8 Órai Ujság, 1932. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-02 / 26. szám

KEDD 4* OLDAL A TÁNC! DUNA CORSO-BARBAH Háromévi fegyházra a meny­a­sszonygy­ilkos napszámost Nem fogadta el a törvényszék a vádlottnak azt a véde­kezését , hogy közös elhatározással akartak a halálba menni (Sajót tudósítónktól.) A királyi­ ügyészség szándékos emberölés bűntette­i címén emelt vádat Váci Ádám­ napszá­mos ellen, mert múlt év szeptember 1­5-én forgópisztolyával agyonlőtte Jó-­­kuli Anna szakácsnőt. Váci Ádám­ a­­ büntetőtörvényszék Ki­ó-tanácsa előtt­­ megtartott tárgyaláson azzal védeke­­­zett, h­ogy közös elhatározással akartak menyasszonyával együtt meghalni, mert csak a lánynak sikerült állást kapnia, neki nem. A zavarosan viselkedő Váci Ádám­ ügyében a törvényszék akkor nem hozott ítéletet, hanem elrendelte elmeállapotának törvényszéki orvos­­szakértők útján való megvizsgálását. A szakértői megfigyelés után ma került az ügy újból a büntetőtörvényszék Kilb-tanácsa elé. A fekete lódenkabátba öltözött ma­sas, piros arcú fiatalembert lset fog­­n­árőr vezette elő a mai tárgyalásra. Ki­hallgatása során részben beismerte bűnösségét. Elmondta, hogyan szalad­gált munka után de nem kapott. Egy napon, a hiábavaló szaladgálás után a Béke téren megírta a közös búcsúleve­let, utána pedig elment a leányhoz a vendéglőbe, ahol várt rá, közölte vele, h­ogy nem tudott állást kapni s mégis csak az lesz a legokosabb, ha ő vissza­megy a szüleihez. A leány sírt, könyör­­gü­lt, hogy ne menjen el és közben el­kérte azt a búcsúlevelet is, amelyet vele íratott. — Hát miért ijesztgette a leányt­! Hiszen tudta, hogy milyen ideges ás­­mennyire, hajlamos az öngyilkosságra, — jegyzi meg most az elnök. — De mit tehettem volna? Hiszen nem volt semmi kilátás arra, hogy együtt élhessünk... A leány — foly­tatta ezután — asszonya engedélyével elkísért engem a Béke-térig, ahol újra kérlelni kezdtem. Ekkor én megcsókol­tam és ő viszonozta csókjaimat. Ekkor kérem elvgrott engem egy érzés. Nem tudom, hogyan történt: előrántottam a nálam lévő revolvert és öt leányra lőt­tem, aki elesett... — No, nem éppen így történt a do­­log,­­— jegyzi meg az elnök. — Hiszen tanuk vannak arra, hogy a lány elfú­lott maga elől és kiabált, maga pedig üldözte. — Nem, kérem, úgy volt, ahogy én most mondom. Az élő Istenre, eskü­szöm, hogy nem szaladt el. — No, és aztán mi történt? •— Aztán magamra fogtam a revol­vert, mellemre szorítva, kétszer­­háromszor is elcsettintettem a ra­vaszt, de a fegyver nem sült el. Erre vizsgálni kezdtem, forgattam és közben elsült és a golyó keresztülfúrta a bal­­tenyeremet. Erre megint a szívemhez szorítottam, de ekkorra már lefogtak. Az elnök elébe tárja, hogy a rend­őrségen tett vallomása ellenkezik a mostani védekezésével, a vádlott azon­ban megmarad amellett, hogy közös elhatározással készültek a halálra. Az elnök ezután ismerteti a vádlott búcsúlevelét. „Kedves anyám és test­véreim", — hangzik a levél. —* „Bocsá­natot kérek, hogy ilyeneket követtem el, a sors volt kegyetlen velem szem­ben. Nem tehetek róla, hogy olyan le­­z­ölött fi­a lettem. Semmim sincs, pedig sokra lesnne szükségem. Ezek után kö­vetem el az öngyilkosságot, leginkább egy leányért csinálom, mert nagyon szeretem és­­mert az örök életben sem tudtam volna elhagyni, úgy is hívtam mindig, hogy a feleségem. Legyenek boldogok és éltesse az Isten magukat. An­ri­ka szülei is legyenek boldogok." — Hát miért nem írta alá ezt a le­velet a leány is, ha közös elhatározás­sal akartak öngyilkosok lenni? — kérdi az elnök. A vádlott zavartan kitérő választ ad és végül kijelenti, hogy a leány bízta me­g­ a levél megírásával és való­színűleg nem tartotta fontosnak, hogy azt aláírja.­­ Az elhalt leány édesanyja és más tanuk is azt vallották, hogy Jókuti Anna állandóan jókedvű volt, az anyja is tudott a fiatalok házassági szándé­káról, de azt mondta, hogy várjanak, mert nem tudja még a kelengyét elő­teremteni. Az egyik szemtanú azt adta elő, hogy látta, amikor a fiú üldözte a leányt a Béke­ téren. Ő kezdetben még azt hitte, hogy játszanak Németh Ödön dr. orvosszakértői vé­leményében előadta, hogy a vádlott csekély intelligenciájú, katonakorában leesett a lóról és agyrázkódást szenve­dett, de egyébként teljesen épelméjű­. Az ítélet Kurovszky Lajos királyi ügyész vádbeszéde és Lénárt Béla dr. védő­­beszéde után a törvényszék bűnösnek mon­dotta ki a vádlottat szándékos emberölés bű­ntetteiben és ezért három évi fegyházra ítélte. Nem fogadta el a törvényszék azt a védekezést, hogy közösen készültek az öngyilkosságra, hanem megállapí­totta, hogy a vádlott szerelmi féltés­ből lőtte le a leányt. Az ügyész fellebbezett, a védő és az elítélt megnyugodott az ítéletben. " Apponyi és Tán­czos húsvét utánig maradnak a leszerelési értekezleten (Saját tudósítónktól.) A magyar kormány képviseletében, mint ismere­tes, Apponyi Albert gróf és Tánczos Gábor utazott ki a genfi leszerelési ér­tekezletre, amelyet holnap, kedden dél­után nyitnak meg ünnepélyesen. Valószínű, hogy a konferencia ta­­nácskozárainak első része, amely kö­rülbelül húsvétig terjed, általános vi­tában fog lefolyni és csak húsvét után kezdődik meg a különböző bizottságok működése, melynek során már konkrét indítványok kerülnek tárgyalásra. Apponyi Albert gróf és Tánczos Gábor természetesen rész­t v­esznek úgy az általános vitában, mint a bizottsá­gok munkájában, hogy ismertessék a magyar kormány álláspontját a lesze­relési probléma különböző részletkér­déseiben. Genf, jan. 31. A leszerelési konferencia — mint ma a különféle elnapolási híreszte­lésekkel szemben határozottan kije­lentik,­­ kedden délután fél 5 óra­kor összeül. Az ülést azért tartják délután, hogy Amerikának is lehe­tővé tegyék Henderson elnök beszé­­­dének meghallgatását, amelyet rá­dión közvetítenek. A konferencia az első ülésen előreláthatóan arra fog szorítkozni, hogy egy-egy bi­zottságot küdjön ki a meghatalma­zások felülvizsgálására és az érte­kezlet ügyrendjének megállapítására. A hét végére várják néhány vezető európai államférfi, így a német bi­rodalmi kancellár és az angol mi­niszterelnök megérkezését. (MTI.) Pakis, február 1. (Magyar Távirati Iroda.) Az Excelsior genfi értesülése szerint valószínű, hogy a leszerelési érte­kezlet megnyitó ülése után egy hétre felfüggesztik az ülésezést, a vágból, hogy a tanács tovább fog­­lalkozhassék a kínai-japán viszály­­lyal. Darkovics Sándort végérvényesen kizárták az Országos Kaszinóból (Saját tudósítónktól.) Az Országos Kaszinó vasárnap délután tartotta meg évi rendes közgyűlését. A köz­gyűlést, amelyen a tagok igen nagy számban jelentek meg, hat órakor nyitotta meg Teleki Pál gróf igaz­gató. A napirenden levő tárgyak el­intézése után sor került a kilépő vá­­lasztmányi tagok és az üresedésben levő igazgatósági tagok megválasz­tására titkos szavazás útján. A köz­gyűlés megválasztotta­ igazgatóknak , Halász Lajos dr.-t és Wekerle Sán­dor dr.-t; választmányi rendes tagok­­ lettek: Bánó József, Füzesséry Ti­­■ bor dr., Gáli Endre dr., Ilodossy Ge­deon dr (új), Ilchepfner Guidó, Sró-­­mán Bálint dr., Karafiáth Jenő dr­., Lázár Andor dr., Mayer Károly dr., I Mikó Ferenc dr., Raffay Sándor dr., I Rihmer Béla dr., Rudnyánszky Béla dr., Schnetzer Ferenc, Sipőcz Jenős dr., Székács Aladár dr.,­­L­ersztyánszky I Kálmán, Tömörít Kálmán, Vizesy I Sándor dr. és Windisch Ödön dr.; vál­asztmányi póttagok: Újhelyi An­dor dr., Rauscher Aurél dr. és Kren­­csey Géza; a számvizsgáló bizottság tagjai lettek: Weszely Gyula, Alisén Rudolf dr. és Szivér János. A választások után foglalkozott a közgyűlés Dajkovics Sándor ismere­tes fellebbezésével. Több felszólalás és izgalmas közbeszólások után titko­san szavazott a közgyűlés és 298­­sza­vazattal 167 ellené­ben kimondotta, hogy azonnal óhajt határozni az ügy­ben, mire idősebb Daskovics Sándor fia nevében visszavonta a­ közgyűlés­hez intézett fellebbezést. Teleki Pál gróf elnök erre kihirdette a­ határo­zatot, amely szerint a közgyűlés meg­erősítette a választmány határozatát és Dakovics Sándort most már vég­érvényesen­ kizárta tagjai sorából. Minden színésznő kivonatot tartalmazó Pilavin frissíti üdíti a testet. Áru ,fű fillér, __ minden úrnő csak valódi Pilavin­t tesz fürdőjébe, mert a tengeri sót s fenyő- t ösen ÚJSÁG Magyar E­zeregyéjszaka Az első szépségverseny Budapesten ezelőtt 50 évvel a Copyright by 8 Órai Újság Soha olyan szép nyár nem volt Budapesten, mint 1885-ben, a kiállítás évében. A városi sétányokon korán vi­rult az orgona, a ligeti platánok kizöl­­dültek, a Várban a vadgesztenye fehér­jés rózsaszín virága teremtett májusi hangulatot. Ezen a nyáron rendezte Szapáry Pali gróf az első szépségver­senyt Budapesten. Szent István nap­ján történt. Amikor tele volt a város vidékiekkel. Mert akkor nép-­ vándorlás jött fel a vidékről Pestre. Az utazás alig került néhány fillérbe s az élet olyan olcsó­ volt, mint akár Hódmezővásárhelyen vagy Túrán. István-napkor délelőtt körülhor­dozták a Szent Jobbot a Várban, délután népünnepélyt rendeztek a ligetben, Budán, a Színkörben Bu­­kon, a székelyek hóhérén volt műso­ron énekkel, tánccal és bejigált fény­nyel, este a Népszínházban Blaháné énekelt. Több programra, több csa­létek nem volt a jó vidék számára.­­ Aki ezenkívül is múlatni akart, I az kiment a ligetbe, a Labyrintusba­­és ott próbált szerencsét. Mert ha betalált az útvesztő kacskaringós, I fortélyos útjai közt a centrumba: I kapott egy tükröt, egy trombitát, s egy parcellán, vázát, vagy egyéb ér­tékes holmit ajándékba. "V­agy ki­ment a Zugligetbe, lóvasuton. Igaz,­­ hogy előbb át kellett gyalogolnia Budára, mert a zugligeti lóvasut a budai hídfőtől indult, két lovas,­ amit azért kell hangsúlyozni, mert a­ vámnál eléje fogták a harmadik lovat is, amelyen egy lovászn­a ü­lt I peckesen és olyan büszkén lovagolt, mint :­ „Kincsem11 zsokéja a túr­on. Odakivin aztán friss forrásvizet, I ihatott a Disznófőnél és kitáncolt­ I háttá a lelkét a Szép Juh­ásznénál, s ahol budakeszi svábok fújták a réztrom- I bitót. A pesti oldalon a Zöld vadásznál I és a Tiroli nőnél állt a bál... és I addig, amíg Szapáry Pali grófnak I eszébe nem jutott a nyári karue- i vál, meg a ligeti szépségverseny, I mindenki beérte ennyi mulatsággal. Szóval: Pali gróf szépségversenyt­­ rendezett a ligetben és ezzel a kapcsolat­­­­ban farsangi felvonulást végig a vá­­­­roson. A nyári karneválon a kocsik mind fel voltak dekorálva. A kocsilám­pákat színes papírossal vonták be, a lovakon apró csengettyűk cseng­tek. Igen szépek voltak azok a ko­csik, amelyeket lampionos díszbe öltöz­tettek. Ilyen volt a Karácsonyi Guidóé, a K­ohonczy Gidóé, a Károlyi Pista grófé. A Stefánia-úton virágokat szór­tak a feldíszített kocsikra, amelyekről viszont cukorkákkal lövöldöztek a publikumra. A Stefánia-út volt az ün­nepség fénypontja. Ezer és ezer lam­pion, rengeteg virág élt rengeteg jó­kedv , móka, nóta, tánc, kacagás. És a Vígadóban fejeződött be a májusi kar­nevál: ott fejeződött be a felvonulásié; ott mutatkozott be a t. c. publikum­nak „Én, Csillag Anna" az ő 175 centi­méter hosszú Loreley-hajával; vala­mint: Erek Teréz solymári rózsalány­á ,t férjével együtt. Tízezer ember szorongott a szép-­­ségversenyen. Jelentkező is volt vagy ötszáz. Az ország minden ré­széből feljöttek a szép lányok Pestre, szerencsét próbálni. Ujházy­­ Ede, a mester volt az első szépség­­verseny zsűrijének az elnöke. Ter­mészetesen benne volt a zsűriben Pali gróf is, no meg: Zichy Jenő. •Feszty Árpád, Bartók Lajos, Sala­mon Ödön és, több más újságíró. Rákosi Viktor, az örökké vidám Sí­pul­usz lemondott zsűritagságáról azzal az indokolással, hogy fiatal férj, nem firtathatja idegen nők szépségét. De azért teljes volt a zsűri és meghozhatta ítéletét. És az első szépségversenyen szépség­királynővé választották Székely Kornéliát. Nagy volt a szenzáció a város­ban, mindenütt csak erről beszél­tek : — Igazán olyan szép lány? — Valóban az! — És honnan jött ? — Nagyváradról! * — Színésznő? — Még nem az... de bizonyos, hogy a színpadra kerül! Sokkal hamarabb odakerült, sem­mint gondolhatták. Mert a szépségver­seny kulisszái mögött is történt valami nevezetes dolog. Az, hogy a zsűri elnöke beleszere­tett a szépségkirálynőbe. Meglátni őt és megszeretni: egy pil­lanat műve volt. Szóról szóra így!... Betűről betűre!... Ujházy már a versenyről a maga konflisán hozta be a szépségkirálynőt a városba. Együtt vacsoráztak a Pan­nóniában és néhány héttel később a üléstér feleségül vette Székely Korné­liát. . Erről aztán még többet beszéltek, mint magáról a szépségversenyről... ♦ Nászúira Isehibe utazott a fiatal pár. Csöndes, jó hely, •—­ gondolták magukban. — ott nem találkozhatnak senki ismerőssel, ott nem zavarhatja senki a mézesheteiket. ■ Be­csalódtak. Mert alig voltak iseid­ben néhány napig, máris ismerősökkel találkoztak. Úgy történt a dolog, hogy amint egyszer a Kaiseralb­en sétálgattak éppen, egy előkelő pár került szembe velük. Amint közel értek egymáshoz, a Mester felismerte őket. A császár volt és a kedves bécsi színésznő. A császá­ron ferencjózsefkabát és kis kemény­kalap, a színésznőn világos selyem­­ruha. Meghitten sétáltak az úton, ame­lyen eddigelé soha senki meg nem­ zavarta még őket. I És most ez a fatális találkozás! A császár arcán meglátszott, hogy I szerette volna elkerülni. I És a Mester? Hirtelen elfordult és rettenetes buz- I gósággal magyarázott valamit fiatal I feleségének az égboltozaton. Csillagá- I szók nem nézhették volna nagyobb buzgósággal az eget! Közben a császár és a bécsi színésznő elsétált mögöttük. De a Mester tisztán hallotta a fel- I séges úr szavát: — Köszönöm, Ujházy ... alkalom- s aztán én is ilyen diszkrét leszek!... így történt őseidben, az Ur 1885-ik I esztendejének nyarán. Faragó Jenő- 1932 FEBRUÁR 2 l\ri i.li hF; . • y i lixrJ/ 6 FILLÉR

Next