8 Órai Ujság, 1931. szeptember (17. évfolyam, 197-221. szám)

1931-09-01 / 197. szám

Magyar győzelem Ötször húzták fel a magyar lobogót a tourrellesi stadion oszlopára és ötször hirdette a magyar Himnusz a magyar sport diadalát. S ezzel az öt győzelemmel s egyéb jó teljesítményekkel elragadtuk a németek elől az Európa bajnokság ku­páját, amelyet olyan szívósan és olyan biztonsággal védelmeztek eddig Germá­­nia vízisport atlétái, üröm ez és nagy di­csőség, amelyek jelentőségét önmagában sem lehet kisebbíteni. Megint egy területe a kultúrának és teljesítőképessége az ész­szerű felkészülésnek s a nevelés erején át egyéni értékeknek, mely területen győze­delmesen keltünk versenyre Európa leg­nagyobb és leggazdagabb népeivel. S akármilyen furcsán hangzik azok szá­mára, akik a sport s az iránta való érdek­lődés területén kívül élnek, egész bizo­nyos, hogy a Bárányok, Halasyak és mind a többiek győzelme még Magyarország mai krízisében is a külföld felé komoly és értékes segédcsapatot jelentenek. Győ­zelmeikkel s a megszerzett Európabaj­­noksággal ismét egy területen értékeink­nek és erőteljes jelenvalóságunknak ko­moly és nagy dokumentációját adták, amely nem hatástalan ott, ahol nagyon fontos, hogy mindenben jót tudjanak rólunk. Mindettől függetlenül azonban van en­nek a mostani örvendetes, nagy győze­lemnek különös szimbolikus értéke is a mi számunkra. Azok, akik szakértői ezeknek a sportoknak, tehetnek tanúsá­got róla, hogy számítás, az ismert erő­viszonyok mérlegelése szerint, mondjuk ki sportnyelven: a papírforma szerint, nem voltunk első sorban álló várományo­sai ennek a bajnokságnak. Bármennyire biztosan számítottunk Bárány győzelmére egyik versenyben s a pólózók diadalára, épp oly kevéssé számítottunk Bárány győzelmére egy másik versenyben, Ha­lágy nagy bravúrjára s több más ver­senyző jó helyezésére. A papírforma ada­tai más auspiciumokkal kecsegtették Né­metországot és a többi nagy náció spor­tolóit. Csak éppen ez a papírforma egyet nem vehetett számításba, hogy ez a külö­nös karakterű kis nép eléggé déli tempe­ramentumával és messze keletről hozott fantáziájával valami egészen szokatlanra és ismeretlenre képes. Arra, hogy egy számára döntő fontosságú pillanatban erőinek emberfölötti megfeszítésével, egy végső iram nagy lendületében, túlszár­nyalja önmagát. Egészen bizonyos, hogy ez a saját ma­gán túlemelkedő erőfeszítés hozta meg a tourellesi nem várt győzelmet. S hogy szimbolikus értéket tulajdonítunk ennek, talán azért van, mert nem először, nem­csak a sport területén látjuk és láttuk a magyar léleknek , a magyar erőnek ilyen v* eredménye Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a 4. oldalon ÁRA 10 FILLÉR Budapest, 1031 szeptember 1 ■ Kedd, XVII. évfolyam 197. sza­fasza SZERKESZTŐSÉG: VII., RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. }{ főszerkesztő:­­ TELEFONSZ­ÁMAINK: JÓZSEF 463—06, KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF­ KÖRÚT 5. NADÁNYI EMIL JÓZSEF 463—07, JÓZSEF 463—08 ÉS JÓZSEF 463—09 MESOBmim—iiHiimxit1 iimh11 11 i'ii rssrae:­weimmismam (Saját tudósítériktól.) Károlyi Gyula gróf nünisZterolnök; ma délelőtt fontos tanácskozá­sokat­­folytatott a miniszterelnökségen. Már korán reggel­ megjelent íráni Walkó Lajos külügyminiszter, aki holnap Genfbe utazik a Népszövetség ülésére. A külügyminiszter a miniszterelnökkel a Genf­ben napirendre kerülő kérdéseket­ tárgyalta meg. Magyarországot a népszövetség mostani közgyűlésén egyébként A­pponyi Albert gróf, Szterényi József báró és Tánczos Gábor kép­viselik. A külügyminiszter eltávozása után a miniszterelnök Gömbös Gyula honvé­delmi minisztert fogadta, akivel szintén hosszabb tanácskozást folytatott. Néhány perccel 12­­óra előtt érkezett a mi­niszterelnökségre Vargha Imre államtitkár, akivel, a miniszterelnök megtárgyalta mindazo­kat a fontos adó- és pénzügyi vonatkozású kérdéseket és rendelettervezeteket, amelyek a holnapi minisztertanács elé kerülnek és ame­lyeket a szerdára összehívott 33-as országos bizottság is tárgyalni fog. Szóba került a mai tanácskozáson a 33-as bizottság hatos albi­zottságának munkája is, mivel — mint azt a 8 Órai újság már megírta — ez­ az albizott­ság az egyes tárcák költségvetését tételekként felülvizsgálja és a 33-as bizottságnak jelentést tesz arról, hogy mely tételeknél lát lehetőséget a takarékosság nagyobb mérvű érvényesítésére. Károlyi Gyula miniszterelnöknek Vargha Gyula államtitkárral folytatott tanácskozásán, amely 12 órakor kezdődött meg, részt vett Teleszky János nyugalmazott pénzügyminiszter és Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke is. A fontos tanácskozások két óra u­tánig tartot­tak a miniszterelnökségen. Holnap kezdődik új riportsorozatunk: [ A gavallér zsivány, Sobri Jóska regénye Walko holnap Genfbe utazik Gömbös, Vargha, Jeleszky és Popovics a miniszterelnöknél Drámai beszédben terjesztette elő Szüllő Géza Genfben a magyar kisebbségek sérelmeit „A megsebzettek, az elnyomottak konferenciája ez“ — mondta beszédében, melyen teljes egyenjogúsítást követelt az utódállamoktól Genf, aug. 31. (Magyar Távirati Iroda.) A kisebbségek genfi konferenciájának megnyitó ülésén Szüllő Géza felvidéki magyar képviselő a következő be­szédet mondotta el: — Genfben Jean Jacques Rousseau egy esté­lyen vett részt. Az estélyen a társaság rabló­­históriák elbeszélésvel töltötte idejét. Mindenki elmondott valamit, csak a nagy Jean Jacques hallgatott. „Ön miért nem mond el semmit, miért nem beszél?", biztatták a nagy költőt, „hiszen sokkal nagyobb dolgokat tapasztalt, mint mi és bizonyára sokkal rémesebb históriákat is tud, mint mi.“ A költő mosolyogva ennyit válaszolt: „Én tudok egy szörnyű rablóhistóriát, de nem is merem elmondani, mert félek, hogy a gyenge­­idegzetűek ki sem bírják." „Halljuk, halljuk!", biztatták a költőt s a nagy író csak ennyit mond: „Én láttam és ismertem három hadseregszállí­­tót.“ — Mindenki megértette. — Én nem akarom a nagy költő példáját követni, nem akarom az Önök ide­geit feliz­gatni, csak r­á akarom terelni figyelmüket a kisebbségek helyzetére.­­ Ha nézzük és látjuk a kisebbségek szen­vedéseit és küzdelmeit, akkor látjuk azt is, hogy cselekednünk­­kell, látjuk azt, hogy ez így nem mehet tovább, nem lehet hagyni, hogy bűnhődjenek olya­nok, akiknek nincs semmi bűnük, csupán áldozatai a hibás békeszerződéseknek.­­ A mi konferenciánkra azt mondják, hogy az a quaerulánsok konferenciája. Hát nem az, hanem igenis konferenciája a megsebzetteknek, az elnyomottaknak, azoknak a konferenciája, akik idejöttünk szág a világválság szörnyű áramlatában ugyanilyen versenyben áll a maga kicsiny­ségének, megnyomorítottságának, min­denkinél súlyosabb elviselt szenvedései­nek rossz papírformájával. De a párisi sportgyőzelem megmutatta hogy a pagira Genfbe, mert itt szék­es a Nemzeteknek a Szö­vetsége, állítólag minden baj orvoslója és az emberiség megváltója. A világ már tudja, hogy van kisebbségi kér­dés és foglalkozik a kisebbségi kérdés meg­oldásával. Látják már, hogy a békeszerződés tele van hibákkal, látják, hogy ez a szerződés nem szolgálja a népek megbékülését, mert nemhogy elősegítené, hanem akadályozza a megértést a népek kö­zött és megrontotta a harmóniát a többség és a kisebbség között.­­ A világhábor kitörésének nem utolsó oka volt a nemzetiségek békétlensége. Az európai helyzet jelenlegi veszedelmeinek nem utolsó oka a nemzeti kisebbségek elégedetlensége. — Nem általánosságokkal­ akarok foglalkozni, hanem gyakorlati szempontból akarom meg­világítani a helyzetet.­onferenciánk tavaly él­forma — velünk szemben — gyakran hiábavaló illúzió. A döntő fontosságú pil­lanatban most egy országnak kell így túl­szárnyalnia saját magát és fejethajtó tiszteletre kényszeríteni versenytársait és ellenségeit. meglepetésszerű szenzációit. Viszont hó­dolatul és elismerésül azok­ számára, akik ezt a mostani nagy sportdiadalt megsze­rezték, el kell mondani azt, hogy ez a jel­képes érték diadala soha jobbkor és soha fontosabban nem jöhetett. Az egész or­

Next