8 Órai Ujság, 1932. március (18. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

KEDD 2* OLDAL A Menkina János utcai társasház smisvezérére pályázatunkat a kólön- E­ség kívánságára msehosszabbitjuk ! 1032. évi máju­sé 1-igr. Pályádig tíón pengő | A díjnyertes elnevezésnek a, kö­­­­vetkező pontokban foglalt fogalma­­­kat kell érzékeltetnie: 1. Magyarnak, magyarosnak és tömörnek kell lennie. 2. A Menkina János­ utca 9. számú társasház déli és délkeleti fekvését illetve a modern építő­­technika legutolsó vívmányát­, a sok napfény és sok levegő elvét kell tö­mören kifejeznie. •­­ 3. Dacára annak, hogy társas-­­­ház, érzékeltetnie kell az elmozdít­­ai­hatatlan saját fészek érzését. Az || épülő szövetkezeti palota &a» Alko- M­­ás-utcai 27-es villamos, valamint a­­­ 4-es és 21-es autóbuszok megállójá­­hoz közel épül. Minden lakáshoz |s legalább elég erkély tartozik és be- || épített Szekrényei vannak. Az er- S kélyekről a Sas-hegytől az Orbán- f? hegyig Budapest háromnegyed par­­­norámájára nyílik kilátás. A lakré- H. szék mindegyike önálló telekkönyvi || tulajdont képez.­­|y A pályázatokat filológus újság- 55 író, építi**, építőmester és vállal- K­­ozókból álló zrilik­ bírálja el. A 18 pályázat eredményét sajtó útján­­ I ! tesszük közzé. Ugyanott, ahol a Nj pályázati kiírás is megjelent. jnj A társasház tervei az előjegy- B fecei irodában, Győri­ út 12, a híva-­­­talos órák alatt (9-től 2-1-? és 11-től B I 7-ig) megtekinthetők. A pályázatok B I zárt borítékban ugyanoda küldendők is be. Biró Ernő tervezőépítész. Bu- B­u­dapest. I., Győri*Út 12. telefon m­ái 56-3­70, a tanúkihallgatások befejezése után szándékos emberölés miatt tartóztatt­ák le Boros Istvánt. Miután a cselekmény lőfegyver­rel történt, statáriális eljárás alá esik. A rendőrség azonnal érintkezésbe lé­pett az ügyészséggel s jelentette azt.­­Borost holnap szállítják át az ügyész­­ség fogházába és az ügyészségtől függ majd a további állásfoglalás. A család és védelem azt kérték a rendőrségtől, vizsgáltassa meg Boros István elmeállapotát, mert szerintük beszámíthatatlan állapotban követte el tettét. A rendőrség — főbenjáró ügyről lé­vén szó — arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy az elmeállapot meg­vizsgálása a törvényszéki orvosszak­­értőkre tartozik, ezért a tüzetes or­vosi vizsgálatot mellőzte és az ügyész­ség indítványától függ, hogy elme­­. orposi -vizsgálatra utalják-"ó, statár "fiam, vagy rendes bíróság elé állít­­­­ják-e majd Boros Istvánt. Valószínű azonban, hogy Boros István nem ke­rül­ statáriális bíróság elé. Lehet ugyanis, hogy az ügyészség, illetve a vizsgálat megállapítja, hogy tettét erős felindulásban követte el, ez pe­dig nem esik statárium alá. Féltékenységi dráma a Saar- vidéken Saarbrücken, febr. 29. (Saját tudósítónk tele­fon jelentése.) Kraeutingben, lotharingiai község­ben, a Nierngarten-házaspár régebb idő óta kü­lönvátan élt, míg gyerme­keik az árvaházban nevelkedtek. Amikor Nierngarten tegnap felesé­gét egy ismeretlen fiatalember tár­saságában meglátta, felvilágosítást kért annak kiléte felől. A szóváltás folyamán a férj hirtelen revolvert rántott és feleségét agyonlőtte, a fiatalemberre is rálőtt, majd öngyil­kosságot követett el. A fiatalembe­ könnyen sebesült meg. —­ Agyonnyomta a beomlott fal. Szek­szárdról jelentik: A tolna megyei Harc községben beomlott az egyik ház fala. A fal ráesett Sági Pál, 24 éves legényre, aki a helyszínen meghalt. Fel a kékekkel/... Pénst ide/... Rablótámadás egy berlini lakásban Berlin, febr. 29. (Saját tudósítónktól.) Berlin*— Rosenthalbfbn egy gyarmatárukeres­­kedőt és feleségét tegnap délután la­kásukon megtámadott három fiatal legény. Két legély bekopogtatott a gyarmatárukereskedő lakásához vezető ajtón és valami meleget kért, panasz­kodva, hogy hajléktalanok és fáznak. A kereskedő beengedte őket és míg felesége kávét adott nekik, a férj az üzlethez vezető ajtó közelében állott. A legények egyike azután átment a konyhába, hogy visszaadja az asz­­szonynak a csészét. Egyidejűleg azon­­aln revolvert rántott és rákiáltott az asszonyra: „Fel a kezekkel! Pénzt ide!" Mielőtt az asszony a felszólí­tásnak engedhetet volna, máris eldör­dült egy lövés, amely azonban sze­rencsére célt tévesztett. A konyhá­ban történt események alatt a másik legény a férjet is fegyverrel fenye­gette meg. Ugyanakkor berohant az ajtón egy harmadik legény és ráve­tette magát a kereskedőre. Ez azonban felkapott egy korbácsot és ezzel szállt szembe támadóival. Idő­közben az asszony az ablakon keresztül kiugrott az udvarra. Segélykiáltásaira elősiettek a ház lakói és a rablók elme­nekültek, anélkül, hogy zsákmányt vi­hettek volna magukkal. A szomszédság­ból több fiatalember üldözésükre kere­kedett­ Sikerült is az egyik rablót utol­érni és átadni a rendőrségnek, ahol megállapították, hogy Zander Ferenc­nek hívják és 22 éves. KÖPENICKI | A p I f -N HOLNAP ¥ FORUSVl ------ I' ■ ír ■— Ilii ' ■ IIMMEE^IllTl^BI«l«mi**IMIIMi SÉSBMBSHHHHSBBÍ*EHBSHM5S5Í5a5 ftfevmiSllG Ambrus Zoltán influenzában meghalt (Saját tudósítóid­tól.) Hetvenesz­­tendős korában váratlanul meghalt Ambrus Zoltán, akinek írói termése és munkája a magyar írásművészet­­nek és magyar szellemi kultúrának maradandó nagy értékei között ka­pott jelentős helyet. Február elején betegedett meg in­fluenzában.. Magas korára való tekin­tettel kezelőorvosa, dr. Kaposi Ferenc, kérte, hogy kímélje magát és ne hagyja el a szobát, de a figyelmeztetés nem használt. Időnként magas láz is fel­lépett, közben azonban a betegsége múlni kezdett és már nem adott okot aggodalomra. A múlt kedden rövid sé­tát is tehetett Ambrus Zoltán, aki az Üllői­ út 36. számú házban együtt la­kott leányával, Fallenbüchl fővárosi iskolaigazgató feleségével és kis uno­kájával. Másnap azonban Újból ágynak dőlt a kitűnő író és a szerdáról csütörtökre virradó éjjel már aggodalommal töltötte el a családot. Pénteken 40 fok­nál is magasabb láz gyötörte Ambrus Zoltánt, aki a beteg­ágyán is a Parisból érkezett legújabb, francia, irodalmi ter­mékeket olvasgatta. Az Utolsó három napon az orvosok csak injekcióval erősíthették a beteg és ellentállásra már alig képes szervezetet és vasárnap éjjel 11 órakor csendesen elszendergett Ambrus Zoltán. * Ambrus Zoltánnal tíz hang és új szemlélet volt az, amelyet mint belletrista, mint kritikus és újságíró, — mind a három minőségben a leg­jelesebbek között, — megszólaltatott és egész művészetében egy előkelő és magasrendű kultúrájú lélek gazdag­sága beszélt hozzánk, amel­y első impul­zusait a múlt század új francia kul­túrájából kapta. A budapesti jogi ta­nulmányok után iodalmi vágyódása vitte el Párisba és a francia egye­temek előadásain át találta meg útját kritikai szemléletéhez. Mint regényíró és novellista már első elbeszéléseivel tiszta és emelkedett szellem új útját mutatja és egyre gazdagabb sikerek­kel lett bő termésű mindig egyéni hangi­ nagy értéke a magyar elbeszélés művészetének. Regényei a Miden ki­rály, Girofflé és Girofflá. Szeptember­ben és a Gyanú, és több, mint húsz el­beszéléssorozat foglalódnak összegyűj­tött műveibe egy teljes nagy­ oeuvre minden szépségével. Működésének éppen ilyen jelenté­keny része irodalmi és kiváltképpen színházi kritikusi munkája. Kritikái egész generációkra voltak nevelő ha­tással. A színház iránti érdeklődése és tudása állította 1917-ben, mint igazgatót a Nemzeti­ Színház élére és 1922-ig vezette az állam drámai szín­házát. Azóta csöndes visszavonults­ág­ban élt és csak egy-egy mélyenszámú cikke vagy tanulmánya jelent meg. Sokoldalú tevékenységéből nem sza­bad megfeledkezni a legkiválóbb ma­gyar műfordítóról, akinek ilyen mun­kásságában egész könyvtárt tesznek ki azok a regények és színdarabok, amelyeket ragyogó gu­láris készséggel ültetett át magyarra. A Kisfaludy- és Petőfi-Társaságnak tagja, a Nem­zeti Színháznak pedig örökös tagja volt. Életrajza Ambrus Zoltán író, esztétikus, a Kis­faludy- és Petőfi-Társaság tagja, a Nemzeti Színház volt igazgatója,­szü­letett Debrecenben 1861. február 22. Jogot végzett Budapesten, de az iro­dalom jobban vonzotta s 1885—86. a párisi Collége de Francéban és a Sorbonneban francia nyelvtörténeti­ és irodalmi előadásokat hallgatott. Iro­dalmi munkásságát a Fővárosi Lapok­ban (1879—82) kezdte meg, azután irodalmi tárgyúi cikkeket és színi bírá­latokat írt a Budapesti Hírlapba, Egyetértésbe, Pesti Naplóba, melynek, valamint a Magyar Hírlapnak s Pesti Hírlapnak stb. rendes dolgozótársa volt. 1900-ban szerkesztette az Új Mar­gyar Szemlét. Jelenleg főmunkatársa a Magyar Nemzetnek. 1910-ben a Li­pótvárosi Kaszinó 10*90 koronás iro­dalmi díjával tüntették ki. Hirlapíró munkásságában számos­­ nevet hasz­­nált. Ambrus egyike a legjobbnevű íróinknak, aki mint az írásnak mű­vésze, stilbeli készségével, megfigye­léseivel, finom elméssé­gével és jóízű humorával főleg az írói világ elisme­rését vívta ki. Regényei: Midás király, Giroflé és Giroflá, Selus eris, Szeptem­ber, A gyanú; elbeszéléskötetei: N­inive pusztulása, Pókhálókisasszony, Álom­­világ, Törpék és óriások, Furcsa em­berek, Leányok, asszonyok, Budapesti mesék, Berzsenyi báró és családja, A Berzsenyi lányok tizenkét vőlegénye, Árnyékai okok, Hajótöröttek, Kevélyek és leatázottak, Ámor és a halálfej, Téli sport, Jancsi és Juliska, Luk­as. Mű­fordításai nagyszámúak, ezek közt ki­válók Flaubert, Bovargué, Cherbuliez, Holden , Méta, Malot, Marichette c. regényei, továbbá Anatole Francé, Guy de Maupassant elbeszélései; fordí­­totta továbbá Grillparzer, Sardou, Wisson, Lemaitre, Lavedan, Meilhac, Herdien stb. több színdarabját. Re­­gényei közül a Szeptembert Soleil l'automne címen franciára, A gyanú­t Der Verdicht címen németre fordí­tották, továbbá sok elbeszélése jelent meg franciául és németül. A Nemzeti Színháznak öt éven át volt igazgatója. 1917. július 17-én nevezték ki az ország első drámai szín­ padának vezetőjévé és 1922. július 12-ikéig változó szerencsével igazgatta a színházat. Visszavonulása óta tel­jesen önmagának, olvasmányának, irodalmi és esztétikai munkáinak élt csupán.* Temetéséről r­ég nem történt intéz­kedés. A pápa rádiószózatában megáldotta a Távolkelet két nagy nemzetét Róma, febr. 28. Egy boldoggáavatási per döntő ülésén a pápa vasárnap este beszé­det mondott, amelyet rádión is to­vábbítottak. A pápa szólott a mos­tani idők nagy erkölcsi és anyagi ínségéről is, amely talán példátlan a történelemben s amely három alapvető bajra: a kevélységre, a kapzsiságra és az élvezetvágyra ve­zethető vissza. Megáldja mindazo­kat, akik a mostani súlyos időben szűkölködnek. Megáldja az összes nemzeteket és különösen a távol­keletnek azt a két nemzetét, amely­re aggodalommal tekint ma az egész világ. Áldásával gondol azokra, akik Oroszországban, Mexikóban és Spanyolországban, különleges okok­ból lelki szükséget szenvednek. Pápai áldásába zárja azokat is, akiknek kezében nyugszik a nemze­tek sorsa, hogy az isteni kegyelem mindenütt felébressze az új keresz­tény életet és a békére s a kölcsö­nös együttmunkálkodásra irányuló cselekvő akaratot. (MTI.) Véres utcai harcok Buenos Ayresben Buenos Ayres, febr. 29. (Saját tudósítónk távirata.) Va­sárnap a város centrumában súlyos utcai harcokra került a sor több po­litikai párt hívei között. A legsúlyo­sabb harcok a Café Floridában ját­szódtak le. Eddig három halottat és tíz sebesültet számláltak meg. Lo­vasrendőrség beavatkozott és szét­­űzte a verekedőket. A kormány szi­gorú hírcenzúrát vezetett be. — Németországban megtiltották a kenyérdrágítást. Berlinből jelentik: Grödc­er árdiktátor Vasárnap este rádión rendeletet adott ki, amelyben megtiltja a kenyérárak emelését. — A Magyar Goethe­ Társaság Lu­kiTM György v. b. t. t. elnöklésé.. nap ülést tartott, amelyen Haas­t üdí­teni. Az ember tragédiájának német for­dítója a Balatonról írt költeményeit ol­vasta fel, majd Lakner Klára előadásá­ban Ady és Babics-verseket mutattak be német fordításban. Végül Vikár Béla társelnök mutatta be jelentését. — Jótékony matiné. A Magyar Nők Sf&'/titual 01Kb bloVdttságó Bft.,u.U. d-ifl. Va­sárnap délelőtt 11 órakor az Örion-álm­­színházban jótékonycélú matinét rendez, melyen közreműködnek: Bársony István, K. Bogán Margit, Bikeffi László, Daj­­bükit Ilona, Babos Anny, Radó Sándor, Réthy Anna, Tarnay Alajos és a Ferenc József-intézet tánctanfolyamának növen­dékei. J­ár­vá­n­y idején nélkülözhetetlen a Pilavin-fürdő használata, valamint a Pilavin tenger­­sós fenyegőt belélegzése, mert fokozza a test ellenállóképességét és oldja a fogadjon el­ hurutos képződményt. Fél darab Pilavin félliter párolgó vízben a legalkalma­sabb az inhalálásra. Egy Pilavin 40 fillér. Csakis négyszögletes Pilavint 1932 MÁRCIUS 1 Mikszáth Kálmán előadása a világválság okairól és a kibontakozásról Miskolc, febr. 29. (Saját tudósítónktól.) A világválság okai és a természetes kibontakozás útja címen közel kétórás előadást tartott Mikszáth Kálmán az új városháza dísz­termében. Az előadó széles alapon mu­­tatta ki, hogy gazdasági, pénzügyi, po­litikai és lelki tényezők valóságos hal­mozása okozta a mostani válságot, amely nemcsak az emberiség anyagi exisztenciáját kezdte ki, hanem lelki életének, erkölcsi mivoltának alapjait is megingatta. Az okok kikutatásánál az illusztris előadó amerikai,­­angol és francia szakértők hivatalos véleményei­nek felhasználásával az ezekből meg­rajzolt kép alapján azt a tanulságot vonta le, hogy annak a válságnak a felidézéséért, amely részint az amerikai preriken, részint a Ford-rendszeű nagyüzemekben, részint a békeszerződé­­sek boszorkánykonyháin keletkeztek és amely ma már az egész földgömbre át­terjed, józan ésszel sem egyes államo­kat, sem egyes államférfiakat okolni nem lehet. Magyarország nem lehetett egy kis sziget a zajló tengeren, ahol földrészek készülnek elsüllyedni és n­em lehet józan eszű ember, aki elhinné azt, hogy itt egy másik politika folytattatik, hogy ha itt egy más párt intézkedik azon az exponált helyen, amelyen Ma­gyarország fekszik, akkor, amikor a válság alapjaiban ingatta meg a világ­nak csaknem valamennyi nemzetét, egy kannán, vagy eldorádó maradhatott volna, amelyet elkerülnek a megpróbál­tat­ások. A válság kivezető útjai a gazdasági válság okainak kiküszöbölésé­­ben és a lelki válság hisztérikus tünetei­nek levezetésében keresendő. Mindkét irányban lépések történnek és ezért bizalommal tekinthetünk az emberiség jövője elé. — Három hónapi fogházra ítélt 4 Tábla egy építési vállalkozót. Az egri törvényszék annak idején folytató­­lag elkövetett csalás bűntettéért nyolc­­hónapi börtönre ítélte Somogyi Csiz­madia Béla budapesti építővállalkozót, aki egy építési megbízás kapcsán sú­lyosan megkárosított egy egri házas­párt. A tábla Zachar-tanácsa, miután az orvossza­kért­ők szerint a vádlott de­­generált és korlátolt beszámítható ké­pességű, háromhónapi fogházra mérsé­kelte a büntetést.­­ Kifogták az áruházak rémeit. A fővárosi áruházakban az utóbbi időben több zsebtolvajlás történt. Szombaton tettenérték egy zsebtolvajbanda fejét, Kacér Jánost. Kacér bevallotta, hogy a n­ő segítségével Tischler Jánosat varrónő és Tausz Teréz háztartásbeli leány kö­vették el a zsebtolvajlásokat. Vasárnap a két nőt is elfogták.­­ A Hungária Magyar Technikusok Egyesülete tegnap tartotta éri köz­­gyűlését nagy és előkelő közönség­et.ott­létében Kohringer Sándor magiszter, mű­egyetemi professzor elnöklésével, aki megnyitóbeszédében a gazdasági válság­gal s a diplomás ifjúság elhelyezkedésé­nek problémájával fogl­alkozva kitartásra és összetartásra buzdította az ifjúságot. Veber Farkas dr. műegyetemi tanárnak a világgazdaság válságáról tartott érde­kes előadása után a TESz elnöke, Szent­­tagh Tamás dr. átnyújtotta a szövetség érdemérmét az egyesület két érdemes do­­mínuszának, Vámossy Károly Ganz gyári igazgatónak és Schön Győző gázgyári vezérigazgatóhelyettesnek, majd Vér Ti­bor dr. számolt be a tavalyi mérnök­­kongresszus és az elmúlt év eredméy­ei­ről. — Vízállás. A földművelésügyi mi­nisztérium vízrajzi osztálya se.­­ A Duna Esztergomig és Paks­­s közt apad, másutt árad, alacsony víz­­állású. Mai dunai vízállások: Pf. ::u 100, Struden 36, Stola —126, Bécs —146, Pozsony —14, Komárom 127, Budapest 54, Paks 106, Baja 251, Mo­­hács 250; a Dráva Barcsnál —K­.­ — A magyar Dunaszakaszon a jég Sz­r­­gom—Dunapentele közt zajlik, P­értől a határig áll. — A Tisza végig apad, igen alacsony vízál­lású. Mai tiszai víz­állások: Tiszabecs —2, Vásárosma­gy —87, Tokaj 80, Tiszafüred 160, S­ol­­nok 0, Csongrád —86, Szeged —15; a Szamos Csengérnél 70; a Körös I- es­nél 18, Gyoménál 54; a Balaton Sió­­foknál 74. — Agy- és szívérelmeszesedésben szenvedő egyéneknek a természetes „Ferenc József* ‘ keserűvíz megbecsül­­hetetlen szolgálatot tesz azáltal, hogy a béltartalmat kíméletesen távolítja el. Tudományos tapasztalatok kétségte­lenné tették, hogy a Ferenc József víz számos féloldali hüdösben fekvő beteg­nél is megtette a kellő hatást s így nagy megkönnyebbülést okozott. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertá­rakban, drogériákban és fűszerü­zletek­­ben kaphatót

Next