtárgyakat és egyéb, értékeket. Az úriasszonyhoz csak egy taka­rítónő járt, háztartást nem vezetett, hanem húgánál, Gally Kálmán földművelésügyi b. államtitkár özvegyénél érkezett, ennek Margit­­körút 48. alatti lakásán. Emlékezetes, hogy Gally a múlt évben szívszélhűdés következtébe­n az utcán hirtelen összeesett és meghalt. Gally Kálmánná tegnap hiába várta ebédre nővérét. Amikor már három óra is elmúlt, ag­gódni kezdett és elsietett nővére lakására, ame­lyet zárva talált és csengetésére sem jelentke­zett Németh Imréné A házmesterrel feltörték az ajtót és ekkor az egyik szoba padlóján, leg­nagyobb megdöbbenésükre, holtan találták özvegy Németh Imrénét. Az orvosi vizsgálat azután megállapította, hogy szívszélhűdés érte, amikor éppen indulni készült nővéréhez. A tragikus halál híre gyorsan elterjedt a fővárosban és mély részvétet keltett a budai, előkelő társaságokban, amelyeknek ismert tagja volt özvegyi Németh Im­réné. Közvetlenül a ha­láleset után Ripka Ferenc főpolgármester sze­mélyesen interveniált a rendőrségen Németh Imréné lakásának őrzése végett, mert­ a lakás valóságos múzeum, annyi értékes kép, műtárgy és relikvia van benne felhalmozva. A boncolást mellőzték, miután kétségtelenül­ megállapították, hogy Németh Imréné régebb idő óta szívbajban szenved és szívszélhecs ölte meg. — Neugebauer Vilmos temetése. Mi­ , . délután fél 4 órakor kísérik utolsó útjára­­ a Kerepesi-úti temető halottasházaiból Neugebauer Vilmost, az Országos Gyer­­­mekvédő Liga elhunyt igazgatóját. A halottasházban felállított ravatalt ma délelőtt rengeteg koszorú és virágcsokor borította, jeléül annak az őszinte részvét*­­­nek, amely a szegény és beteg gyermekek jóttevőjén­ek elhunytéval megnyilvánult. Ez a részvét impozánsan fog megnyilvá­­nulni a délutáni gyászszertartáson is, melyet Raffay Sándor evangélikus püspök végez. — A Szinyey-Térsaság kiállításának meg* hosszabb­ítása. A Szinyey-Társaság kiállítása iránt m­egnyilvánult nagy érdeklőd­őre való te­­­kintettel a kiállítást egy héttel meghosszabbítot­­ták. A kiállítás tehát február 9-én zárul. — Ujrafelvéte! egy kanciócsalásért el­ítélt ügyvéd bűnperében. Tavaly nyáron tárgyalta a büntetőtörvényszék dr. Piványi Lilién Ferenc ügyvéd és Kenderessy György ingatlanirodatulajdonos ügyét, akiket az ügyészség csalással és sikkasztással vádolt azzal, hogy alkalmazottakat fogadtak fel biz­tosítékok mellett és a kauciók összegeit saját céljaikra elköltötték. A törvényszék Piványi Lilient másfélévi, Kenderessyt pedig egyévi, börtönre ítélte és Piványi Lilient az ítélet ki­hirdetése után nyomban letartóztatták. Ezt az ítéletet a Tábla is helyben t­­a­ggat, majd pedig a Kúria jogerőre emelte. Néhány nappal ez­előtt Piványi Lilien védője, dr. Virá­g Gyula ügyvéd újrafelvételi kérelmet adott be­ a tör­­vényszékhez, új bizonyítékokra hivatkozva, amelyek szerint Piványi Lilientnek semilyet­ szerepe nem volt az irodában, csak néhányszor foglalta írásba azokat a megállapodásokat, amelyeket az irodatulajdonos Kenderessy kö­tött az alkalmazottakkal. Az előterjesztett, bi­zonyítékok alapján dr. Vár­ady-B­remien Ala­jos törvényszéki tanácselnök vezetése alatt a törvényszék ma el is rendelte az újraf­el­vételt és a tárgyalás lefolytatására határnapot tűzött­ ki. A törvényszék egyúttal elrendelte dr. Piványi Lilion Ferenc azonnali szab­ad lábra­helyezését. — Asztma és szívbetegség, mell* és tüdő­baj, görvély* és angolkór, pajzsmirigy­­nagyobbodás és gelyvaképződés eseteiben a természetes „Fercre József* keserűvíz a gyomor és berek működését kitűnően szabályozza. Európai és amerikai kliniku­sok tuberkulotikus egyéneknél tapasztal­ták, hogy a betegség kezdetén jelentkező székrekedések a Ferenc József víz hasz­nálata folytán lényegesen enyhültek.­­ Ferenc József keserűvíz gyógyszertárak­ban, drogériákban és tűszerü­letekben kapható.

Next