8 Órai Ujság, 1933. november (19. évfolyam, 249-271. szám)

1933-11-03 / 249. szám

ÓRaihisAG PÉNTEK 2. OEDRE Markovics szenzációs Mk ^f| 1 Sjf A 1 HA különlegességei Hugóra IlUlllllifiiP p 4.90-töl VII., Erzsébet-körut 27. IVM Kigyó-utca 5. VI., Andrássy-út 4. Engross: IV., Petőfi Sándor-utca 14—16. Directrice: KARSAI FERY ling 8 pennynek felel meg. A Ion- I 131—9 volt, vagyis egykilenceddel doni piacon az arany jegyzése m­a­­ magasabb a tegnapinál. London kudarcot jósol az amerikai aranyrohamnak A newyorki jegybank, mint az Egyesült Államok kormányának ki­zárólagos ügynöke, ma kezdi meg az újjáépítési hitelintézet kötelezvé­nyeinek eladását, arany ellenében. Az arany beváltási árát ma állapít­ják meg. Az a tény, hogy az országos jegy­bank bonyolítja le az aranyvásárlá­­sokat, azt mutatja, hogy a Fehér H­áz színfalai mögött folyó elkesere­dett valutapolitikai harcban a pénz­ügyi konzervatizmus hívei kereked­tek felül. A jegybank tudvalevőleg egyál­talában nem pártolja a pénzfel­­higítási kísérleteket és ápolni igyekszik a jó viszonyt a külföldi pénzpiacokkal. Ezért minden valószínség szerint csak nagyon korlátolt mérvű és úgy­szólván jelképes aranyvásárlásokra lesz hajlandó. London talán nem gördít ko­molyabb akadályt a kíméletes tapo­gatózás jellegével bíró aranyvásár­lások elé. Aziránt azonban nem le­het kétség, hogy a City sohasem fogja helyeselni azt, hogy egy or­szág, amely óriási aranykészleteket halmozott fel és tiltja az arany kivi­telét, nagyobb aranytömegeket szi­vattyúzzon ki olyan országokból, amelyek még fenntartották arany­ban való fizetéseiket. Rámutatnak Londonban arra, hogy a Washington által meghatározott belföldi arany­árak unciánként majdnem három shhillinggel haladják meg a világ­piaci árakat és ennek alapján a font­nak 4,90 dollárt kellene érnie és mégis csak 4,79 dollárra sikerült ár­folyamát felerőszakolni. Mindezek alapján biztosra veszik Londonban, hogy Roosevelt rövid és eredménytelen külföldi aranyvásár­lásai után előbb-utóbb a nyílt dol­­lárfelhigításhoz lesz kénytelen folya­modni. A gazdák ultimátuma Az Egyesült Államok kilenc közép­sőnyugati földmívelőállamának kor­mányzói hosszas tanácskozás után megállapodtak, hogy a következőket követelik Roosevelt elnöktől: 1. Az összes termelési költségeket fedező és méltányos hasznot nyújtó termelői árak biztosítása, megfe­lelő mezőgazdasági munkakódex útján. 2. A kellőképen irányított és el­lenőrzött dollárfelhigítás azonnali megkezdését. 3. A jelzálogkölcsönök állami konverziójának sürgős végrehajtá­sát. A pénzfelhigítás tekintetében azt kívánja a gazdatársadalom, hogy a negyedik felszabadító kölcsönt már az új kibocsátású zöldhátú dollár je­gyekkel váltsa be az államkincstár. Roosevelt elnök egyik nyilatkoza­tában kijelentette, hogy a mezőgazdasági program eddig beváltotta a hozzáfűzött várako­zásokat. A mezőgazdasági termékek index­száma — mondotta Roosevelt —, mely márciusban negyven volt, szep­temberben ötvennégyre emelkedett és október 11-én csak ötvenkettőre esett. Elhallgatta azonban azt a tényt, hogy az indexszám változását a gummidollár hullámzása idézte elő és az árak arányban kife­jezve, március óta jelentékenyen­­ estek. Henry Ford, az autókirály, vég­leg behódolt az újjáépítési tanács­nak. Kijelentette, hogy elismeri a munkások kollektív alkudozási jo­gát meghatalmazottak útján. Kemény párharcot vív a dollár és a font Sir Robert Horne, angol képviselő, a Barclay's Bank vezérigazgatója is volt kincstári kancellár, a New­yorki Bankáregyesületben tartott előadásában kijelentette, hogy Amerika belföldi aranyvásárlása nem érinti a font sterlinget, de mi­helyt Washington külföldön is kez­dene aranyat venni, a többi valutá­nak, különösen a fontnak, a legerélyesebb védőrendszabá­lyokra lesz szükség. A font és a dollár közötti érték­­rontási háború a lehető legsúlyo­sabb következményekkel járhat, mert a két pénznem árfolyama kö­zötti viszonynak nem szabad lénye­gesen változnia. Éppen ezért re­méli, hogy London és Washington miél előbb valutafegyverszünetet köt. Dr. Warren, a Cornell-egyetem ta­nára és Roosevelt agyvelőtrösztjé­­nek tagja, aki az elnök legújabb arany vásárlási tervének értelmi szerzője volt, amerikai sajtókörök állítása szerint elsősorban mezőgaz­dasági szakértő. Nemrég az a gon­dolata támadt, hogy a ty­úkketrecek­­be villamosvilágítást vezet be, hogy ily módon kényszerítse a tyúkokat, hogy több tojást tojjanak. A kísér­let sikerrel járt a tojástermelés te­kintetében, ellenben a tyúkok élet­tartamát az átlagos kor kétharmadá­val megrövidítette. 1931 KÖVEMBEN 3 Pokolgép és mozsár robbant Hietzingben Bécs, nov. 2. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Neue Freie Presse jelentése szerint Hietzing külváros zsinagógájának közelében fel­­robbant egy durrantó papírmozsár. Senki sem sebesült meg és kár sem esett. A Hazafias Front hietzingi helyisége előtt felrobbant egy bombaszerkezet. A kapu és a falak megrongálódtak, az ablakok összetörtek. Emberéletben nem esett kár. A rendőrség megállapítása szerint időre beállított pokolgépet helyeztek el a kapualjban, nyil­ván a Dollfuss-rendszer ellenségei. Nagyobb kárt a robbanás nem okozott. József főherceg­ kápolnájának fiatal tolvaja félre akarja vezetni a rendőrséget Az ellopott kegyszerek még nem kerültek elő (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy József főherceg várbeli palo­tájának kápolnájában betörő járt, aki kegyszereket és miseruhákat vitt el. A rendőrség különféle ada­tok alapján egy 15 éves diákot vett gyanúba. A diák, akit vallatóra fogtak, beismerte, hogy ő követte el a betörést. A fiatal betörő a kis­­cell­úti árvaház lakója, kereske­delmi iskolai tanuló. A fiú azt mondotta, hogy éjszaka kiszökött az otthonból, benyomta a kápolna ablakát, bemászott, össze­szedte a kegyszereket és miseruhá­kat, utána azonnal visszaszökött, lefeküdt az ágyba s így nem is ve­hették észre, hogy éjszaka hiány­zott az intézetből. Az elrabolt holmi­kat, mondotta, különféle helyeken elásta. A detektívek autóra ültették és el­indultak vele, hogy megkeressék az elrejtett kegyszereket A 15 éves fiú előbb a Vérmezőre, azután a Hűvösvölgybe vitette magát a detektívekkel, majd különböző magánlakások követ­keztek, de egyik helyen sem ta­lálták meg az elrabolt holmikat. A fiú összevissza beszélt, hazudozik. A rendőrség most kutatja, mi van a furcsa eset hátterében. Igyekszik kideríteni, nincs-e társa a fiúnak, aki esetleg annyira befolyásolja, hogy most nem meri elárulni sem társát, sem az elrabolt holmik rej­tekhelyét. Szombaton nyitja meg Hóman Bálint kultusz­miniszter a Lotz-emlékkiállítást (Saját tudósítónktól.) A Képző­­művészeti Társulat Lotz Károly­­emlékkiállítását szombaton déli 12 órakor ■ nyitja meg dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter. A kiállítás ünnepe lesz a magyar képzőművészetnek, mert annak 150 válogatott műből álló anyaga teljesen megtölti a Műcsar­nok 15 termét. A kiállításon a nagy mester művészetének minden fejlő­dési korszaka képviselve van és bi­zonyára meglepetéssel fognak szol­gálni benne azok a remekművek, amelyek még sehol kiállítva nem voltak. Petrovics Elek, a kiállítás főren­dezője, rendkívüli munkát végzett a kiállítás művészi anyagának el­rendezésével, amelybe kegyeletes megemlékezésképpen a mester erek­lyetárgyakat is kiállították; ezek kö­zött különös érdeklődésre tarthat számot az az 1805-ből származó zsol­­tároskönyv, amelynek belső lapjain Lotz Károly szülei sorban felje­gyezték nyolc gyermekük születési dátumát. A Műcsarnok e nagyszabású ki­állításának megnyitása után a Szépművészeti Múzeum is­­ hódol Lotz Károly emlékének kisebb mé­retű grafikai alkotásainak bemuta­tásával, míg a Fővárosi Új Kép­tár külön teremben egyesíti Lotz Károlynak a képtár tulajdonában lévő alkotásait. A Műcsarnok ki­állítása dec. 3-ig marad nyitva. Fedák Sári várva várt első beszélő filmje: IZA NÉNI Rendezte: Székely István. Gyártási vezető: Gál Ernő. Ma este 8 és 10 órakor: NYILVÁNOS FŐPRÓBA, holnap:4,6,8 és 10 órakor premier! Fellált Sári péntek, szomba!, vasárnap minden előadáson megjelenik! LOYAL APOLLO

Next