8 Órai Ujság, 1931. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-01 / 197. szám
Magyar győzelem Ötször húzták fel a magyar lobogót a tourrellesi stadion oszlopára és ötször hirdette a magyar Himnusz a magyar sport diadalát. S ezzel az öt győzelemmel s egyéb jó teljesítményekkel elragadtuk a németek elől az Európa bajnokság kupáját, amelyet olyan szívósan és olyan biztonsággal védelmeztek eddig Germánia vízisport atlétái, üröm ez és nagy dicsőség, amelyek jelentőségét önmagában sem lehet kisebbíteni. Megint egy területe a kultúrának és teljesítőképessége az észszerű felkészülésnek s a nevelés erején át egyéni értékeknek, mely területen győzedelmesen keltünk versenyre Európa legnagyobb és leggazdagabb népeivel. S akármilyen furcsán hangzik azok számára, akik a sport s az iránta való érdeklődés területén kívül élnek, egész bizonyos, hogy a Bárányok, Halasyak és mind a többiek győzelme még Magyarország mai krízisében is a külföld felé komoly és értékes segédcsapatot jelentenek. Győzelmeikkel s a megszerzett Európabajnoksággal ismét egy területen értékeinknek és erőteljes jelenvalóságunknak komoly és nagy dokumentációját adták, amely nem hatástalan ott, ahol nagyon fontos, hogy mindenben jót tudjanak rólunk. Mindettől függetlenül azonban van ennek a mostani örvendetes, nagy győzelemnek különös szimbolikus értéke is a mi számunkra. Azok, akik szakértői ezeknek a sportoknak, tehetnek tanúságot róla, hogy számítás, az ismert erőviszonyok mérlegelése szerint, mondjuk ki sportnyelven: a papírforma szerint, nem voltunk első sorban álló várományosai ennek a bajnokságnak. Bármennyire biztosan számítottunk Bárány győzelmére egyik versenyben s a pólózók diadalára, épp oly kevéssé számítottunk Bárány győzelmére egy másik versenyben, Halágy nagy bravúrjára s több más versenyző jó helyezésére. A papírforma adatai más auspiciumokkal kecsegtették Németországot és a többi nagy náció sportolóit. Csak éppen ez a papírforma egyet nem vehetett számításba, hogy ez a különös karakterű kis nép eléggé déli temperamentumával és messze keletről hozott fantáziájával valami egészen szokatlanra és ismeretlenre képes. Arra, hogy egy számára döntő fontosságú pillanatban erőinek emberfölötti megfeszítésével, egy végső iram nagy lendületében, túlszárnyalja önmagát. Egészen bizonyos, hogy ez a saját magán túlemelkedő erőfeszítés hozta meg a tourellesi nem várt győzelmet. S hogy szimbolikus értéket tulajdonítunk ennek, talán azért van, mert nem először, nemcsak a sport területén látjuk és láttuk a magyar léleknek , a magyar erőnek ilyen v* eredménye Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a 4. oldalon ÁRA 10 FILLÉR Budapest, 1031 szeptember 1 ■ Kedd, XVII. évfolyam 197. szafasza SZERKESZTŐSÉG: VII., RÖKK SZILÁRD UTCA 4. }{ főszerkesztő: TELEFONSZÁMAINK: JÓZSEF 463—06, KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF KÖRÚT 5. NADÁNYI EMIL JÓZSEF 463—07, JÓZSEF 463—08 ÉS JÓZSEF 463—09 MESOBmim—iiHiimxit1 iimh11 11 i'ii rssrae:weimmismam (Saját tudósítériktól.) Károlyi Gyula gróf nünisZterolnök; ma délelőtt fontos tanácskozásokatfolytatott a miniszterelnökségen. Már korán reggel megjelent íráni Walkó Lajos külügyminiszter, aki holnap Genfbe utazik a Népszövetség ülésére. A külügyminiszter a miniszterelnökkel a Genfben napirendre kerülő kérdéseket tárgyalta meg. Magyarországot a népszövetség mostani közgyűlésén egyébként Apponyi Albert gróf, Szterényi József báró és Tánczos Gábor képviselik. A külügyminiszter eltávozása után a miniszterelnök Gömbös Gyula honvédelmi minisztert fogadta, akivel szintén hosszabb tanácskozást folytatott. Néhány perccel 12óra előtt érkezett a miniszterelnökségre Vargha Imre államtitkár, akivel, a miniszterelnök megtárgyalta mindazokat a fontos adó- és pénzügyi vonatkozású kérdéseket és rendelettervezeteket, amelyek a holnapi minisztertanács elé kerülnek és amelyeket a szerdára összehívott 33-as országos bizottság is tárgyalni fog. Szóba került a mai tanácskozáson a 33-as bizottság hatos albizottságának munkája is, mivel — mint azt a 8 Órai újság már megírta — ez az albizottság az egyes tárcák költségvetését tételekként felülvizsgálja és a 33-as bizottságnak jelentést tesz arról, hogy mely tételeknél lát lehetőséget a takarékosság nagyobb mérvű érvényesítésére. Károlyi Gyula miniszterelnöknek Vargha Gyula államtitkárral folytatott tanácskozásán, amely 12 órakor kezdődött meg, részt vett Teleszky János nyugalmazott pénzügyminiszter és Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke is. A fontos tanácskozások két óra utánig tartottak a miniszterelnökségen. Holnap kezdődik új riportsorozatunk: [ A gavallér zsivány, Sobri Jóska regénye Walko holnap Genfbe utazik Gömbös, Vargha, Jeleszky és Popovics a miniszterelnöknél Drámai beszédben terjesztette elő Szüllő Géza Genfben a magyar kisebbségek sérelmeit „A megsebzettek, az elnyomottak konferenciája ez“ — mondta beszédében, melyen teljes egyenjogúsítást követelt az utódállamoktól Genf, aug. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A kisebbségek genfi konferenciájának megnyitó ülésén Szüllő Géza felvidéki magyar képviselő a következő beszédet mondotta el: — Genfben Jean Jacques Rousseau egy estélyen vett részt. Az estélyen a társaság rablóhistóriák elbeszélésvel töltötte idejét. Mindenki elmondott valamit, csak a nagy Jean Jacques hallgatott. „Ön miért nem mond el semmit, miért nem beszél?", biztatták a nagy költőt, „hiszen sokkal nagyobb dolgokat tapasztalt, mint mi és bizonyára sokkal rémesebb históriákat is tud, mint mi.“ A költő mosolyogva ennyit válaszolt: „Én tudok egy szörnyű rablóhistóriát, de nem is merem elmondani, mert félek, hogy a gyengeidegzetűek ki sem bírják." „Halljuk, halljuk!", biztatták a költőt s a nagy író csak ennyit mond: „Én láttam és ismertem három hadseregszállítót.“ — Mindenki megértette. — Én nem akarom a nagy költő példáját követni, nem akarom az Önök idegeit felizgatni, csak rá akarom terelni figyelmüket a kisebbségek helyzetére. Ha nézzük és látjuk a kisebbségek szenvedéseit és küzdelmeit, akkor látjuk azt is, hogy cselekednünkkell, látjuk azt, hogy ez így nem mehet tovább, nem lehet hagyni, hogy bűnhődjenek olyanok, akiknek nincs semmi bűnük, csupán áldozatai a hibás békeszerződéseknek. A mi konferenciánkra azt mondják, hogy az a quaerulánsok konferenciája. Hát nem az, hanem igenis konferenciája a megsebzetteknek, az elnyomottaknak, azoknak a konferenciája, akik idejöttünk szág a világválság szörnyű áramlatában ugyanilyen versenyben áll a maga kicsinységének, megnyomorítottságának, mindenkinél súlyosabb elviselt szenvedéseinek rossz papírformájával. De a párisi sportgyőzelem megmutatta hogy a pagira Genfbe, mert itt székes a Nemzeteknek a Szövetsége, állítólag minden baj orvoslója és az emberiség megváltója. A világ már tudja, hogy van kisebbségi kérdés és foglalkozik a kisebbségi kérdés megoldásával. Látják már, hogy a békeszerződés tele van hibákkal, látják, hogy ez a szerződés nem szolgálja a népek megbékülését, mert nemhogy elősegítené, hanem akadályozza a megértést a népek között és megrontotta a harmóniát a többség és a kisebbség között. A világhábor kitörésének nem utolsó oka volt a nemzetiségek békétlensége. Az európai helyzet jelenlegi veszedelmeinek nem utolsó oka a nemzeti kisebbségek elégedetlensége. — Nem általánosságokkal akarok foglalkozni, hanem gyakorlati szempontból akarom megvilágítani a helyzetet.onferenciánk tavaly élforma — velünk szemben — gyakran hiábavaló illúzió. A döntő fontosságú pillanatban most egy országnak kell így túlszárnyalnia saját magát és fejethajtó tiszteletre kényszeríteni versenytársait és ellenségeit. meglepetésszerű szenzációit. Viszont hódolatul és elismerésül azok számára, akik ezt a mostani nagy sportdiadalt megszerezték, el kell mondani azt, hogy ez a jelképes érték diadala soha jobbkor és soha fontosabban nem jöhetett. Az egész or