8 Órai Ujság, 1931. augusztus (17. évfolyam, 174-196. szám)
1931-08-02 / 174. szám
VASÁRNAP 3* OLDAT: mi AUGUSZTUS 20Mrassig Az ellenzék folytatja obstrukcióját a Házban Az indokolatlan kenyérdrágításról beszéltek a felhatalmazási javaslat vitájában Vádak a gyárak ellen — Elismerés céltudatos külpolitikánknak. Sigray a francia orientációt sürgeti Az elnök megróná a személyeskedéseket (Saját tudósítónktól.) Évek óta ma volt az első eset, hogy a képviselőház tizenötórás ülésen tárgyal törvényjavaslatot és hogy az ülést már reggel kilenc órakor megnyitották. A képviselők már jóval kilenc óra előtt igen nagy számban jelentek meg a Házban, úgyhogy amikor pontosan megszólaltak az ülés kezdetét jelentő csengők, a képviselői padok néhány perc alatt teljesen benépesedtek. Almásy László elnök az ülés megnyitása után szavazásra tette fel Temesváry Imrének a 15 órás ülések tartására vonatkozó indítványát, amelyet a Ház többsége meg is szavazott, mire Kabók Lajos átkiáltott a jobboldal felé: — De azután itt is maradjanak. A jobboldalról többen nevetve kiáltották vissza: — Kibírjuk! A napirend szerint folytatták a felhatalmazási törvényjavaslat általános vitáját. Az első felszólaló Reisinger Ferenc volt. A kormánynak a múltban folytatott gazdasági politikáját bírálta és a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság katasztrofális helyzetét ismertette, majd a miniszterelnök személye ellen intézett támadást. Almásy elnök ezért rendreutasítja, majd így folytatja: — Kérem a képviselő urat ne személyeskedjék. A Házban kezd a személyeskedés elfajulni, holott kétségtelen, hogy az ország nehéz helyzete komoly tárgyalást kíván. Kérem a képviselő urakat, hogy uralkodjanak szenvedélyeiken. (Élénk helyeslés az egész Házban.) Propper Sándor: Ha nem tetszik a bírálat, mondjon le! Almásy László elnök: Alkalmazza ezt a képviselő úr saját magára! Reisinger Ferenc ezután kijelenti, hogy nem akarta a miniszterelnököt személyében támadni, de amíg ebben a pozícióban van, el kell tűrnie a kritikát. A javaslat egyes intézkedéseit bírálta, majd lord Rothermere karácsonyi üzenetét citálta és ebből azt akarta megállapítani, hogy nálunk pazarlás folyik. A nemes lord, mondotta Reisinger, megrajzolta az ország sorsát és önök legjobban teszik, ha elpakkoltak a láthatárról. (Általános derültség.) A javaslat 9. szakasza szerinte egyenesen a diktatúrát mondja ki és ezután más politikai nyilatkozat nem hangozhatik el az országban, mint az, hogy „éljen Bethlen". Reisingernek e kijelentésére hosszantartó nagy éljenzésre törnek ki a jobboldalon és a középen ülő képviselők. Közben Reisinger befejezi beszédét, de egyetlen szavát sem lehet hallani. Amikor leül, elhallgat az éljenzés. Ekkor a szocialisták kórusban kezdenek kiabálni. Propper Sándor: Csoportosan lehet zajongani? Kabók Lajos: Ez pártos elnöklés. Elnök: Nem értem a képviselő urak megjegyzését, hiszen maguk tudják, hogy olyan lárma volt, hogy senkinek szavát nem lehetett érteni. Sigray Antal gróf a következő felszólaló. — Megpróbálok beszédemben arra a hangnemre visszatérni, úgymond, amely a törvényjavaslat tárgyalásának első napján uralkodott. (Általános helyeslés.) Igaz, hogy a világ gazdasági helyzete már régen romlott, de azt, ami bekövetkezett, nem lehetett előre látni, legalább ezt mutatják a kormány tagjainak nemrégen tett bizakodó hangú kijelentései. Hiszi, hogy a kormány fontolóra fogja venni azokat a komoly figyelmeztetéseket, amelyek az ellenzék részéről elhangzottak, mert most az ország létéről, vagy nemlétéről van szó. Két olyan problémáról van szó, amelyekkel a vita során még nem foglalkoztak. Az egyik a Hoover-akció, a másik a német-osztrák vámunk kérdése. Ezekkkel kíván foglalkozni. Azt hiszi, hogy akármire vezessen az Egyesült Államok elnökének lépése, a kezdeményezésért is meg kell hajtani előtte az elismerés zászlaját (Taps az egész Házban.) és csatlakozni kell MacDonald nemsztírelnök II.jelentéséhez, hogy az Egyesült Államok megérdemli, hogy a világ rish wPYn.rpi.pnr.h trurtsish fdleP.f. Elismerés a céltudatos magyar külpolitikának A másik esemény, amely ezt megelőzte volt, a német-osztrák vámunió terve és itt a legnagyobb örömmel ismeri el a mi külügyi kormányunk magatartásának helyességét, amellyel bebizonyítottuk, hogy nem vagyunk semmiféle politika uszályhordozói és csak egy célja lehet a mi külpolitikánknak, a magyar állam öncélúságának kifejezése. A mi céltudatos politikánk elismerést talált nemcsak barátainknál, de a nagy nyugati nemzeteknél is és Franciaország is belátta már, hogy a Duna medencéjének kérdését megoldani máskép nem lehet, mint Magyarországra támaszkodva és hogy nem lesz rend addig, amíg Magyarország nem intézkedhetik szabadon saját sorsáról. A francia kapcsolatot szeretné kimélyíteni, nem azért, mert ma Franciaország a leggazdagabb és leghatalmasabb állam, hanem azért, mert erre már a múltban is meg volt a mód és meg volt a hozzá szükséges összeköttetés. — Miként Olaszországhoz valóbarátságunk nem irányul setétd ellen, úgy Franciaországgal való barátságunk sem irányulhatna senki ellen. Arról beszél, hogy már évekkel ezelőtt hangoztatta, hogy nagy veszélyt jelentenek a külföldi rövidlejáratú hitelek. Nem vonja kétségbe a kormány jóhiszeműségét, de hibáztatja, hogy nem volt meg benne a kellő előrelátás. Ha a kormány takarékoskodott volna, akkor nem adódott volna elő a mai helyzet. Nem adhat a kormánynak egy évre terjedő felhatalmazást, hogy pénzügyi diktatúrát gyakoroljon. Igaz, hogy itt lesz a 33-as bizottság, amely tanácsokat adhat, de mégis a kormány intézkedik és mire a képviselőház elé kerülnek az intézkedések, addig már sok minden történhetik. Kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter nem tájékoztatja a közvéleményt, hogy melyek a kibontakozás tervei a mostani helyzetre vonatkozólag. Végül utal arra, hogy összefogással ki lehetne kerülni a belső bajokból és meg lehetne oldani a válságot. Álljon a miniszterelnök úr a kormányzó úr elé, hogy fogja össze az összes nemzeti erőket és alakítson koncentrációs kabinetet, hogy ez kivezesse a válságból az országot. Belső összefogással megszüntethető lenne a belső gazdasági válság, át lehetne lábolni a nehéz időkön, hogy aztán nyugodtan foglalkozhassunk a nemzet nagy célkitűzéseivel. Ezután Hegymegi Kiss Fál szólalt fel. — Azért nem fogadja el a javaslatot, — mondja, — mert úgy látja, hogy a kormány most is korlátozni, sőt egy bizottságra átruházni akarja a parlament munkáját. Különböző gazdasági vonatkozású kérdéseket tesz szóvá és kifogásolja, hogy egyes hitellevelekben „aranypengő* * meghatározást is használnak. Súlyos kifogása van a javaslat ellen azért is, mert az adóemelés tekintetében az adómegszavazás évszázados jogát átruházza a kormányra és ebben súlyos alkotmányjogi sérelmet lát. A javaslatot nem fogadja el. Indokolatlan a kenyérdrágulás Farkas István beszédében a miniszterelnök programmját bírálja nagy részletességgel, majd az elnök figyelmeztetései után is többször demagógiának nevezi a miniszterelnök kijelentéseit, mire ismételten rendreutasítást kap. Költségvetési beszédét ismétli meg ezután ,majd a baletta-, liszt- és kenyérkérdést teszi szóvá. Itt Meskó Zoltán közbeszól: — Indokolatlan a kenyérdrágulás! Százezer pengőt kértek a „Justce Sor Hungary" kijavításáért A javaslatot nem fogadom el. Zsilinszky Endre szólalt fel ezután. Szilágyi Lajos tegnapi felszólalása után meg akarja jegyezni, hogy Biharban olyan eljárást tanúsítottak a választások alatt, hogy pártjának két kitűnő tagját ütötték el a biztos mandátumtól. Arról emlékezik meg azután, hogy Beregben még erőszakosabb eszközökkel jártak el vele szemben. Különböző attrocitásokat sorol fel, közben a csendőrségre tett kijelentése miatt rendreutasítást is kap és az elnök figyelmezteti, hogy maradjon a napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalásánál. Zsilinszky a javaslatot nem fogadja el és azt mondja, hogy a devizaforgalmat kellene szigorúbb szankciókkal megkötni és ezzel is eredményt lehetett volna diasni. Ilyen nehéz időkben a parlamentet együtt kellene tartani. Olyan időket élünk, amikor csak az erők megfeszítésével lehet eredményt elérni. A javaslat ellen alkotmányjogi kifogásai vannak. A 33-as bizottság felállítása is olyan szerinte, mintha maszkírozása lenne a parlamentarizmus lebontásának. De nem szavazza meg a javaslatot azért sem, mert bizalmatlan a kormány iránt. A kapitalizmus európai és világválsági kérdésével foglalkozik ezután részletesen, majd azt fejtegeti, hogy háromféle arisztokráciánk van, amelyet a csonka ország képtelen eltartani. Amikor nem tudják a munkásosztályt és a kisgazdák társadalmát kellően támogatni, akkor először a mamutfizetéseket kellett volna leépíteni, hogy megfelelő erőt szerezzenek a támogatáshoz. Az állami takarékosság mellett az egyéni takarékosságra is szükség van, de azt ne a kistisztviselőknél és a kisembereknél kezdjék. Jellemző példaként említi fel, hogy amikor a két hő óceánrepülő, Endresz és Magyar megérkeztek és kiakarták javíttatni gépüket, a Weisz Mannfréd-gyár százezer pengőt kért a javítási munkáért. (Zaj.) Felkiáltások jobbról: Igaz ez? Zsilinszky Endre: Amellett a nagy nemzeti ajándék mellett, amelyet kivételes pozíciójában ingyen kap a gyár, ingyen kellett volna ezt a munkát felajánlania. — ügy van! ügy van! — felkiáltások minden oldalon. Zsilinszky Endre: Erre a sportrepülők, akiknek pedig nincs pénzük, vállalták, hogy ötezer pengőért javítják ki a repülőgépet. „Az ipar súlyosan nehezedik az országra" . Hangoztatja, hogy jobb birtokpolitikára van szükség. Radikálisan kell megoldani a birtokreformot, de nemzeti alapon. Az ipar túlságosan súlyosan nehezedik az országra és nem veszi észre, hogy saját magának is árt, ha a mezőgazdaságot nem engedi prosperálni. A magyar ipari élet élén olyan férfiaknak kell állani, akik a mai nehéz helyzetben is meg tudnak felelni feladatuknak. Franciaországtól ne várjunk semmit addig, amíg teljes tisztelettel ugyan Németország iránt, de nem demonstráljuk határozatban, hogy úgy gazdaságilag, mint politikailag függetlenek vagyunk Németországtól. Azt fejtegette ezután, hogy tudomása van arról, hogy egyes gyáripari vállalatok részéről olyan lépések történtek, amelyek aláássák a lÉf ! Inát !! Hite! «. Troher IV., Kossuth, Lajos u. 9. pengőt. Az Első Magyar Papíripar, — tudomása szerint — például kijelentette, hogy csak aranykoronában hajlandó elfogadni fizetéseket. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a legbrutálisabb eszközökkel járjon el az ilyen tendenciák gyökeres megszüntetése érdekében. A javaslatot nem fogadta el. Kabók Lajos szólalt fel ezután. A válságot szerinte a kormány politikájának rovására kell írni. A kenyérdrágaság a mai elviselhetetlen terhek mellett még elviselhetetlenebbé teszi a megélhetést. A malmok politikája és a pékek manipulációja tette lehetővé, hogy még a barna kenyér árát is aránytalanul felemeljék. Különböző gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozik ezután, majd kijelenti, hogy a javaslatot nem fogadja el. Lapunk zártakor az ülés még tart. Egyévi börtönre ítéltek egy motorkerékpáralkatrészkereskedőt (Saját tudósítónktól.) Napokon keresztül tartó tárgyalás után ma hozott ítéletet a büntetőtörvényszéken Géczi Károly dr. törvényszéki bíró Légrádi Lajos és társai bűnügyében, akik ellen a királyi ügyészség többrendbeli csalás, illetve sikkasztás büntette címén emelt vádat. Légrádi motorkerékpár-alkatrész kereskedést nyitott egy Zamecsnik nevű emberrel. Hosszabb időn keresztül — mint a később ellene beadott feljelentésekből kiderült, — többeket megkárosítottak, részint azáltal, hogy alkalmazottakat fogadtak fel, akiknek óvadékát elköltötték, részint pedig olyanformán, hogy írógépeket, porszívógépeket, gyorsmérlegeket vettek tulajdonjog fenntartása mellett és ezeket aztán eladták, vagy elzálogosították. Légrádi Lajoson kívül az ügyészség az édesanyja, Légrádi Lajosné és Kemény Gyula tisztviselő ellen is vádat emelt, mint akik néhány esetben bűntársai voltak a kereskedőnek. Zamecsik időközben Délamerikába szökött. A törvényszék ítéletében bűnösnek mondotta ki Légrádi Lajost tíz rendbeli sikkasztás és nyolc rendbeli csalás bűntettében és ezért egyévi börtönre ítélte el, amely büntetésből az eddig elszenvedett vizsgálati fogsággal hét hónapot és tizenhat napot kitöltöttnek vett, édesanyját két rendbeli csalás vétségéért háromheti fogházra ítélte, a büntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre felfüggesztette, Kemény Gyulát ugyancsak kétrendbeli csalás vétségéért háromheti fogházra ítélte el. Közszemlére teltek a képviselőválasztói névjegyekkel kapcsolatos határozatokat (Saját tudósítónktól.) A főváros központi választmánya tegnapi ülésén tárgyalta az új országgyűlési választói névjegyzék ellen beadott felszólalásokat, illetve az azokkal kapcsolatos határozatokat. E felszólalásoknak, amelyek legnagyobb részt a névjegyzékbe való felvételt kérelmezik, legnagyobb részt helyt adott a központi választmány, az elutasításokat pedig kellőkép megindokolta. A határozatokat most augusztus 15-éig közszemlére tették ki. A határozatok ellen panasszal lehet élni a közigazgatási bírósághoz, amely decemberben dönt és január elsejére a teljesen kész névjegyzék rendelkezésre áll. szanatórium a ^v^bhe^ven magaslati fekvéssel Pausál árak, I., Óra út 12. Tel.: 6623?.