8 Órai Ujság, 1932. május (18. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

i­x­f­i­l Budapest, 1932 május 1. Vasárnapara fillér JL JML * ^hsi CRmmsiO XVI. évfolyam, 96. sz. Előfizetési árak: Félévre 8.50 P. Külföldre 12.80 P. Negyedévre 4.40 P. Külföldre 6.60 P. Egy hóra 1.50 P. Külföldre 2.30 P FŐSZERKESZTŐ: NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VIII., RÖKK SZILÁRD­ U. 4 TELEFONSZÁMAINK: JÓZSEF 463-06,463—07,463-08, 463—09 K­i­ítel­t Génfnek Ma éjfélkor lép életbe az osztrák kormány új rendelete, mely szinte teljesen elzárja Ausztria határait a külföldi be­hozatal elöl. Ez a rendelet tulaj­donképpen nem okozhat meglepe­tést sem a közvetlenül érdekelt exportállamok, sem az európai gazdasági élet vezetői számára, mert hiszen az osztrák kormány előző deklarációi, így Buresch február 16-iki kiáltványa, majd a kancellár március 16-iki nyi­latkozata, mely Ausztria önvé­delmi kötelességének nyilvání­totta az import radikális korláto­zását, már jóelőre figyelmezte­tett a most bekövetkezett lépésre. A behozatali korlátozások súlyo­san érintik a magyar gabona- és állatexportot is, bár hangsúlyozni kell, hogy e korlátozások nem érik váratlanul mezőgazdaságun­kat. Az osztrák kormány, éppen a kancellár március 16-iki dekla­rációjának következményekép, már felmondta a magyar-osztrák kereskedelmi szerződést. A most elrendelt beviteli korlátozások enyhítése tehát az új kereske­delmi tárgyalásoknak lesz fel­adata, melyek éppen a napokban indulnak meg a két kormány között. De, ha nincs is okunk túlzott pesszimizmusra, sőt bizalommal tekinthetünk a meginduló tár­gyalások felé, nem szabad leki­csinyelnünk az osztrák kormány elhatározásának világgazdasági jelentőségét. A ma életbelépő korlátozások egészen az abszur­ditásig demonstrálják azokat a tarthatatlan állapotokat, melye­ket a világpolitika erőszakolt a világgazdaságra. Ez a világpoli­tika ősrégi határokat tölt el, mint valami ócska kulisszát, életképes, erős gazdasági egységeket szab­dalt fel, országok és népek egzisz­tenciáját tette tönkre s amellett olyan követelésekkel terhelte meg őket, amelyeket legvirulóbb helyzetükben sem teljesíthettek volna. A világgazdaság krízisének ilyen körülmények között mate­matikai bizonyossággal el kellett következnie. Hiszen a felszabdalt államok életerejét huzamosan nem tarthatták fenn a különféle rekonstrukciós kölcsönök, még kevésbé a kenetes jelszavak, me­lyek ezeket az összezsugorodott kis országokat minél nagyobb exportra és minél kisebb im­portra buzdították. Az élet elemi szükségletei át­törtek a mesterséges határokon s ha súlyos nehézségek árán is, mégis bizonyos forgalmat biztosí­tottak az elsorvadásra ítélt or­szágok között. A közbejött valu­­táris bajok azonban még ezt a csekély forgalmat is megbénítot­ták s az osztrák kormány leg­újabb intézkedésében csakugyan keserű valósággá vált a behoza­tali korlátozások jelszava. De mi lesz a kivitellel? És mi lesz, ha más államok is kénytelenek lesz­nek Ausztria példáját követni? A szigorú osztrák beviteli tilalom intő jel Genf felé, melyre fel kell figyelni, ha azt nem akarják, hogy Középeurópában teljesen megbénuljon a forgalom! A Japán császár ellen is merényletet kísérelt meg a shanghai bombavető Mi első halálos áldozat, a japán egyesület elnöke . Folytatják a béketárgyalásokat, amelyeket nem befolyásol a gaztett London, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda.) Si­­gemicu, kínai japán követ, a bombamerénylet folytán szenve­dett súlyos sérülései ellenére be­tegágyában kormányához intézett hivatalos táviratokat diktált, amelyekben beszámolt a merény­let részleteiről és sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy egyelőre nem vezetheti személyesen a béke­tárgyalásokat, de a leghatározot­tabban hangoztatta e tárgyalá­sok mielőbbi befejezésének és a megegyezés aláírásának sürgős fontosságát. A japán hivatalos körök maga­tartása mindeddig nyugodt és mérsékelt és Tokióban azt tart­ják, hogy a merénylet nem fogja érinteni a japán-kínai viszonyt. A japán kormány nem tiltakozik Nankingban, mert a merénylet színhelye ideiglenesen japán köz­­igazgatás alatt áll és a merénylő maga is japán alattvaló. A japán külügyi, hadügyi és tengerészet­­ügyi minisztérium magasrangú tisztviselői az éjszaka tartott ta­nácskozásukon elhatározták, hogy a merénylet alkalmával megsebe­sült személyiségek állásait egy­előre nem töltik be. Yoshizawa külügyminiszter az első követségi titkárt utasítja majd, hogy Sigemicu helyett folytassa a béketárgyalásokat, s egyszersmind felhatalmazza a megállapodások aláírására­ is. Az Exchange Telegraph jelenti Tokióból, hogy az elfogott me­rénylő összeköttetésben állt a mi­­kádó ellen január 8-án megkísé­relt bombamerénylet tervezőivel. A japán sajtó élesen elítéli a merényletet, de hangja Kínával szemben nagyon mérsékelt. Az összes lapok sajnálkozásukat fe­jezik ki afelett, hogy a békeszer­ződés aláírása a merénylet miatt halasztást szenvedett. London, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda.) A shanghai-i bombamerénylet egyik ál­dozata, dr. Kavabata, a shanghai-i japán egyesület elnöke, a merénylet alkalmával szenvedett sebesülésébe belehalt. Ujeda tábornok jobblábá­nak az ujjait a kórházban amputál­ták. A többi sebesült állapota — Sigemicu kínai japán követ kivételé­vel — általában kielégítő, de az or­vosok attól tartanak, hogy Nomura tengernagy elveszti a szemevilágát. A kínai kormány hivatalosan részvétét fejezte ki a japán követsé­gen. Tokió, ápr. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Simbun Rengo sajtóügynökség jelen­tése szerint a pénteki bombamerény­letnél megsebesült Sigemicu követ állapota javult és kielégítő. A többi sebesült állapota is normális, úgy, hogy valószínűleg rövidesen mind­nyájukat el lehet szállítani To­kióba. A japán kormány egyelőre nem nevezett ki Sigemicu helyére más delegátust a kínai-japán fegyverszü­neti tárgyalásokra. Több mint eg­yilliárd a főváros tiszta vagyona A múlt év 1,75 millió pengő hiánnyal zárult . Elkészültek a város 1931. évi záró számadásai (Saját tudósítónktól.) Elkészült a főváros múlt évi zárószámadása, amely iránt várospolitikai körökben nagy ér­deklődés nyilvánult meg. A most kö­zölt adatok szerint a múlt, évben 170.100.967 pengőben megszabott be­vételi előirányzattal szemben 9.205.700 pengővel kevesebb folyt be. Az adók címén előírt bevételek közül csökkent a községi pótadó 700.000 pengővel, a kereseti adó 630.000 pengővel, az alkal­mazottak kereseti adója 1.8 millió pengővel, a forgalmi adó 2.8 millió pengővel,­ a fogyasztási adó 1.3 millió pengővel, a közlekedési adó 11 millió pengővel, a vigalmi adó 400.000 pen­gővel. Emelkedést mutat a házbérkraj­­cár 750.000 pengővel, a szemétfuvaro­zási illeték 346.000 pengővel, az in­gatlanátruházási illeték 508.000 pen­gővel, az insegadó 411.000 pengővel. A kiadási tételeknél a megtakarítás 11 millió 480.579 pengő. Az előirányzott kiadásokkal szemben mutatkozó megtakarítás főképpen arra vezethető vissza, hogy a polgármester a bevételek visszaesését tapasztalva, már a múlt év derekán intézkedett, hogy a kiadási tételeket a legmesszebb­menő takarékossággal használják fel. Hozzájárult a kiadások csökkentésé­hez az illetmények leszállítása is, ame­lyet szeptember elsejétől kezdődő ha- s­­állyal léptettek életbe. A főváros üzemei az elmúlt évben a beruházott tőke törlesztései és ka­matjai, valamint üzleti feleslegei és természetbeni szolgáltatások címén együttvéve 24,8 millió pengőt juttat­tak a községi háztartásnak. Ebből le­számítva öt üzemnek, az Autóbusz­üzemnek, a Szent Gellért-fürdőnek, a Széchenyi-fürdőnek, a budai siklónak és a Városi Színháznak együttvéve 2,3 millió pengőt kitevő veszteségét, a községi üzemek nettó hozzájárulása a községi háztartáshoz 22,5 millió pen­gőre rúgott. Beszámol a zárszámadást kísérő je­lentés arról is, hogy az elmúlt évben bérbeadták a Pedagógiai Filmgyárat a Magyar Filmirodának, a Tattersallt és lóvásárterületet az Ügető Verseny­egyletnek, a­­Fővárosi Faárugyárat, az Első Magyar Szállítási Vállalatot és a Központi Tüzelőszerraktárt pedig be­szüntették. Ismerteti a jelentés az állammal szemben fennálló ápolási díjkövetelés ügyében a kormánnyal létrejött­ megál­lapodást. Eszerint a kormány ez év elejétől kezdő­dően 12 éven át évenként hét millió pengőt enged át a főváros­nak a betegápolási pótadóból a közkórházi költségek fedezésére. A községi háztartás az összes cse­lekvő és szenvedő tételeket figyelembe­­véve, az 1931. évet a zárószámadásban közölt pénzmérleg szerint ,­­ 1,754.212 pengő hiánnyal zárta, amely hiányt a törvény értelmében a következő évi költségvetés terhére kell átvezetni. A zárszámadások szerint a főváros összes vagyona 1.707.000.000, terhe 684.638.000 pengő, a tiszta vagyona tehát 1.022.758.000 pengő. A zárószámadások vaskos kötete leg­közelebb kerül kiosztásra. Május közepén folytatják a nagyhatalmak a genfi tárgyalások­at Bíznak a leszerelési Páris,­­ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda.) Az Echo de Paris Genfbe kiküldött tudósítójá­nak értesülése szerint a leszerelési ér­tekezlet munkálataira, vonatkozó ame­rikai tervezet a következő pontokat tar­talmazza: • • • 1. Franciaország és Olaszország csatlakozik az 1930. évi áprilisi lon­doni tengerészeti egyezményh­ez. 2. Eltiltják bizonyos támadó fegy­verek használatát. 3. Leszállítják az egyes államok katonai létszámát. Egy másik forrás szerint MacDonald azon fáradozik, hogy a leszerelési értekezlet főbizott­sága halassza el június 10-ike tájára a politikai vita folytatá­sát; értekezlet sikerében és időközben a kormányfők üljenek ösz­­sze értekezletre, amelynek az lenne a feladata, hogy megvesse a nagyhatal­mak megegyezésének alapjait. Az angol miniszterelnöknek az a felfogása, hogy ha egyszer a nagyhatalmak meg­állapodtak egymással, akkor a megegyezésükhöz a többi állam is csatlakozik. Ezzel a kérdéssel állottak összefüggés­ben a tegnapi megbeszélések, amelyek részint Stimson búcsúvacsoráján, ré­szint azt megelőzően folytak a Bessin­­gesi-i kastélyban. MacDonald ismételten kifejtette annak szükségét, hogy kezd­jék meg lehetőleg mielőbb a politikai problémák érdemi megvitatását, mert ezeknek az eldöntése előfeltétele a lesze­relési értekezlet továbbjutásának

Next