8 Órai Ujság, 1933. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
Balatoni ingyentelek-akciónk Budapest, 1933 január 1. Vasárnap ARA FILLÉR XIX évfolyam, 1.sz. Előfizetési írat: Félévre 11.50PKIUSIdre 17* Negyedévre 5.80 P. Kfilidre 8.70 P. Egy kán 2.— P. Kfiliílre 3.— P FŐSZERKESZTŐ NADÁNYI EMIL. FELELŐS SZERKESZTŐ TORS TIBOR Szerkesztőség és Idadóhivatal V.HpRukk Szilárd-u.4. Telefonszámaink: 1. 463-06,463-07,463-08,463-0 Kiadták a vádiratot Dréhl Imre ellen Érdekes nyugdíjazások és kinevezések a rendőrségen Gömbös Gyula újévi nyilatkozata a 8 Órai Újságnak * * • a nemzet lelki egységéről, a bizalom helyreálltáról, a tettek tempójáról, a türelmetlen kritikáról, a társadalmi válaszfalak lebontásáról, békés külpolitikai törekvéseinkről, a leszerelés egyenjogúságáról, a racionális termelésről és az ellenzék szerepéről (Saját tudósítónktól.) Nincs ebben az országban pozíció, amely nagyobb elfoglaltságot jelentene, mint a hatalom gyakorola ja a miniszterelnöki, vagy valamelyik miniszteri székben és ha a mostani minisztérium szakadatlan munkáját nézzük, megállapíthatjuk, hogy nem igen volt még kormány, amely annyira fáradhatatlanul, pihenést és nyugalmat nem ismerve vezette volna az ország ügyeit, mint Gömbös Gyula kormánya. Gömbös miniszterelnök — épp úgy, mint kormányának tagjai — hivatalbalépése óta csak a karácsonyi ünnepeken ment el egy-két napra pihenni. A miniszterelnöknél azonban még a pihenés kém jelent teljes munkátanságot és most is csak azt jelentette, hogy hivatali szobájából elvonulva, a pihenésre kiánt időben csendben és nyugodtan foglalkozott azokkal a problémákkal, amelyeket legközelebb megoldani kíván és amelyeknek átgondolását a vidéken, a napi hivatali munkától elvonatkoztatva végezte. A vidéken töltött pár napot elsősorban arra fordította, hogy a különböző kormányzati problémák tekintetében az eléje terjesztett javaslatoknak figyelembevételével döntő elhatározásra jusson és azokat a gyakorlati megoldásra előkészítse. Az Újév előtti napon a 8 Órai ÚjSSZ munkatársát hivatalában fogadta a miniszterelnök, hogy az aktuális kormányzati és politikai kérdésekről felvilágosítást adjon s tájékoztassa a közvéleményt azokról a fontos kérdésekről, amelyeknek megoldását a közérdekében sürgősnek tartja. Hogyan látja Excellencád a nemzeti egység megteremtésére irányuló munkájának eddigi eredményeit — kérdeztük először. — A nemzeti egység megteremtésére irányuló tevékenység két részből áll. Az egyik: megteremteni azt a lelki egységet, amely nélkül egy nemzet se tud megbirkózni a nagy feladatokkal. Információim arról szólnak és a magam meggyőződése is az, hogy a nemzetben ma már megvan a diszpozíció a teljes lelki egységre. Megvan benne az egységre való hajlam és a nemzeti élet megnyilvánulásai azt mutatják, hogy működésemet megértéssel fogadják és ami talán a legfontosabb, teljes bizalommal. Fontos ez, mert bizalom nélkül sem politikai, sem gazdasági kérdéseket megoldani nem lehet. Ez a bizalom annyit jelent, hogy mindenki át legyen hatva attól a tudattól, hogy csak vádivetett, harmonikus munkával tudjuk előbbrevinni az ország ügyeit. Ennek a bizalomnak elsősorban a gazdasági téren való helyreállítása és megerősödése bir jelentőséggel. Nemcsak politikusok, de vezető pénzemberek is hangsúlyozták dönteni, hogy ez a bizalom helyre is állóttési . Mind befelé, a belső termelés és alkotás terén, mind kifelé, a külföldnek meg kell érteni, hogy Magyarország akar élni, tud élni és hogy ez az akarás és tudás szolid keretek között mozog. A másik tényező, a konkrétumok, amelyekkel előbbre visszük az ország dolgát. Előbbre is akarjuk vinni a gazdasági vérkeringés úgy a töke, mint a munka azon lesz, hogy ezt a bizalmat gyümölcsöztesse is, megindítása révén és olyan intézkedések által, amelyek az állam teherbíróképességével arányban vannak, illetőleg, amelyek azt figyelembe veszik. Az erre vonatkozó javaslataink munkában vannak és elsősorban a belügyminiszter által kidolgozott racionalizálási törvényjavaslat lesz az, amely megindítja ennek a munkának a folyamatát. Első lépés: a racionalizálási javaslat A tettek tempója és a türelmetlen kritikák ! Tisztában vagyok azzal ugyanis, hogy a bizalmat, amelyet számomra előlegeznek, tettekkel kell a magam részéről megerősítenem. A tetteket azonban nem vagyok hajlandó hübelebalázsi módra szorgalmazni, hanem nyugodt, rendszeres munkával akarom végezni, amely ugyan lassúbb tempót jelent, de annál tartósabb és eredményesebb lesz a kihatásaiban. Természetes, hogy különösen gazdasági téren ezek a tettek nemcsak rajtam múlnak, hanem a külföld megértésének is függvényei. A türelmetlen kritikákat azért ostorozom annyira, mert a nemzet egyetemét csak teljes harmóniában szolgálhatjuk. Tehetjük ezt egy olyan atmoszférában, amelyben a teljes megértés jegyében mindenki igyekszik becsületesen elvégezni kötelességét. Ezért követek el mindent, hogy a szenvedélyek ne korbácsoltassanak fel, hanem a bennünk élő erő rendszerbe foglalva, egy célt szolgáljon: a nemzeti egységet. A társadalmi válaszfalak lebontása — A társadalmi válaszfalak — mondotta a miniszterelnök, — tutiképpen gondolja Excellenciád a társadalmi válaszfalait lebontását ! lajdonképpen politikai válaszfalak. Elsősorban az ipari munkásság és a polgári társadalom közötti válaszfalakra gondolok, amelyek megakadályozzák, hogy a nemzet teljes politikai egységgé fejlődjék ki. Egyébként Magyarországon egyesek gondolhatnak válaszfalakat a maguk számára, a saját izoláltságuk kiemelése céljából, nagyban és egészében ezek a válaszfalak nincsenek meg. Aki a magyar közéletet figyeli, már régen megállapíthatta azt, hogy a teljes demokrácia érvényesül Magyarországon. Mindenki, tekintet nélkül arra, hogy honnan jött, tehetsége és egyéb adottságai szerint érvényesülhet ebben az országban. A lényeg az marad, hogy a nagy egység gondolatában olyan berendezkedések létesüljenek vagy fejlesztessenek ki, amelyek azt a közérzést váltják ki, hogy mindenkiről gondoskodás történik ebben az országban és hogy a munka minden körülmények között megtalálja a megbecsülést. Fő feladatom tehát az lesz, hogy úgy szabályozzam a magyar termelés, társadalom és a politika életét, hogy a magyar munkásság teljesen egybeolvadjon a magyar társadalommal és hogy a tehetségek összértéküknek megfelelő pozícióba juthassanak.