8 Órai Ujság, 1934. március (20. évfolyam, 50-72. szám)

1934-03-03 / 50. szám

I9SZ MÁRCIUS 3 SZISVÁZ Cserebogár Gróf Bethlen Margit új színműve a Nemzeti Színházban­­ Bethlen Margit grófnő első szín­padi műve, A szürke ruha, melyet néhány esztendővel ezelőtt a Víg­színház mutatott be, minden első színpadi kísérletnél természetes tech­nikai fogyatkozásai és hibái ellenére is sejteni engedte, hogy az író nem véletlenül, merő szeszélyből, vagy kíváncsiságból fordult a színpad felé, hanem tehetségének és művészi mondanivalójának ösztönzéséből. Új színdarabja, amelyet ma este mutat be a Nemzeti Színház, már nemcsak hajlama, szándéka és belső mon­danivalói szerint színpadi mű, ha­nem biztoskezű felépítésében, jele­neteinek fokozódó feszültségében és nem egyszer meglepően bravúros technikájában is az. A Nemzeti Szín­ház mai premierje vérbeli szerzőt avat, aki hibátlanul megtanulta a mesterséget, hogy teljes pompájá­ban ragyogtathassa azokat az írói kvalitásokat, melyeket hiába ta­nulna, aki nem született velük. Bethlen Margit új színműve szí­nes, eleven és lebilincselő mesében elismerésre méltó írói bátorsággal igen kényes problémát vet fel, me­lyet az élet gyakran produkál, ha nem is mindig oly drámai kiélezett­­ségben, amint a Cserebogár-nem ke­rül elénk. Szabad-e ölni szeretőiből, kiolthatja-e az izgalom az életet, ha az, emberi számítás szerint, nem adhat többé örömet, csak gyötrel­met, testi fájdalmat és lelki szenve­dést? A kegyetlen dilemma bizo­nyára naponta felmerül ezer meg ezer betegágy mellett, de ezren és ezren visszariadnak a döntéstől. A Cserebogár hősnője is ilyen bal­sorsú válaszútra kerül. Fiatal férje, aki szenvedélyes lovas, h­egy a gát­­ugratásnál­­ lebukik lováról és oly súlyosan megsérül, hogy örök bé­naság vár rá. Az orvosi tudomány nem segíthet rajta, mert amikor még egy életveszélyes operáció ta­lán megmenthette volna, Ágnes asszony, — a felesége, — irtózva a halál kockázatától, nem engedte, hogy műtőasztalra fektessék. Décsy Dénes, a versenypályák egykori hőse, a pokol minden kínját átszen­vedi tehetetlen mozdulatlanságá­ban, hiszen az ő számára az élet leg­főbb értelme tüzes paripák meg­fékezése, mozgás, szabadság, a test játéka, ereje és győzelme volt, s most életre ítélve megfosztották élete céljától. Nem békíti ki sorsá­val Ágnes szerelme és odaadó ápo­lása sem, meg akar halni, de rémül­ten veszi észre, hogy már lelkileg is annyira ronccsá lett, hogy nincs bátorsága az öngyilkossághoz. És ekkor Ágnes asszony meghozza a legnagyobb áldozatot, amit a szere­lem meghozhat az irgalom oltárán. Halálos morfiumadaggal örök álomba altatja Dénest és tiszta lé­lekkel, bűntudat nélkül várja, hogy beteljék rajta — az emberi törvény. Ez a vázlatos mese távolról sem adhat képet arról a mesteri pszicho­lógiáról, mellyel Bethlen Margit grófnő elvezeti hősnőjét az utolsó tragikus gesztusig, sem a részletek­nek finom és érdekes rajzáról, mely­­lyel az író igazolja és alátámasztja a megoldás sorsszerűségét. De a mese vonalvezetésének e hézagos ismertetése is jogcímet ad, hogy őszinte elismeréssel­­ adózzunk a szerző magasrendű írói céljainak, annak a humanitásnak, mellyel problémáját kezeli és azoknak a ne­mes művészi eszközöknek, melyek­kel kitűzött célját megvalósította. A tegnapi főpróba közönségére mély és maradandó hatást tett a Cserebogár drámai lendülete és hu­mánus igazsága, gyakran zúgott fel a nyíltszíni taps, ünnepelve a szer­zőt és a kitűnő színészeket. Az elő­adás lelke Bajor Gizi, aki művésze­tének legtündöklőbb színeivel fest egy női portrét, melynek vonásai­ban feledhetetlen egységben sugár­zik mosoly és könny, boldogság és gyötrelem. E mélységesen megható arcmáshoz művészi keretet ad Táray Ferenc erőteljes férfiassága, Somogyi Erzsi tavaszi ifjúsága, Cs. Aczél Ilona okos és megnyugtató fölénye, Rózsahegyi Kálmán mulat­ságos mozgékonysága, valamint G. Gömöry Vilma, Tímár József, M. Iványi Irén, Pethes Sándor egy-egy kitűnő egyénítéssel megformált figurája. A hibátlan rendezés Ódry Árpád érdeme, a stílusos díszletek Xipor Tibor tehetségét dicsérik. Zoltán Andor fenussuft SZOMBAT 9* OLDASC Némethy Ella és Palló Imre az Operaház örökös tagjai A kultuszminiszter Némethy Ellát és dr. Palló Imrét eredményes működésük elismeréseképpen a m. kir. Operaház örökös tagjaivá nevezte ki. A kinevezés — a legszebb kitüntetés, mely magyar operaénekest érhet — osztatlan örömet és megelégedést keltett mindenütt, ahol a két művész tehetségét és érdemeit ismerik. Némethy Ella, aki csak a na­pokban tért haza hosszabb spanyolor­szági vendégszerepléséről, melynek so­rán sajtó és közönség valósággal ünne­pelték, a maga szerepkörében ma már a világnagyságok közé emelkedett, Brunnhildéje, Izoldája vagy Sábája a világ bármely operaszínpadán szenzá­ciószámba menne. Palló Imre a sze­münk előtt nőtt naggyá. Páratlan ze­nei és színészi intelligenciája, művészi lelkiismeretessége, elsősorban pedig év­­ről-évre nemesebbé kristályosodó orgá­numa akkor is a legelsők közé sorozná, ha színmagyar egyéniségének sajátos vonzóereje nem tette volna már régen a közönség kedvencévé. Nagyvonalú alakításainak se szeri, se száma és ha közülük itt elsősorban a Falstaffját és Csavargóját emeljük ki, ezzel csak arra akarunk rámutatni, hogy éppen a legnagyobb feladatok megoldásában emelkedett a legmagasabbra. A kitüntető okiratot ifj. báró Wlassics Gyula h. államtitkár személyesen adta át a két művésznek. SZÍNHÁZAK műsora 1934 március 2 OPERAHÁZ: Rózsalovag (­ bérlet, fél 8). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Cserebogár (elő­ször, fél 8). — VÍGSZÍNHÁZ: Wenn ich wollte (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Bál a Savoyban (8). — FŐVÁROSI OPERETT­­SZÍNHÁZ: Sárga liliom (8). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Őméltósága soffőrje (8). — BEL­VÁROSI SZÍNHÁZ: Helyet az ifjúságnak (8). — ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Oh, Papa (9). — BETHLEN TÉRI SZÍNPAD: Timosa (fél 6, fél 9). - TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD: Pest mégis neveti (9). — ROYAL ORFEUM: Szegény Fehérvári. És nagy varietéműsor (fél 9). — KOMÉDIA KABARÉ: Tejet az ifjúságnak (­9). Az új primadonna: Baross Kató, vagy Boross Kató? Van valami törvényszerűség abban, hogy milyen időközökben tűnik fel egy­­egy új primadonna. Pálmay Ilkát pon­tosan tíz év múltán követte Hegyi Aranka, az ő feltűnésének tizedik évfor­dulóján már Küry Klára aratta sike­reit a Népszínházban, aztán ismét tíz­tíz évvel később jött: Fedők Sári és Hornb­y Hanna, most ismét tíz évre rá következett a Magyar Színház új pri­madonnája, aki tegnapelőtt tűnt fel a Bál a Savoyban előadásán és ma este is ő játsza, énekli és táncolja Madeleine szerepét az Ábrahám-operett 75-ik, ju­biláns előadásán. Nagy sikerrel jött és mindjárt beérkezett; huszonnégy óra alatt primadonnává lett, de­­ senki se tudja, hogy mi a neve voltaképen; leg­alább is azzal nincsenek tisztában, hogy mi a színpadi neve. A polgári életben Batter Katónak hívják és ez alatt a név alatt jelentkezett annak idején — mind­össze néhány héttel ezelőtt Faludi Sán­dornál, a Fővárosi Operettszínház igaz­gatójánál. ő aztán­­munkába adta­ Komor Vilmos karnagyhoz és Gadl Dezső rendezőhöz és Pécsett már, mint Baross Kató lépett fel. A magyar szín­­házi nagysikerű debü után a színház igazgatói azonban azt mondták, hogy „Baross“ nem jó. ,,Boross" sokkal jobb színpadi név. És így lett Bauer Kató­ból­­ Boross Kató, az új primadonna most már eze­n a néven járja a karrier útját. „Márciusi ibolyák" A Színházi Élet legközelebbi számá­ban kezdi meg Faragó Jenő „Márciusi ibolyák“ című kis­regényének közlését. Ismét érdekesen romantikus témához nyúlt annyi sok regényesen lebilincselő írás szerzője: Faragó Jenő, a színház örökifjan forrószívű szerelmese, a régi színház leghivatottabb ismerője. A Nem­zeti Színház hőskorát választotta re­génytémának s főhőse a mester, Új­­házy Ede, aki mellett Jászai Mari, Prielle Kornélia, a kezdő Márkus Emília, Rákosi Szidi, Paulay Ede, Szathmáryné, Náday és Faludi Antal alakjai vonulnak fel Faragó Jenő regé­nyében, amely színes, élvezetes, érde­kes jelenetekben, történelmi értékű epi­zódokban ismerteti a nemzet első szín­padának ezt az igazi hőskorát. a Matiné a Népház javára. A Víg­színház március 11-én, délelőtt 11 órai kezdettel matinét rendez a Népház ja­vára. Az előadáson a Vígszínház összes művészei föllépnek s ezenkívül közre­működnek: Fejes Teri, Gaál Franciska, Huszka Rózsi, Rubinstein Erna és Ve­rebes Ernő. A mérsékelt árú jegyek a Vígszínház pénztáránál válthatók.­­ A Moulin Rouge márciusi revüje. Tegnap mutatta be márciusi új revüjét a Moulin Rouge. Ez a zsánerem a címe, a tehetséges Kellér Dezső írta, zenéjét Brodszky Miklós szerzette. Huszonöt képből áll a revü, egyik jobb, mint a másik. Főszereplők: a mulatságos Lata­­bár-fiúk, a remek Pethes Sándor, a csupa sugárzó fiatalság és szépség, Szőnyi Lenke, azután Werbőczy Ha, ez a széphangú, tehetséges énekesnő, aki angol valcerével a műsor egyik fény­pontja. Az artistaszámok közül Harald and Lola kigyótánca utolérhetetlen. A revüt Jimmy rendezte nagyszerűen. Egy­szer már meg kell írni, mégis csak érde­kes, hogy a Moulin Rouge alig négymé­teres kis parkettjére minden hónapban olyan ragyogó revüt varázsolnak, amely A szenzációs sikerű­­„OH! PAPA" ló utolsó előadása Im­arissy-uti anilHiz becsületére válna Páris, vagy a Broad­way akármelyik varietépalotájának szépségben, eleganciában és a kiállítás pompájában. FILM Egy leány, aki mindent tud (Fórum, Décsi) A derűs vígjáték főszereplője és lelke: Dolly Haas. A kedves színésznőt már régen láttuk ily tehetségére szabott szerepben. Nagyon jó és fordulatos maga a történet is, amely egyébként Maria Peteanu népszerű regényéből ke­rült a vászonra. Dolly Haas egy okos, vállalkozó szellemű leányt ábrázol, aki, hogy el tudjon helyezkedni, beáll boy­­nak egy elegáns hotelbe. A közönség az új Dolly Haas-filmet nagy tetszéssel fogadta. Graveure Louis Graveure nevével e rovatban ol­vasóink csak a legutóbbi időben talál­koznak, amióta a newyorki Metropolitan Opera csodáshangú tenoristájának filmje megjelent. Ez a nagyszerű vígjáték „Éjféli vallomás“ címmel kerül nálunk bemutatásra. A közönség bizonyára örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Louis Graveure-t, a világhírű angol mű­vészt megismerje. Stefan Zweig Maria Antoinette-je filmen Stefan Zweig egyik legértékesebb és leghíresebb alkotása, a Maria Antoinette, filmre kerül. A filmjogot a Metró—Gold­­wyn-gyár szerezte meg és azt parádés szereposztásban készíti el. A címszerepet Norma Sh­earer játssza, míg a férfifő­­szerepre Charles Laughtont szerződtet­­ték, aki a VIII. Henrikben aratott vi­lágsikert. Dollfuss ezrede egy film főhőse A bécsi forrongás napjaiban, mint azt a lapok megírták és fényképfelvé­telekben is bemutatták, Dollfuss kan­cellár sok helyütt megjelent a harcos fronton és ez alkalmakkor mint a csá­szárvadász ezred főhadnagya szerepelt, mert a kancellár békében és háborúban ennek az Ausztriában nagyon népszerű ezrednek volt a tisztje. Most az ezred egy filmnek lesz a főhőse. Egyik bécsi gyár a napokban fejezi be A három császárvadász című film forgatását, amely film a békebeli katonaélet egyik érdekes, izgalmas és romantikus epi­zódját hozza a közönség elé. Növekvőben a m­em­­r láz Kedves betegség ütötte fel a fejét a gyer­mekek között. Minden gyermek lázasan várja a vasárnapot, amikor is a Vígszínház­ban színrekerül Altay Margit színpadra vitt ifjúsági regénye. A MAHARADZSA FIA Lakner Bácsi Gyermekszínháza pazar pompával vitte ezt a színes mesét színpadra. Dr. Zakáll Dénes szebbnél-szebb zeneszámo­kat komponált hozzá és így érthető, hogy minden gyermek ott akar lenni­­ vasárnap délelőtt a Vígszínházban. A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^é^C lörmöse Dömötör — Módi Aladár a gyermekvilág kedvencével a címszerepben, vasárnap délelőtt 11 órakor a Fővárosi Operettszínházban. A „8 Órai Újság" olvasói ennek a közleménynek a felmutatása ellenében „filléres­ jegyekre" utalványt vehetnek át a színház irodájában (Mozsár­ utca 5.). Filléres helyárak.

Next