8 Órai Ujság, 1933. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)
1933-09-01 / 198. szám
Előfizetési ár: Félévre 11*50 P. Külföldre 17*— P. Negyedévre 5*80 P. Külföldre 8 70 P. Egy hóra 2*— P. Külföldre 3*— P. * /Sj^ ......-í®\ ' “ /K. ( wa 31 ) Budapest, 1933 szeptember 1. Péntek 1 ^ mJÉRÓ Mius^G Alapította Felelős szerkesztő NADÁNYI EMIL 4 TORS TIBOR XIX. évfolyam 198. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: V., Honvéd utca 10 ♦ Telefoni •15-0-14 Új utak Azokat az igazságokat, amelyeket szolnoki beszédében Magyarország kormányzója tárt elénk, sem aktuálisabban, sem alkalmasabb helyen nem mondhatta el, mint a tiszai emlékút egyik állomásán. Mert ennek a tiszai kirándulásnak számunkra legfontosabb része az az eljövendő program, amely a víziutak teljesebb kiépítésére, a mezőgazdasági termékek szállításának újabb és bővebb lehetőségeire vonatkozik. Ez is egyik módja, hogy a magyar búza, a magyar gyümölcs és a magyar bor megtalálja a maga útját a nagy nemzetközi forgalomban. S Magyarország kormányzója komoly igazmondással ebből az alkalomból éppen azokról a hiányokról beszélt, amelyek miatt a magyar termésnek nincsen meg az a cirkulációja idegen piacokon, amelyeket minősége és értéke szerint megérdemelne. Valóban, a múltban mind egész máig hiányzott és hiányzik belőlünk az a kereskedői élelmesség, amely piacot tud teremteni a maga cikkei számára. A jólét és a kényelem emlékei között éltünk a múltban s nem volt szükségünk rá, hogy kereskedelmünk és politikánk különös erőfeszítést és különös ötletességet vegyen igénybe a magyar áru elhelyezéséhez. S a hiba nem az, hogy ez a kereskedői szellem és invenció kevesebb volna nálunk, mint bárhol másutt. Csak éppen a múlt jólétének emlékeivel egy kicsit nehezen vettük tudomásul, hogy egy megváltozott világ új viszonylatai között kell a magunk útját kiépíteni. Megszoktuk a múltban azt, hogy termésünk kitűnő értékei maguktól hozzák ide a vásárlót. Valahogy olyanok voltunk mindeddig, mint az a nagyon finom, régi úri tradíciókon épült belvárosi kereskedés, amely mellett hatalmas áruházak épülnek fel a kereskedelmi rafinementnek és reklámnak minden eszközével s amelyek megfojtják a régi boltot, ha észre nem tér s nem alkalmazkodik új idők új követeléseihez. A kormányzó intelme a nagy nemzetközi konkurenciában ezt az észretévést sürgeti. Új erőfeszítést ötletben, akarásban és kivitelben. Ez nemcsak a termelő és a kereskedő ügye. Ez a politikáé, a külpolitikáé, minden tényezőé, amely hozzájárulhat, hogy a magyar föld termése ne húzódjék meg szerényen itthoni raktárakban, hanem a világforgalom nagy kirakatainak legyen látványossága s piacaink vásárolt cikke. Magyarország kormányzójának igazmondása új utakat követelt a magyar termelés számára s ezek az új utak nemcsak a Tiszán fognak kiépülni, hanem az egész világ kereskedelmi forgalmában is. Ma: Masputin és a cárné Bűnügyi szenzáció a balatonföldvári játékbank körül Egy amerikai asszony feljelentése Bucsinszky Lajos ellen 12.000 pengő miatt — Érdekes leleplezések a betiltott játékbank üzemi titkairól (Saját tudósítónktól.) A főkapitányság intellektuális osztályán nagy feltűnést keltő ügyben indult nyomozás, amelynek középpontjában Bucsinszky Lajos kávés, az Erzsébet körúti Bucsinszky-kávéház tulajdonosa és a most bezárt Balatonföldvári Kaszinó szerepel. A nyomozást egy beadvány indította el, amelyet Altmann Gyula newyorki kereskedő felesége terjesztett a főkapitányság elé és amely megdöbbentően különös történetet mond el. Altmann Gyuláné írta alá a panaszos beadványt, amelyet azzal kezd, hogy milyen úton-módon jutottak üzleti összeköttetésbe Bucsinszky Lajossal. — Az idén márciusban — mondja az asszony, — az urammal rokonlátogatás végett Budapestre jöttem. Velünk jött az édesapám, Andauer Sándor newyorki kereskedő, valamint édesanyám és tizenhét éves fivérem, Andauer Alfréd, akik valamennyien amerikai állampolgárok. Az urammal itt Magyarországon akartunk maradni egy ideig. Az uram üzlet és megélhetés után nézett. A csábító hirdetés — Egy napilapban hirdetést olvastunk, mely szerint jól jövedelmező üzlethez 20.000 pengővel társ kerestetik, az üzlet legalább havi 2000 pengő jövedelmet hoz. — Apám és az uram válaszoltak a hirdetésre. Levelezőlapot írtak és rövidesen meg is érkezett a Válasz. A választ Bucsinszky Lajos küldte édesapám címére azzal, hogy keresse fel őt. Az apám Kardos Rezső budapesti bankár kíséretében megjelent Bucsinszky Lajos Erzsébet körúti kávéháziban. — Bucsinszky a kávéházban fogadta, majd elvezette őket az Erzsébet körút 30. számú házban lévő lakására. Előadta, hogy az engedélyese a Balatonföldvári Kaszinóban létesítendő játékbanknak és a bank megalapításához van szüksége 20.000 pengő tőkére. Kijelentette, hogy a kölcsön után részesedés címén 20 százalékot garantál és ugyancsak garantál legalább 2000 pengő havi jövedelmet. Végül kijelentette még, hogy a valóságos jövedelem ennél több lesz, de a további nyereséget a szezon végeztével a szeptember 15-iki elszámoláskor fogja készpénzben kifizetni. Biztosítékképpen felajánlotta a Balaton mellett fekvő tehermentes telkeit és tehermentes budapesti kávéházát. Apám -r Balatonföldvárról visszatérve, az áram pár nap múlva hajlandónak mutatkozott az üzlet megkötésére. Bucsinszky Lajos azonban ekkor kijelentette, hogy időközben már kapott pénzestársat a játékbankhoz, társra tehát nincs szüksége, de hajlandó az uramat, mint pénztárost, alkalmazni a játékbanknál, havi 1000 pengő fizetéssel. Ezenkívül a azzal távozott, hogy majd gondolkodik a dolgon. — Néhány nap múlva édesapám az uram társaságában kereste fel Bucsinszkyt. Bucsinszky autón levitte őket Balatonföldvárra, megmutatta nekik a fürdőtelepet, a kaszinót és most is élénk színekkel ecsetelte előttük, hogy milyen hatalmas nyereségekre van kilátás. tiszta jövedelem 5 százalékát kapja, de 12.000 pengő készpénzt kell óvadékul letétbe helyezni. Altmanné ezután előadja, hogy május 18-án át is adott 12.000 pengő készpénzt Bucsinszky Lajosnak, aki ennek ellenében alkalmazta az árát pénztárkezelői mnőségben. Az összeg úgy szerepelt, hogy ez a pénztárkezelés körül mutatkozó esetleges hiányok biztosítékául szolgál. Bucsinszky Lajos az óvadék ellenében kitöltetlen fedezeti váltót adott. Pénztáros — 12.000 pengő óvadékkal Játéktanulmányok — Az uram Moha életében nem kártyázott, — mondja tovább feljelentésében az asszony, — hazárdjátékot még csak nem is látott, a kártyákat sem ismerte. Ezt meg is mondotta. De Bucsinszky kijelentette, hogy ez nem baj, majd lesz rá alkalma, hogy megismerje. Bucsinszky Lajos beíratta az uramat a Petőfi Sándor utcai Keresztény Kaszinóba, azValássy úti fiúotthonba és az Artista Klubba, utasította, hogy esténként szorgalmasan járjon el ezekbe a klubokba, tanulmányozza a játékot és a játéküzem menetét, hogy aztán mire le kell mennie Balatonföldvárra, már értse a dolgot. A férjem naponként fel is járt a klubokba és figyelte a játékot. .. Mikor azután elkövetkezett az alkalmaztatás kezdete, június elsején utaztunk az urammal együtt Balatonföldvárra. Elutazásunk előtt Bucsinszky kijelentette, hogy Balatonföldváron a fia, Bucsinszky Tivadar helyettesíti, ő lesz az uram főnöke és vele tartozik az uram a játék befejezése után a zsetonokat és a készpénzt elszámolni, így is történt. A zsetonkészletet az uram megkapta és ebből minden este 10.000 pengő értékű játékpénzt bocsátott Bucsinszky Tivadar rendelkezésére. A fiatal Bucsinszky ezzel a pénzzel bankot adott és a zsetonok fedezetéül esténként 3—4000 pengő kés*, pénzt adott át az uramnak. * — Meg kell jegyeznem, hogy Bucsinszkyék unszolására in, aki '•"'lőtt sohasem kártyáztam, magam *’ Játszani kezdtem.