8 Órai Ujság, 1933. június (19. évfolyam, 123-145. szám)
1933-06-01 / 123. szám
csütörtök 2.OLD AKl Ollítság Hasszorulás, rossz emésztés, erős bomlási és erjedési folyamat a gyomorbélhuzamban, bélbaktérium- és gyomorsavtúltengés a természetes „Ferenc József” keserűvíz használata mellett viszszafejlődnek. Számos orvos a Ferenc József vizet mindkét nembeli felnőtteknek és iskolás gyermekeknek kitűnő sikerrel rendeli. — Ne hagyjátok abba, addig üssétek őket, amíg élet van bennük! " A papra egyébként már napok óta fenyegetőzött, hogy vigyázzanak a magyarok, mert most jön a leszámolás, neki az ítéletre és végrehajtásra három hónapig érvényes miniszteri engedélye van. " A pusztítási szándék annyira nyilvánvaló volt, hogy a szomszédos Szentmihályfalva magyar lakossága a tüntetés napjára háromszáztagú védelmi csoportot szervezett, amely karóval-kaszával várta a támadást. Itt azonban azattak elmaradt és ehelyett Sinfalván történt meg a „miniszterileg engedélyezett" leszámolás. Este hét óra tájban indultak tovább a rombolók Borévre, ahol, mint ismeretes, megismétlődtek a véres, hátborzongató jelenetek. „Nem tragikus a dolog" — mondja a nyomozás vezetője A rombolás után egy nappal a hatóságok vezetői belátták, hogy itt valamit mégis csak illene tenni. Megjelent tehát Sinfalván és Boréven a prefektus és a vezető ügyész és mindkét községbe egy-egy csendőrkapitányt küldtek a nyomozás lefolytatására. Megkérdeztük a Sinfalvára kiküldött rendőrkapitányt, hogy mi a véleménye a szomorú esetről. — Egyáltalán nem tragikus dolog — válaszolta vállát vonogatva. A kapitány szerint az egész tüntetés nem nevezhető különösebb eseménynek. Csupán néhány darab bútort és ablakot zúztak össze. A véres vasárnap halottjáról, sebesültjeiről és a milliós károkról mélyen hallgatott a nyomozás vezetője, aki eddig még senkit sem tartóztatott le. A magyarigeni rombolások Gyulafehérvár, május 31. (Saját tudósítónktól.) Magyarigen községben hétfőn a sinfalvi és borévi rombolásokhoz hasonló események játszódtak le. A gyulafehérvári antirevizionista gyűlésen résztvett románok, amikor a községen vonultak keresztül, kőzáport zúdítottak több magyar házra. A tömeg behatolt Eőry István dr. házába és ott mindent összetört. Ezután tizennégy magyar ház ablakait törték be, miközben a kövek több embert megsebesítettek. Jánki Lajos gyógyszerész lakását és gyógyszertárát, özvegy AjtayBálintné földbirtokosné és Ilyés Elek szabómester lakását teljesen feldúlták. A fosztogatás két vezérét a csendőrség letartóztatta, de a tömeg fenyegető magatartása miatt szabadon bocsátotta őket. * Ezek történtek Sínfalván, Borévem Magyarigenben, három virágzó magyar községben, melyeket jelentős részben romhalmazzá változtattak a vad tüntetők husángjai. Az érkező híradások nyomán egész Európa figyelme megint Erdély, és az elnyomott, az agyon terrorizált magyarság felé fordul, kíváncsian és súlyos érdeklődéssel várva Titulescu külügyminiszter véleményét. A határok „spiritualizációjának és devalorizációjának" ékesszavú hirdetője azonban nem nagyon siet kifejezésre juttatni felfogását abban a tekintetben, hogyha ezek a határok spiritualizálhatók és devalorizálhatók, akkor miért kell az erdélyi magyarokat véresre verni, kirabolni és a lakóházaikat lerombolni egy-egy felsőbb helyről megrendezett antirevizorista tüntetés nyomán. Tischler Mór, egy híszéves Mrtokper áldássata Bukarest, május 31. (Saját tudósítónktól.) Ma már tisztázódtak annak a merényletnek az összes részletei, amelynek halálos áldozata Tischler Mór, elkövetője pedig Stancu kapitány, aki a bukaresti törvényszéken lőtte agyon Tischlert. A revolveres merénylet előzményei tíz évre nyúlnak vissza. Az impérium átvételét követő években kisajátították Tischierer- tróságéit, később azonban mentesítették azokat. ‘ Jogilag tehát Tisch■ feré volt az az erdőség, miért már tíz éve folyt a per, tényleg azonban nem, mert a mócok mindjárt az elsőfokú kisajátítás után birtokukba vették és az erdőségeket ma is használják. Közben nyolcvanmilliós kártérítést ajánlottak fel Tischlernek, ebben az ügyben azonban revíziót rendeltek el, mert Tischlert azzal gyanúsították, hogy több állami funkcionárust megvesztegetett. Ennek a megvesztegetési ügynek a tárgyalása volt kitűzve a tragédia napjára. Tischier védője bizonyítékokat terjesztett elő, hogy védence ártatlan, nem is vesztegethetett meg senkit, mert Tischier, aki valamikor aranykoronában többszörös milliomos volt, anyagilag úgy tönkrement, hogy már a bútorait is lefoglalták és csakhogy éppen tengetni tudta az életét. A bíróság el is rendelte a bizonyítást a védő kérésére és Stancu afeletti bosszúságában követte el a merényletet, hogy a tárgyalást újból elhalasztották. A gyilkos kapitány egzaltált, szangvinikus ember,, aki hol a kommunistákkal kacérkodott, hol a horogkeresztesekkel. Egyébként egy jóforgalmú dohánytőzsde tulajdonosa. A dohánytőzsdéjét úgy szerezte, hogy elvétette egymagyar rokkant trafikját, amelyet azután neki adtak át. Az üzlet jól ment és Stancu meggazdagodott. Ma már több háza van Kolozsvárott. A Hungária Gyógyforrás Ivókúrái finomonov túltengés elten igen eredményesek, ima a Ivókút az Erzsébet-tildi Miliőéi. Leleplezett éjszakai bercsempészet • • (Saját tudósítónktól.) Ma éjszaka az összekötő vasúti hídnál szolgálatot teljeesítő rendőr arra lett figyelmes, hogy az éjszaka csendjében, szinte nesztelenül, csónak köt ki a hídfőnél. Három utasa volt a csónaknak, akik partra vontatták a ladikot és azután hordókat kezdtek kigurítani. A rendőr odasietett, hogy igazoltassa a társaságot. Kiderült, hogy borcsempészek, akik hat hordóban összesen 280 liter bort hoztak Paksról és 16 óra hosszat eveztek, hogy megtakarítsák a bor után fizetendő 27 pengő adót. A rendőr jelentést tett az esetről a főkapitányságnak. A rendőrség lefoglalta a bort, a három csempész ellen pedig megindult a jövedéki kihágási eljárás. 1933 JÚNIUS 1 Megejtették a jelöléseket a fővárosnál a fogalmazói, árvaszéki és műszaki állásokra Tanácsnokoknak első helyen Schara Bélát, árvaszéki elnökhelyettesnek Wester Gusztávot, Szokola Leót jelölték (Saját tudósítónktól.) A főváros kijelölő választmánya ma Huszár Aladár főpolgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen megejtette a jelöléseket a fővárosnál betöltésre" kerülő fogalmazási, árvaszéki és műszaki állásokra. A kijelölő választmány a tanácsnoki állásra első helyen Schara Béla főjegyzőt, második helyen egyformán Morvay Endre dr. és báró Babarczy István főjegyzőket, harmadik helyen Felkay Ferenc és Farkas Ákos főjegyzőket jelölte. A három főjegyzői állásra első helyen Farkas Ákos, Günther Tivadar és Zselinszky Tibor h. főjegyzőket, második helyen Beliczay Imre, Bohd Tivadar és Rosta János tanácsjegyzőket, harmadik helyen vitéz Horváth Béla, Horony-Pálfi Aurél, Boros Pál, Remete Viktor, Csanádi Gusztáv és Gergelyi Ernő tanácsjegyzőket jelölte. A négy tanácsjegyzői állásra első helyen Kállay József, Karlovicz Miklós, Kosztolányi József és Szőnyi László helyettes tanácsjegyzőket, második helyen Szécsi András, Pacher Béla, Kuncz István és Orvai Dénes fogalmazókat, harmadik helyen Halász Olivér, Horváth Vidor, Sándor Dénes, Hanák Szilárd és Hanzély József fogalmazókat jelölték. Az árvaszéki elnökhelyettesi állásra egyformán Wester Gusztáv és Szokol Leó árvaszéki ülnököket, az árvaszéki ülnöki állásra Rötter Ferenc árvaszéki főjegyzőt, a hat műszaki főtanácsosi állásra Lipkay Gyula, Popelka János, Tokody Dániel, D’Ouvenou Roland, Viola Rezső és Andréka Árpád műszaki tanácsosokat. A választásokat a jövő hét csütörtökén tartandó tanácsülésen ejtik meg. Kiválik-e a német sajtószövetség az Újságírók Nemzetközi Szövetségéből? Ma délután hozza meg határozatát a német ügyben a kongresszus .(Sajfit tudósítónktól.) Az Akadémia első emeletén, ahol az Újságírók Nemzettözzi Szövetségéinek Végrehajtó bizottsága ■ tartjaüléseit, csendben és látszólag minden izgalom nélkül telt el a mai délelőtt. Zárt ajtók mögött egymásután ültek öszsze a különböző albizottságok. Az egyik ilyen albizottságban az újságírók munkanélküliségét tárgyalták, s a gazdagon dokumentált vitában részt vett a nemzetközi munkaügyi hivatal képviselője, M. Artus is. Egy másik ülésen megállapították ennek a nemzetközi kongresszusnak a munkaprogramját, amelyet jövő évben a sajtó új formáinak szabályozása végett hívnak össze Brüsszelbe. Mind igen komoly, gyakorlati kérdések, de az érdeklődés középpontjában mégsem ezek állanak. Az ülésteremből nyíló irodahelyiségben és a Ferenc József térre néző kis ülésteremben csoportok alakulnak, amelyek halkan, de látható izgalommal vitatkoznak. Minden csoportban arról folyik a szó, hogy mi lesz a végrehajtó bizottság késő délután tartandó ülésének állásfoglalása a németországi eseményekkel szemben. A végrehajtó bizottság tagjai legszigorúbban őrzik a titkot. Mint mondják, a határozatot azonnal továbbítani fogják a német újságírószervezet, a Reichsband der Deutschen Presse címére s csak ezután fogják hivatalos közleményben publikálni. A külföldi sajtóreprezentánsokkal folytatott fesztelen beszélgetés során azonban annyit sikerült megtudni, hogy a végrehajtóbizottság, tapintatos formában ugyan, de erélyesen, félre nem érthető határozottsággal felemeli szavát a német kormány amaz intézkedései elleni, amelyek szerintük a sajtószabadság magasabbrendű elvébe ütköznek. A határozat előreláthatólag kitér a német újságírószervezetnek, az Újságírók Nemzetközi Szövetségéhez való viszonyának kérdésére is és annak a reményének fog kifejezést adni, hogy a pillanatnyi nehézségek ellenére is a német szervezet, kooperálni fog a Nemzetközi Szövetséggel. Tudvalévő, hogy a hivatalos német újságírószervezet a végrehajtóbizottság ülésén nem képviselteti magát és egy udvaririas levélben mentette ki távolmaradását, amelyben kifejtette, hogy az események hullámzása közben jobbnak látja a távolmaradást, és viszont azt is jelezte, hogy a viszonyod stabilizálódása után tisztázódni fog a normet szervezetnek a Nemzetközi Szövetséghez való viszonya is. A világ minden tájáról egybegyűlt újságírók leplezetlen izgalommal latolgatják a ma délutáni határozat várható következményeit, amelyek közül az egyik az lehet, hogy a német szervezet elhárítja, a kritikát és kiválik a Nemzetközi Szövetségből. Tabódy és a Wolff-párt Mikor írta alá lemondását Tabódy (Saját tudósítónktól.) Tabódy Tibor országgyűlési képviselőnek a fővárosi bizottsági tagságairól való lemondásával kapcsolatosan jól informált helyen a következőket mondották a 8 Órai Újság munkatársának: — Azzal a beállítással szemben, mintha Tabódy Tibor csak mást mondott, volna le törvényhatósági bizottsági tagságairól, a valóság az, hogy ő már az 1930-as választások előtt Wolff Károlynak a Községi Keresztény Párt határozatára hivatkozó kívánságára, elvei hangsúlyozott fenntartása mellett, keltezés nélküli nyilatkozatot írt alá, amely nyilatkozatban a párt rendelkezésére bocsátja törvényhatósági bizottsági és tanácstagságát. Ezt az annakidején aláírt lemondó nyilatkozatot nyújtották be most a főpolgármesternek. Nóti Károly legújabb vígjátékaCsók a sötétben És Holnap a marában