8 Órai Ujság, 1931. augusztus (17. évfolyam, 174-196. szám)

1931-08-02 / 174. szám

_ v­ 3lAUao^-ifi ga ÁRA H FILLÉR ^0^^. augusztus 2 ------------ i­l__........... Vl,HAr,ul,v’^VH’^vlo,yam 174-sz* Lssfea SZERKESZTŐSÉG: VIII., BÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 5. TŐSZERKESZTŐ: NADÁNYI EMIL TELEFONSZÁMAINK: JÓZSEF 463—06, JÓZSEF 463-07, JÓZSEF 463-08 ÉS JÓZSEF 463-09 z Instrukció Tizenötórás ülésen tárgyalja ma már a Ház a felhatalmazási törvényjavaslatot, amelyről, beterjesztésének pillanatában, joggal hihette úgy a kormány, mint a közvélemény, hogy néhány napon belül törvényerőre emelkedik. Hiszen e fel­hatalmazás egyik legfőbb célja és ér­telme, hogy késedelmet nem ismerő ügyekben a gyors cselekvés eszközeit adja a kormány kezébe. A gyors és for­malitásokhoz nem kötött intézkedések szükségét elismerték maguk az ellenzéki pártok is, amikor hozzájárultak azoknak a kivételes rendszabályoknak törvény­hozási szankciójához, melyekre gazda­sági életünk és pénzünk védelmében a kormány kényszerült a német krízis tető­pontján. Nos, a felhatalmazás, melyet a kormány kér a parlamenttől, elkerülhe­tetlen következménye és logikus kiegé­szítése a már életbe léptetett kivételes intézkedéseknek. Ilyenformán merőben érthetetlen az a logikai megtorpanás, me­lyet az ellenzék tanúsít, amikor elismeri, hogy a rendkívüli helyzetben szükség volt a rendkív­üli­ kormányintézkedésekre, de hirtelen fellángolt obstrukcióval meg­akadályozni igyekszik a további és szük­ségképpen következő védelmi eszközök alkalmazását'. ’ :­­ ■ A miniszterelnök alkotmányos érzülete parlamenti bírálat alá bocsátotta a kivé­teles intézkedéseket, melyekre a törvény­­hozás előzetesen már csak azért sem ad­hatott felhatalmazást, mert hiszen életbe­léptetésük pillanatában a Ház még meg sem alakult. Ez az alkotmányos érzület vállalta azt a kockázatot is, amit az an­gol munkáspárti pénzügyminiszter ride­gen elhárított. Azt tudniillik, hogy a ké­nyes gazdasági és pénzügyi kérdések nyilvános megvitatása hátrányos lehet e problémák megoldására nézve. De józan ésszel nem volt feltételezhető, hogy ami­kor az ország vitális érdekei forognak kockán, éppen azok a politikai irányza­tok éljenek vissza a kormány alkotmány­­tiszteletével, melyek oly szívesen tetsze­legnek a jog, az alkotmányosság, a parla­­mentarizmus védelmezőinek szerepében. Elvégre a kormánynak módjában állt volna — s ott volt számára az angol és német példa is, — hogy a szükséges in­tézkedéseket a maga hatáskörében tegye meg s csak utólag kérjen törvényhozási frakciót, mint az első rendelkezésekkel történt. Nem ezt tette s az ellenzék súlyosan visszaélt a kormány alkotmányos gesz­tusával. Ma már az obstrukció ellen kell védekezni, hogy biztosíthatók legyenek gazdasági és pénzügyi életünk egziszten­ciális szükségletei. Obstrukció, vádasko­dás és személyeskedés — nem, ezekben a válságos órákban mást remélt a nemzet! Komoly bírálatot, de egyúttal kényes felelősségérzetet is, mely a lelkiismeret érzékeny mérlegére vet minden szót, sőt minden hangsúlyt is, ami kárt okozhat, zavart kelthet és meggyöngítheti erőfeszítés lendületét és meggyöngítheti a nemzet ellenállóképességét. És ha az ellenzék, pusztán politikai frivolításból, mert hiszen semmi komoly indokát adni nem tudja, bojkott alá helyezi a harminc­­hármas bizottságot, mely arra hivatott, hogy a parlament képviseletében ellen­őrizze a kormány kivételes intézkedéseit __ezzel csak a saját hitelét ássa alá és a s­aját rövidlátásáról tesz tanúságot! Vasárnapra szép, meleg időt ígér a meteorológia 5 kalapácsos Szen­ere Rudolf bonyolult életbiztosításai Bethlen István 11—■■■ ■■■' III1PWI IH WUHHIII—IIIMN­WWI——1f I—mm* III in RMRnBBrHRRHRHBBRwHRRHRHRBHHBBBBB a kora esti órákban válaszol a felszólalásokra (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf miniszterelnök a vita bezárása után — délután még Weltner Jakab, Esztergályos János és Szeder Ferenc szociáldemokraták szólalnak fel — előreláthatóan 5 és 6 óra között szólal fel és rész­letesen válaszol az elhangzott beszédekre. Wekerle Sándor pénzügyminiszter is felszólal és pénzügyi szempontból fog rámutatni azokra az okokra, amelyek a rendeletek kiadását szükségessé tették. A pénzügyminiszter ki fogja fejteni, hogy a javaslat törvényerőre való emelke­dése azt a lehetőséget nyújtja a kormánynak, hogy adott esetben az ország érdekeinek legmesszebbmenő figyelembevéte­lével intézkedhessék a 33-as bizottság bevonásával. Ma véget ér a felhatalmazási javaslat vitája Kedden már a felsőház tárgyalja a javaslatot Pártközi értekezlet vitatja meg a 33-as bizottságra vonatkozó szöveget . Az ellenzéki pártok is helyet foglalnak a bizottságban (Saját tu­dósítónktól.) Minthogy a felhatal­mazási javaslat vitája elhúzódott, a Ház tanács­kozási idejét ma délelőtt 9 órától kezdve éjfélig állapították meg, hogy tető­ alá hozzák a felha­talmazási javaslatot. Elő­reláthatóan a kora esti órákig a Ház le is tárgyalja a javaslatot, mivel a délelőtt folyamán a polgári ellenzéki szónokok már felszólaltak és délután mér csak a szociáldemokrata szónokok vannak hátra. . Miután a képviselőház ma végez a törvény­­javaslat tárgyalásával, már keddre összehívták a felsőházat, hogy letárgyalja a felhatalmazási törvényjavas­latot. Hétfőn a felsőház bizottságai intézik el a javaslatot. A felsőház keddi ülésén egyébként Borbély György a tiszavidéki búza értékesítése ügyében interpellációt jegyzett be. A javaslat tudvalévően a 33-as bizottág életre­­hívása iránt is intézkedik. Az ellenzéki pártok­ között eltérések voltak arra vonatkozóan, hogy részt vegyenek-e a bizottság munkálataiban. A szociáldemokraták, valamint az ellenzéki kisgaz­dák, Gál Gaszton pártja, azon az állásponton voltak, hogy a bizottságban nem vállalnak tagsá­got, mert szerintük a bizottság, úgy, amint a tör­, vényjavaslat mostani szövege intézkedik, nem fe­lelhet meg rendeltetésének. Valamennyi ellenzéki pártnak a bizottság­ban való részvétele ügyében ma délben tanács­kozás volt a képviselőházban, hogy olyan szöveget vegyenek fel a javaslatba, amely a 33-as bizottság hatáskörét és te­vékenységét illetően mindenkit kielégít. A tanácskozáson részt vett Pesthy Pál, az egy­séges párt elnöke és Temesvári Imre, a javas­lat előadója, továbbá a kormány részéről Vargha Imre és Jakabb Oszkár pénzügyi ál­lamtitkárok, Wladár Gábor miniszteri taná­csos, az igazságügyminisztérium törvényelőké­szítő osztályának vezetője, Peyer Károly, Györki Imre, Rassay Károly, valamint Lukács képviselőházi elnöki főtanácsos. Háromnegyed kettőig tartott a tanácskozás a 33-as bizottság hatáskörére vonatkozó ííj szöveg ügyében. A tanácskozáson jelen voltak elhatároz­ták, hogy a 7. szakaszhoz a következő pótlást ter­jesztik majd be: „Az országos bizottság valamely javaslalt­­nak tárgyalása végett elhatározhatja az or­szággyűlés mindkét házának összehívását. Az országgyűlés két házának elnökei a képviselő­­ház és a felsőház összehívása iránt az országos bizottság határozata alapján­ haladéktalanul intézkedni köteles.. A 8. szakaszhoz a következő pótlást adják be: „Ha azonban a minisztérium, illetve az intéz­kedésre jogosított miniszter a tervbe vett rende­letet az országos bizottság határozatának ellenére léptetné életbe, vagy tartja hatályban­, köteles a minisztérium az országos bizott­ság határozatától számított 30 n.­­p alatt , a kiadott rendeletre vonatkozóan az or­szággyűlés jóváhagyását megszerezni. Az előterjesztést az országos bizottság hatá­rozatával együtt az országgyűlés mindkét háza külön-külön, saját házszabálya szerint tárgyalja le, azzal az eltéréssel, hogy az elnök a vitát leg­később a nyolcadik ülésnapon bezárja és a ren­delet jóváhagyása, vagy jóvá nem hagyása kér­dését szavazás alá bocsátja. Amennyiben a minisztérium az országgyűlés jóváhagyását az említett 30 nap alatt meg nem szerzi, vagy az országgyűlés megtagadja a jó­váhagyást, a rendelet hatályát veszti. Ezek a rendelkezések a minisztérium, vagy az intézkedő miniszteri felelősségét a már ki­adott rendeletért érintetlenül hagyja.“ A szociáldemokraták mindjárt a szövegező­bizottság ülése után a képviselőházban értekezle­tet tartottak, amelyen a most elfogadott módosító szöveget tárgyalták le. Előreláthatólag a módosí­tásokat a párt elé viszik. A szövegezési bizottság­ban lefolyt tárgyalások után valószínűnek látszik, hogy a szociáldemokraták elfoglalják az országos bizottságban részükre fenntartott helyeket és el­foglalják helyeiket a polgári ellenzék tagjai is. Előreláthatólag most már Gaál Gasztonék is re­vízió alá veszik álláspontjukat, amelyet még ak­kor foglaltak el, amikor a módosításról nem lehe­tett tudomásuk.

Next