8 Órai Ujság, 1933. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
VASÁRNAP 4. OLDAL VARJAS zongorakisércvel a SZÉKELY GÓBÉ ÉTTEREMNEH Tabán, Díibrentei-tér 3. Telefon: Aut. 543—3L. nár elszámolt lüt0—1000 pengős seesélyt a két intézmény köszönőlevelének a kiadások okmányolására való felhasználása mellett újból elszámoltatta is, így a kiadások ellenőrzésére szolgáló naplóba finipis adatokat vezettetett be.“ A következő sikkasztási vád az, hogy a miniitérium házipénztárán bizalmas rendeltetéssel kezelt 21 szer pengőből 12.650 pengőt Hankó Elemér által az ő kezeihez, bizalmas célokra, való felhasználás végett, beszokfállosztatva és ezt az összeget a saját dijaira fordította. Később, hogy a felfedezést meghiúsítsa, a Ilankó Elemér által, eredetileg az ő kezeihez való beszolgáltatást igazoló szöveggel kiállított öt elismervényt megsemmisítette és olyan szövegű elismervényekkel helyettesítette, mintha ezeket az összegeket néhai Vass Józsefnek adták volna át. Az utolsó, vagyis tizenharmadik sikkasztási vád az, hogy „az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításról rendelkező törvény“ előkészítési munkálataihoz szükséges kezelésére bizott pénzből 26.600 pengőt elsikkasztott, oly módon, hogy 5000 pengőt saját céljaira használt fel, 6500 pengőt Lévyi Pálnak, 6100 pengőt Békessi Imrének, 9000 pengőt pedig „Magyar Sajtóügyvivőség“ felírással ellátott nyugta alapján olvashatatlan aláírású személynek ajándékozott. A cselekmény felfedezésének meghiúsítása céljából a törvényelőkészítési kiadások nyilvántartására általa vezetett iratba azt a hamis bejegyzés vette fel, hogyeket az összegeket a törvény előkészítésével kapcsolatos jutalmazásokra fordította, hatásköréből egyes ügyek intézését szinte észrevétlenül teljes hatáskörrel magához vonta, másrészt állandó jelenlétével és a miniszterrel érintkező személyek szemmeltartásával elérte azt is, hogy Vass József régi barátai a minisztertől eltávolodtak. Az így szerzett hatáskört Dréhl Imre a hozzá közelálló és kedvét kereső személyek támogatására, valamint az ő rendelkezéseinek vakon nem engedelmeskedő tisztviselők üldözésére, megbélyegző áthelyezésére használta fel. Különös igyekezettel és határozottsággal vonta, szinte miniszteriális hatáskörrel, a maga hatalmába az Országos Társadalombiztosító ügyeinek intézését. Dréhl Imre feljogosítottnak érezte magát arra, hogy még a miniszter intézkedéseit is módosítsa ,felelősségre vonta azokat a főtisztviselőket ,akik távollétében a miniszter által elfogadott rendeleteket kiadványozták és akik a miniszter határozott rendelkezését végrehajtva, OTI-ügyekben aminiszternek jelentést tettek. Hatalmi túltengése utóbb már annyira jutott ,hogy az OTI hatáskörébe tartozó elhatározások teljesítésére papírfécsedeken, vagy telefon útján utasította az OTI hivatalos vezetőit. így fejlődött ki az a kivételes és szokatlan hatásköre, amely a miniszteri teendőik ellátása megkönnyítésének ürügyével, olyan hatalmat egyesített magában, hogy az államtitkár szerepe gyakran nem csupán egyenrangúvá vált a miniszter szerepével, hanem azt felül is múlta, így érthetők meg azok a törvény ellen jogsértő és büntetőjogi felelősséget maga után vonó visszaéléseket tartalmazó intézkedések, amelyeket Dréhr Imre végrehajtott. Az önhatalmúan magához ragadott hatáskör tette lehetővé, hogy a bűncselekmények tényelemeit kimerítő rendelkezéseket végrehajtsák. Az intézkedések végrehajtását erőszakosságig menő hatalmaskodással kényszerítette ki. Az ügyészség fényképe Dréhr működéséről Teljes száz oldalon indokolja meg a királyi ügyészség a Dréhr Imre ellenadott vádiratot. Az indokolás elején megrajzolja Dréhr Imre államtitkári működésének portréját. Elmondta, hogy Dréhr Imre eleinte különböző, hivatali méltóságával össze semlggeztettető szolgálatokkal igyekezett Vass Jósad, miniszter bizalmába férkőzni. Az ipró szolgálatok magukkal hozták azt, hogy Dréhr Imre állandóan a miniszer közvetlen közelében tartózkodhat. Jelenléte gyakran feszélyezte azokat ,akik a miniszternek esetleg Dréhr Imrére vonatkozólag is bizalmas jelentéseket óhajtottak tenni. A fokozatosan kimélyülő érintkezést Dréhr Imre arra használta fel, hogy a miniszter Prolongálva ! Őfelsége a gyermek! © W!A az előadások kezdete: fél 2, lél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 ItM Kezdete fél 12 óra Fellépnek: Rózsahegyi, 2 Latabár, Somogyi Nusí, Kun *lagd ♦, Radó, Políhes, Herczegh, Keleti L., Szilágyi Marcsa stb., stb. © Stan és Pan a színpadon S e Tarján Vili í a Newyork-hír .zoniációs új műsorával : Minden vendég Lillke-pezsgőt vagy Gessler-sikőrt kap ajándékba! Én vagyok a miniszter Ezután részletesen elmondja a vádirat, hogy az ügyészség megállapítása szerint miképpen követte el Dréhr Imre a vád tárgyává tett cselekményeket. Részletesen kitér a bicskei kastély megvásárlására. E részben hivatkozik Krausz Simon vallomására, amely szerint Dréhl Imre éveken át állandóan kapott nagyobb összegeket előle, ezekről az összegekről elismervényt nem adott, mert a pénzt Krausz Simon visszatérítési kötelezettség nélkül adta politikai és közjótékonysági célokra. A hűvösvölgyi üdülőteleppel kapcsolatban részletesen kitér arra, hogy Dréhl Imre miként utasította vissza a Krivoss Árpád dr. álal tett vételi ajánlatot és miként ment bele a vételbe akkor, amikor az ügybe Krausz Simon bankháza kapcsolódott bele. Legrészletesebben természetesen az albertfalvai telekvásárlással foglalkozik a vádirat. Itt többi között, a következőke mondja: — Megállapítható, hogy Vass József az érdekeltek közül senkivel sem, tárgyalt, mindent Dréhr Imre intézett, ellentmondást nem tűrő utasításokat adott. Felelősségre vonta azokat, akik miniszter elé akartak járulni és több ízben mondotta: „ OTI-ügyekben ,én vagyok a miniszter. Kegyven gépelt oldalon keresztül indokolja az ügyészség a tizenháromrendbeli sikkasztás bűntettének vádját, a szobrok ügyét, ahol megállapítja, hogy Beszédes Lászlóné olyan nyugtát írt alá, amelyen az összeg helye üres volt. Felsorolja azokat a költött és nemlétező személyeket, akiknek neve alatt Dréhr hamis tartalmú környezettanulmány alapján különböző összegeket utalt ki, majd részletesen foglalkozik a Tass József halála után bekövetkezett eseményekkel, a 60.000 pengős kiutalással, amelyből 28.000 pengőt a saját céljaira használt fel. Százhét tanú A terjedelmes vádirat után a királyi ügyészség elnöke közli a büntetőtörvényzékkel az ügyészség részéről fontosnak tartott idézendő tanúk jegyzékét. A tárgyalásra a királyi ügyészség a következőket kívánja megidéztetni : Huszár Károly, Szekerle Sándor, dr. Lechner József, dr. Hindy Zoltán, Peyer Károly, dr. Vinkó István, Farkas Elek, Zala Zsigmond, dr. Baltazás Emil, dr. Szántó Ferenc, Deutsch Jenő, Sebestyén József, Fap Géza, dr. Egyed Ferenc, Húscsáth Lajos, Blum Zoltán, dr. Hévész Béla, Kinszker Albert, Balogh Andor, dr. Muzsik István, dr. Szalom Dezső,, dr. Morvai Zsigmond, Szikra Károly, dr. Stipka Ferenc, Welder Gyula, dr. Bittiéder-Faledi Zoltán, dr. Horváth István, Komor Henrik, Alpár Rezsőné, Orbán Ferenc, Molnár Péter, Fap József, Némethi Jenő, Meszlényi Géza, Káth Jenő, Pasteiner Dezső, Bötvös Ilona, dr. Nyakó Ferenc, Kenésy Zoltán, Éliás Jenő, Halász Lajos, Zaán István, Krausz Simon, ifj. Sacelláry György, id. Sacelláry György, dr. Sényi Pál, Jókai- Sziágyi Miklós, Békessi Imre, dr. Ferry Tibor, dr. Forró Sándor, Szabó Imre (Székesfehérvár), Vass János (Székesfehérvár), dr. Klatitz György (Székesfehérvár), özv. Vass Ferencné, Vass Mária, dr. Sebestyén József, báró Kohner Adolf, báró Kohner Vilmos, dr. Párkány Frigyes, Pártos Zsigmond, gróf Bolthiány Gyula, Issig György (Biceke), Bokárka Mátyásné, Palócz Jenő, Ilottzsehpach Nándor, Slottzschpach Aurél, Schuler Alajos, dr. Szitás Jenő, dr. Scholtz Kornél, dr. Fürt Béla, Vogel László, dr. Krivoss Árpád, Bánó Dezső, dr. Flaxmayer József, özv. Beszédes Lászlóné, Horváth Árpád, dr. Strasser Dezső, Balázs János, dr. Vida Béla, dr. Plaveczky Oszkár, Tarsoly Ferenc, Fáradt Miklós, dr. Nagy József, dr. Angyal Kálmán, dr. Jeisz István, Borbély Károly, Bors Lajos, Brucksteiner Rezső, dr. Fekete Béla, dr. Vankó Elemérné, Hauer Károly, Kovács János, dr. Pető Sándor, dr. Pölteel Jenő, dr. Pettkó- Szandtner Aladár, dr. Szörtsey József, Szarka Margit, dr. Valentini Armand, Valikovszky Károly és dr. Veszprémi Ferenc. Az ügyészség munkája Baróthy Pál dr. királyi főügyész az ügyészség munkájáról elmondotta munkatársunknak, hogy leszámítva a nyári szünetet és azt az időt, amikor a nyomozás munkájának azért kellett szünetelnie, mert az iratok a képviselőház előtt voltak, összesen öt hónap állott rendelkezésére a kizárólag saját hatáskörben folytatott nyomozásra és a részletes vádirat elkészítésére. A királyi főügyész és a nyomozás munkájában résztvevő három ügyész 112 napon 268 tanút hallgatott ki. — Ha még figyelembe vesszük, — mondja végül a főügyész, — azt az elfoglaltságot, amelyet az idegen hatóságok óriási mennyiségű iratainak áttanulmányozása tett szükségessé, megállíthatom, hogy a Dréhr-ügynek félesztendeig tartó munkával való befejezése minden késedelmet és hosszadalmasságot kerülő szakadatlan tevékenység eredményének tekinthető. Artistaügynök rágalmazási pere az Artistaegyesület vezetősége ellen (Saját tudósítónktól.) A büntetőtörvényszék Sehadl-tanácsa ma tárgyalta azt a rágalmazási pert, melyet Straesburger Aurél artista ügynök indított Sándor József, az Artista Egyesület elnöke és Kovács Andor, az egyesület alelnöke ellen, azon a címen, hogy az egyesület lapjában óva intették az artistákat, hogy vele szerződést ne kössenek. Sándor József a mai tárgyaláson azzal védekezett, hogy Bulgáriából hazatérő, táncosnők panaszkodtak Strassburgerre és ezért közérdekből tette közzé az óvást, Kovács Andor hasonlóképen védekezett. A védő ezután indítványozta, hogy a bíróság szerezze be azokat az iratokat, melyek szerint az ügyészség Strassburger ellen kerítés címén vádat emelt. A bíróság a biányítást elrendelte, majd a tárgyalást elnapolta. Felibértől és egyéb bosszúságtól kíméli meg magát, ha postacsomagjára és szállítólevelére előre felírja, mi történjék a kézbesítés akadályának esetében. | Ha jó a pengéje , úgy azt legalább húsz szor használhatja. Híven a Morisson penge I jOS, mert a legóbb acélból készül Csak Morisson H 3 Delicet lohadjon el a jobb drogériákban és U ■ illatkértárokban. Kóraktár: Kozmochemia H r. l. aud&pcét. IV., Molnár utca 35. fil 1 19. Az utolsó fejezet Antoinette és kísérete messze járt, , amikor Mária Teréziának hirtelen az az ötlete támadt, hogya férffiak fölkeresi az Orsolyakát hallott Margaréta testvérről, akit a jövőbe lát és éjszakának idején azért határozta el magát erre a látogatásra, mert nyugtalan szívó vigaszt remélt. A sonambula meg fogja neki mondani, hogy mi sors vár gyermekére Franciaországban: boldog lesz-e, vagy boldogtalan; a Dauphin szeretni fogja-e s ő maga megbecsüli-e szerencséjét. Fekete kendőt kapott magára és egészen eltakarta az arcát, hogy feliismerjek. A jezsuiták tornyában tizenkettőt ütött az óra és Fuchs grófnő fázósan rázkódott össze, amikor a császárnő tudomására adta, hogy el kell kísérnie az éjszakai útra. A Burgból minden baj is minden nehézség nélkül kijutottak, aztán farta siettek a Károly-tér felé, ahol bérkocsit találtak. Az első kétfogatúban elhelyezkedvén, a császárné kiadta a kocsisnak a rendeletét: — Gyorsan az Orsolya-fővérei zárdájához. A kocsis a lovak közé csapott, ám azok ügetve indultak útnak és hamarosan a zárda elé érkeztek. Mária Terézia legnagyobb csodálkozására: nyitott kaput talált, a kapu folyósót peig kvilágítva, szinte ünnepélyesen elkészítve a fogadására. — Margaréta nővérrel akarok beszélni! — mondotta izgottan, amint a portásnő elébe sietett. — Tudom, — felelte a portásnővér. — Margaréta testvér már este mondotta, hogy felséged el fog jönni... — Honnan sejted, hogy ki vagyok) — Margaréta nővér elmondotta, hogy felséged arca sürű fekete kendővel lesz letakarva, hogy bérkocsin érkezik és egy udvarhölgy lesz a kíséretében ... — Meglepő és csodálatos! — Oh, Margaréta nővér mindent tud. — Hol találom most meg őt? — A cellájában. Felségednek fel kell fáradnia az emeletre és ott, a folyosó végében van a kedves nővér szobája. A czászárn szinte futva sietett el a megjelölt irányban, de a kapun belül útját állta a főnöknő-testvér a klastrom apácáival, hogy hódolatteljesen üdvözölje. — Kedves nővér, ne tartóztasson fel, —kérte a császárnő, — nagyon sürgős a dolgom. — Tudom, felséges császárnő, de meg kell mondanom, hogy kérdéseire akárminő választ adna Margaréta nővér: mi meg nem szűnünk felségedért és a felséges császári házért imádkozni... A császárnő folytatta útját, mintha minden lépcsőfokon meg akarná fontolni, hogy tovább menjen-e, vagy sem. Talán jobb is volna visszafordulni?... Néhány perc múltán a folyosó végébe ért és csöndes suttogás hangzott feléje hirtelen. — Margaréta nővért keresem ... A nővérek a refektóriumban várták és a nőst alázatos reverendával üdvözölték. — Margaréta nővért keresem... Egy apáca melléje szegődött és elkísérte a kedves testvér cellájának ajtajáig. Mária Terézia szorosabbra fogta a kendőjét és belépett a cellába. Margaréta nővér ez ágyán feküdt, de hirtelen felkapta a fejét és harsányan szólt: — Üdv és szerencse a nagy császárnőnek! Tűzben égő szemmel és hangosan dobogó szívvel nézte a különös jelenséget a császárnő és közelebb lépett hozzá, hogy a fülébe súgja kérdéseit. De a nővér be sem várta ezt, átszellemülten márig megadta a válaszát, szenvedélyesen és szenvedőn kiáltozva a császárnő felé: — Ne engedd el!__Ne hagyd, hogy elvigyék!... Szorítsd erősen a szívedre és tartsd magadnál__ Mária Terézia egész testében remigett: — Kiről beszélsz, kedves nővér? — Ke küldd el Mária Antoinettet Franciaországba! Ne engedd XV. La,jos udvarába, ahol Dubarry grófnénak engedelmeskedik a király és az udvar s mindenki térdet hajt a szemérmetlen maitresse előtt... A császárnő rettenetesen vergődött; a, sonambula pedig kegyetlen ránc eban folytatta: — Mária Antónia sorsát akarod megtudni?... Halljad tehát!... Sok szerencsétlenséget fog megélni, de aztán megint jámbor lesz... Mária Terézia nem hallott többet a próféciából. Ájultan esett össze... s amikor magához tért ismét, a Burgban volt, fehérfüggönyös hálószobájában, pehely, vánkosain, aggódó udvarhölgyei közt... * Az eskürt csöndesen folytatta útját a 4 éjszakában. Kufstein vára körül jártai, amikor Antoinette, a Dauphin felesége egy éles sikoltásra hirtelen fölébredt. — Mi történt!? — kérdezte ijedten és parancsot adott, hogy állítsák meg, lovakat. A fáklyahordák odalovagoltak melléj- s ő halkan szólt: —• Hadik gróf hol van? A huszárkapitány sietve vágtatott oda. — Parancsára, fenséges asszony. — Ki sikongott az imént? — Egy udvarhölgy, fenség. — Mi történt vele. — A hegyi ösvényen nagyot zökkent a hintó, amelyben utazott és szegény, lezuhant a szakadékba... — A neve? — Florence de Castelnau! Mária Antoinette összecsapta a kezét? — Szent Isten!... Aztán halkan sirdogálni kezdett: — Szent Isten... Milyen rossz ómen, ez a szerencsétlenség! A kocsik újra megindultak és a szép udvarhölgy, aki délben még csókot dobott a Burg ablakába Josephus császárnak, összetört tagokkal, véresen és élettelenül ott maradt a kufsteini szikla, hasadékban...* Josephus megvigasztalódott és Mórig Terézia, akinek csak nagyfokára merték elmondatni a rettenetes hírt: nem tudta megérteni, hogy hogyan kísérthet ismét az esői Burg régi folyosóin a fehér, asszony. És mindig azon a folyosón, amely lakosztályát a császár lakosztályánal összeköti ... Amikor az első nyugtalanító hírek jöttek Versaillesből: Antoinette könnyelmű, Antoinette léha és pazarló, Antoinette a romlás világai közt táncol... a császárnő újra találkozott a Purg fehér asszonyával ... És később, évtizedek múltán találkozott vele Karolina császárnő, a jámbor Ferdinánd felesége ... és Zsófia, Ferenc József és Maxmilian anyja... amikor az ifjú császár aranycsináló kalandorok hálójába került s amikor távol, a mexikói Queretáróban agyonlőtték szerelmetes fiát... És megint évtizedek múltak el és Mayerling éjszakáján is látták a fehér aszszonyt a Burg folyosóján és később,1918-ban talán szintén látták, csak eltitkolták, vagy nem tartották érdemesnek följegyezni. Ma már — és ez egészen bizonyos, —■ nem kísért a Burg fehér asszonya... VÉGE Faragó Jenő. 1933 JANUÁR | MRVIRG FFHEr ptízoNy* Regényes história régi feljegyzések alapjai. \