8 Órai Ujság, 1932. április (18. évfolyam, 73-95. szám)
1932-04-01 / 73. szám
IVta.: Az Orczy-ház rejtelmei jgj (Mt,1 ÁRA^^fcFILLÉV Di&níjsig BUDAPEST, 1932 ÁPRILIS 1, PÉNTEK, XV11L ÉVFOLYAM, 73. SZ. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FÉLÉVRE 8.50 P - KÜLFÖLDRE 12.80 P - NEGYEDÉVRE 4.40 P — KÜLFÖLDRE 6.60 P — EGY HÓRA 150 P - KÜLFÖLDRE 2.30 P FŐSZERKESZTŐ: LADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VIIL, RÖKK SZILÁRD-U. 4 TELEFONSZÁMAINK: JÓZSEF 463-06,463-07,463-08, 463-09 mm Olcsó politika Valóban nincs fontosabb, sürgősebb és időszerűbb dolga a főváros törvényhatóságának, mint állást foglalni a titkos választói jog mellett?! Nehogy félreértés essék: amikor erre a kérdésre késztet bennünket a tegnapi közgyűlés határozata, a magunk részéről nem a választójog dolgában akarunk állást foglalni. Még csak rekriminálni sem óhajtunk, bár nagyon is élénken tolakodik emlékezetünkbe az a forradalmi jelenet, mely 1917-ben ugyanitt, a városházán játszódott le, amidőn egy szenvedélyes választói demonstráció hevében elfogatással fenyegették meg a királyt, ha tüstént nem adja meg az általános titkos választójogot. Nem akarunk emlékeztetni a tragikus összeomlásra sem, melyhez a városháza választójogi demonstrációja adta meg az első lökést. Minek emlékezni a múltra, mikor a jelen is éppen elég tanulságos! Itt van egy hatalmas törvényhatósági testület, melyet a legáltalánosabb és legtitkosabb választói jog alapján verbuváltak össze, itt van egy óriási városi adminisztráció, élén főpolgármesterrel, polgármesterrel, tanácsnokokkal és osztályvezetőkkel, úgy a bizottsági tagok, mint az adminisztráció tisztviselői azzal a legfőbb, sőt egyetlen rendeltetéssel, hogy gondját viseljék egy milliós városnak, képviseljék és szolgálják a polgárok érdekét. De vájjon akad-e polgár, aki őszintén és nyugodt lelkiismerettel vallaná, hogy választott vezetői csakugyan minden tőlük telhetőt elkövettek e város lakóinak érdekében, védelmében, egzisztenciális bajai leküzdésében? Kérdezzék csak meg a névtelen polgárt, hogy a maga súlyos terhei alatt roskadozva és égető problémáival viaskodva, olyan sürgősnek és fontosnak tartja-e, hogy a törvényhatóság az általános titkos választójog mellett demonstráljon?! A városházi pártok és a városházi vezetők nagyon jól tudják, hogy a névtelen polgárnak egészen más gondjai vannak, mint a titkos választói jog. Már csak azért is, mert titkos választói joga van, ezzel szemben hiányzik egész sereg java, előnye, kedvezménye, amire elvitathatatlan jogot formálhat ama súlyos anyagi terhek fejében, melyeket a főváros vezetői róttak rá. A névtelen polgár nyilván szívesebben venné, ha a városházán az olcsó villany, az olcsó gáz, az olcsó és jó közlekedés érdekében rendeznének demonstrációt, ha a magángazdaságot nyomorító közüzemek ellen nyilvánulna meg a törvényhatóság egyhangú állásfoglalása. De úgy látszik, hogy erre hiába vár. Ez, nyilván, sokkal nehezebb, mint holmi olcsó politizálgatás! A szocialisták óriási botrányt rendeztek a Házban I belügyminisztert támadták a vidéki „szocialistaüldözések" miatt (Saját tudósítónktól.) A képviselőház egy, hónapi sziget után ma délelőtt tartotta első ülését. A képviselők már jóval tíz óra előtt nagyszámban összegyűltek és a folyosókon csoprtokba verődve tárgyalták a politika eseményeit. Pontban tíz órakor szólaltak meg az ülés kezdetét jelző csengők. Almásy László elnök az ülést megnyitva, bejelentette, hogy a közigazgatási bíróság elnökétől átirat érkezett, amely szerint a Beck Lajos és Diniek Ödön mandátuma ellen beadott petíciók ügyében az eljárást beszüntették, a Nánássy Andor ellen beadott petíciót pedig alaki okokból visszautasították. Ugyancsak értesítette a közigazgatási bíróság a ház elnökségét, hogy a Görgey József mandátuma ellen megindult petíciós eljárásban úgy döntött a közigazgatási bíróság, hogy Görgey József helyett Ulain Ferencet mondotta ki megválasztott képviselőnek. Ezután bemutatta az elnök Farkasfalvi Farkas Géza levelét, amelyben bizottsági tagságáról lemondott. Bejelentette még, hogy több képviselő, köztük Dréhl Imre ellen is mentelmi megkeresés érkezett és a megkereséseket áttette a mentelmi bizottsághoz. Végül bejelentette, hogy Kasnya Béla a biztosítási díjak valorizációja, Kun Béla különböző gazdakérelmek, Szeder Ferenc pedig a vidéki ,szociádemokrata szervezetek és a pártvezetőség üldözése tárgyában napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt. .. Ulain Ferenc: Fel kell oszlatni a bankot, nincs rá szükség. Kun Béla: Egy hónapja függesztették csak fel az eljárást a gazdák ellen és most megint folytatják a végrehajtásokat. A kartelek túlkapásairól szólva hangoztatja, hogy összefogásra van szükség és meneszteni kell a parlamentből azokat, akik a kartelek szolgálatában állanak. Végül a kamatleszállítás kérdéséről beszél. Utal a pénzügyminiszternek arra a kijelentésére, hogy ultima előtt nem lehetett gondolni a kamatláb leszállítására. Kérdi,a minisztert, hogy a gazdák helyzete nem érte-e már el az ultimót? Kun Bélát beszéde végén többször figyelmezteti az elnök, hogy beszédideje lejárt. Állandó zaj közben fejezi be Kun Béla a beszédét. A baloldalon erre kórusban kiálltják át a jobboldal felé. — Halljuk a programmot! Malasits Géza: Hol az öreg úr programmjával? (Nagy zaj.) Az elnök hosszan csenget és rendreutasítja Malasits Gézát, tett és ennek során megállapítást nyert, hogy a Hódmezővásárhelyre szállított vagon búzával valamelyes visszaélés történt. (Zaj a baloldalon.) Megállapítást nyert, hogy abból a vagonból, mint máskor is, mielőtt elindították a Futura mintázatet és erre a mintára felírták a vagon számát is. Felelőssége tudatában állítja, hogy a minta nem azonos azzal, ami a vagonban volt. (Nagy zaj a baloldalon.) — A vagonban törmeléket, szénport szemetet és hasonlókat találtak. .(Nagy zaj az egész Házban.) Hódmezővásárhely polgármesterét utasította, hogy vizsgálja ki ezt az ügyet, mert minden körülmények között meg akarja torolni a visszaélést. Ulain Ferenc: Nem fogja megtorolni. (Nagy zaj.) Purgly Emil földmivelésügyi miniszter kivörösödve fordul Ulain felé és emelt hangon mondja: — úgy látszik, ez nem tetszik az uraknak... Az egyik jobboldalon ülő képviselő felhívására rögtön elrendeltem a vizsgálatot és máris idehozom az eredményt. Akkor ne mondják azt, hogy nem akarom az ügyet tisztázni. — Nem vagyok a hallgatás embere s mindig erélyesen lépek fel ott, ahol nem látom a tisztességet. A tisztességtelenséggel szemben mindig a legerélyesebb eszközökkel járok el. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) A biztosítások valorizációja Kasnya Béla kifogásolja, hogy a biztosításokat a valorizációt annakidején túl alacsonyan állapították meg és hogy a valorizáció csak 1935-ben és nem most következik be. Hétmillió gyűlt össze az életbiztosítások után járó két százalék címén. Kéri, hogy ezt az összeget a pénzügyminiszter ne tezaurálja, hanem azonnal szét kell osztani az érdekeltek között. Az ötszázalékos valorizáció tulajdonképpen megtévesztés volt. A biztosítóintézeteknek évente 25 milliós nemzeti ajándékot adnak. Nem lehet az, hogy amikor devizarendeleteket és transzfermoratóriumot hoz a kormány, akkor ezek az intézetek, amelyek 80 százalékban külföldi érdekeltségek, egyszerű átkönyveléssel kivihessék a pénzüket.Ezzel rontják pénzügyi mérlegünket. De tiltakozik az ellen is, hogy a díjtételeket újból száz százalékkal akarják felmelni. Ne rettenjen vissza a kormány a biztosítás államosításától. (Helyeslés a baloldalon.) Mussolini ezt már megcsinálta és az eredmény igen jó volt. A biztosítóintézetek nálunk például a gazdaközönségtől 10 százalékkal nagyobb díjtételeket követelnek ugyanakkor, amikor azt hangoztatjuk, hogy mi agrárállam vagyunk. Rámutat arra, hogy 107 képviselő és felsőházi tag visel tisztséget a biztosító társaságoknál. Kéri a pénzügyminiztert, ne engedje, hogy a biztosítási díjtételeket felemeljék. Kun Béla a következő felszólaló aki a kedvezményes zöldhitel ügyében kér felvilágosítást a pénzügyminisztertől, majd éles szavakkal kel ki a bankok kamatpolitikája ellen. Az Altruista Bank hódmezővásárhelyi parcellázását bírálta ezután. Ezután különböző kereseteket tett le a Ház asztalára annak igazolására, hogy az Altruista Bank végrehajtást vezet a gazdák ellen. A földművelésügyi miniszter erélyes válasza Most Purgly Emil földmivelésügyi miniszter szólalt fel és válaszolt Kun Béla beszédére. — Három kérdést hozott fel Kun Béla, — mondotta a földművelésügyi miniszter. — Az egyik kérdés az, hogy az osztrák-magyar szerződésből folyó csoportengedélyekkel bizonyos visszaélések és halogatások történtek. Az exportengedélyeket egyik részről a Magyar Exportintézet, másik részről az osztrák kormányzat adja ki. A magyar kormánynak, sajnos, nincs ingerenciája arra, hogy ki kapjon osztrák részről engedélyt. Hallottam, hogy magyar állampolgárok az osztrák részről kapott igazolványokkal olyanképpen manipulálnak, hogy az alkalmas arra, hogy a mi igazolványkiadásunkat is ferde színben tüntesse föl. Mindent el akarok követni, hogy ez megszűnjék és üzérkedések ezután ne történjenek. A másik kérdés a tengeriexport, illetőleg import kérdése volt. Kétségtelen, hogy nem szabad engedni, hogy olyan tengeriárak fejlődjenek fel, amelyek lehetetlenné teszik a hizlalást és a hizlalt állatok exportját. Mindaddig, amíg mód van valuta kiadása nélkül beszerezni tengerit, ezt a módot kell választani tengeri behozatalára. Ennek a lehetősége ma, fennáll, tehát nem is adnak valutát erre a célra. (Zaj a baloldalon.) Az inségbuza kérdéséről szólt ezután a miniszter. A Hódmezővásárhelyre küldött egy vagon inségbuza ellen emeltek kifogást. Azonnal szigorú vizsgálatot indít A szocialisták botrányt rendeznek Szeder Ferenc szólalt fel ezután. Arról beszélt, hogy a szocialistákat a vidéken, úgy látszik, a belügyminiszter titkos utasítása alapján, mindenütt üldözik, ártatlan embereket molesztálnak és sok helyen bántalmaznak. Szeder Ferenc beszéde közben lép a terembe Keresztes-Fischer Ferenc Ferenc belügyminiszter, mire a szocialista képviselők kórusban kiáltják feléje: : — Jöjjön be és ezt hallgassa végig. Malasics Géza: Üljön a vádlottak padjára. Állandó nagy zaj, amely pillanatok alatt viharrá fokozódik és a szocialista képviselők egymást túllicitálva kiáltoznak a belügyminiszter felé. Weltner Jakab: A vidéken másképp beszélnek, itt hazudoznak. Az elnök rendreutasítja Weltnert, aki így folytatja: — Igaz, mert aki azt mondja, hogy az erőszakot megtorolja, az hazudik. Reisinger Ferenc a belügyminiszter felé így kiált: " Magyar vértől piros a keze a belügyminiszternek. • Az elnök hosszasan csenget és közben többször is megszólaltaja a viharcsengőt. Reisinger Ferenc a közbekiáltást többször is megismétli, majd felemelkedve helyéről, éles hangon kiáltja a jobboldal felé: — Véres kezű brigantik! Az elnök rendreutasítja Reisingert. . Malasits Géza: A zsiványokkal nem bántak úgy, mint most a magyar néppel. Buchinger Manó: Ha a betyáruralmat nem tudja megváltoztatni, mondjon le. Kabók Lajos: Az urak felidézik a rossz szellemet, de fognak még sírni is. (Állandó nagy zaj. Az elnök folyton csenget.) Szeder Ferenc: Büdös, aljas kommunistáknak titulálnak bennünket