8 Órai Ujság, 1934. március (20. évfolyam, 50-72. szám)
1934-03-03 / 50. szám
I9SZ MÁRCIUS 3 SZISVÁZ Cserebogár Gróf Bethlen Margit új színműve a Nemzeti Színházban Bethlen Margit grófnő első színpadi műve, A szürke ruha, melyet néhány esztendővel ezelőtt a Vígszínház mutatott be, minden első színpadi kísérletnél természetes technikai fogyatkozásai és hibái ellenére is sejteni engedte, hogy az író nem véletlenül, merő szeszélyből, vagy kíváncsiságból fordult a színpad felé, hanem tehetségének és művészi mondanivalójának ösztönzéséből. Új színdarabja, amelyet ma este mutat be a Nemzeti Színház, már nemcsak hajlama, szándéka és belső mondanivalói szerint színpadi mű, hanem biztoskezű felépítésében, jeleneteinek fokozódó feszültségében és nem egyszer meglepően bravúros technikájában is az. A Nemzeti Színház mai premierje vérbeli szerzőt avat, aki hibátlanul megtanulta a mesterséget, hogy teljes pompájában ragyogtathassa azokat az írói kvalitásokat, melyeket hiába tanulna, aki nem született velük. Bethlen Margit új színműve színes, eleven és lebilincselő mesében elismerésre méltó írói bátorsággal igen kényes problémát vet fel, melyet az élet gyakran produkál, ha nem is mindig oly drámai kiélezettségben, amint a Cserebogár-nem kerül elénk. Szabad-e ölni szeretőiből, kiolthatja-e az izgalom az életet, ha az, emberi számítás szerint, nem adhat többé örömet, csak gyötrelmet, testi fájdalmat és lelki szenvedést? A kegyetlen dilemma bizonyára naponta felmerül ezer meg ezer betegágy mellett, de ezren és ezren visszariadnak a döntéstől. A Cserebogár hősnője is ilyen balsorsú válaszútra kerül. Fiatal férje, aki szenvedélyes lovas, hegy a gátugratásnál lebukik lováról és oly súlyosan megsérül, hogy örök bénaság vár rá. Az orvosi tudomány nem segíthet rajta, mert amikor még egy életveszélyes operáció talán megmenthette volna, Ágnes asszony, — a felesége, — irtózva a halál kockázatától, nem engedte, hogy műtőasztalra fektessék. Décsy Dénes, a versenypályák egykori hőse, a pokol minden kínját átszenvedi tehetetlen mozdulatlanságában, hiszen az ő számára az élet legfőbb értelme tüzes paripák megfékezése, mozgás, szabadság, a test játéka, ereje és győzelme volt, s most életre ítélve megfosztották élete céljától. Nem békíti ki sorsával Ágnes szerelme és odaadó ápolása sem, meg akar halni, de rémülten veszi észre, hogy már lelkileg is annyira ronccsá lett, hogy nincs bátorsága az öngyilkossághoz. És ekkor Ágnes asszony meghozza a legnagyobb áldozatot, amit a szerelem meghozhat az irgalom oltárán. Halálos morfiumadaggal örök álomba altatja Dénest és tiszta lélekkel, bűntudat nélkül várja, hogy beteljék rajta — az emberi törvény. Ez a vázlatos mese távolról sem adhat képet arról a mesteri pszichológiáról, mellyel Bethlen Margit grófnő elvezeti hősnőjét az utolsó tragikus gesztusig, sem a részleteknek finom és érdekes rajzáról, melylyel az író igazolja és alátámasztja a megoldás sorsszerűségét. De a mese vonalvezetésének e hézagos ismertetése is jogcímet ad, hogy őszinte elismeréssel adózzunk a szerző magasrendű írói céljainak, annak a humanitásnak, mellyel problémáját kezeli és azoknak a nemes művészi eszközöknek, melyekkel kitűzött célját megvalósította. A tegnapi főpróba közönségére mély és maradandó hatást tett a Cserebogár drámai lendülete és humánus igazsága, gyakran zúgott fel a nyíltszíni taps, ünnepelve a szerzőt és a kitűnő színészeket. Az előadás lelke Bajor Gizi, aki művészetének legtündöklőbb színeivel fest egy női portrét, melynek vonásaiban feledhetetlen egységben sugárzik mosoly és könny, boldogság és gyötrelem. E mélységesen megható arcmáshoz művészi keretet ad Táray Ferenc erőteljes férfiassága, Somogyi Erzsi tavaszi ifjúsága, Cs. Aczél Ilona okos és megnyugtató fölénye, Rózsahegyi Kálmán mulatságos mozgékonysága, valamint G. Gömöry Vilma, Tímár József, M. Iványi Irén, Pethes Sándor egy-egy kitűnő egyénítéssel megformált figurája. A hibátlan rendezés Ódry Árpád érdeme, a stílusos díszletek Xipor Tibor tehetségét dicsérik. Zoltán Andor fenussuft SZOMBAT 9* OLDASC Némethy Ella és Palló Imre az Operaház örökös tagjai A kultuszminiszter Némethy Ellát és dr. Palló Imrét eredményes működésük elismeréseképpen a m. kir. Operaház örökös tagjaivá nevezte ki. A kinevezés — a legszebb kitüntetés, mely magyar operaénekest érhet — osztatlan örömet és megelégedést keltett mindenütt, ahol a két művész tehetségét és érdemeit ismerik. Némethy Ella, aki csak a napokban tért haza hosszabb spanyolországi vendégszerepléséről, melynek során sajtó és közönség valósággal ünnepelték, a maga szerepkörében ma már a világnagyságok közé emelkedett, Brunnhildéje, Izoldája vagy Sábája a világ bármely operaszínpadán szenzációszámba menne. Palló Imre a szemünk előtt nőtt naggyá. Páratlan zenei és színészi intelligenciája, művészi lelkiismeretessége, elsősorban pedig évről-évre nemesebbé kristályosodó orgánuma akkor is a legelsők közé sorozná, ha színmagyar egyéniségének sajátos vonzóereje nem tette volna már régen a közönség kedvencévé. Nagyvonalú alakításainak se szeri, se száma és ha közülük itt elsősorban a Falstaffját és Csavargóját emeljük ki, ezzel csak arra akarunk rámutatni, hogy éppen a legnagyobb feladatok megoldásában emelkedett a legmagasabbra. A kitüntető okiratot ifj. báró Wlassics Gyula h. államtitkár személyesen adta át a két művésznek. SZÍNHÁZAK műsora 1934 március 2 OPERAHÁZ: Rózsalovag ( bérlet, fél 8). — NEMZETI SZÍNHÁZ: Cserebogár (először, fél 8). — VÍGSZÍNHÁZ: Wenn ich wollte (8). — MAGYAR SZÍNHÁZ: Bál a Savoyban (8). — FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ: Sárga liliom (8). — KIRÁLY SZÍNHÁZ: Őméltósága soffőrje (8). — BELVÁROSI SZÍNHÁZ: Helyet az ifjúságnak (8). — ANDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Oh, Papa (9). — BETHLEN TÉRI SZÍNPAD: Timosa (fél 6, fél 9). - TERÉZKÖRUTI SZÍNPAD: Pest mégis neveti (9). — ROYAL ORFEUM: Szegény Fehérvári. És nagy varietéműsor (fél 9). — KOMÉDIA KABARÉ: Tejet az ifjúságnak (9). Az új primadonna: Baross Kató, vagy Boross Kató? Van valami törvényszerűség abban, hogy milyen időközökben tűnik fel egyegy új primadonna. Pálmay Ilkát pontosan tíz év múltán követte Hegyi Aranka, az ő feltűnésének tizedik évfordulóján már Küry Klára aratta sikereit a Népszínházban, aztán ismét tíztíz évvel később jött: Fedők Sári és Hornby Hanna, most ismét tíz évre rá következett a Magyar Színház új primadonnája, aki tegnapelőtt tűnt fel a Bál a Savoyban előadásán és ma este is ő játsza, énekli és táncolja Madeleine szerepét az Ábrahám-operett 75-ik, jubiláns előadásán. Nagy sikerrel jött és mindjárt beérkezett; huszonnégy óra alatt primadonnává lett, de senki se tudja, hogy mi a neve voltaképen; legalább is azzal nincsenek tisztában, hogy mi a színpadi neve. A polgári életben Batter Katónak hívják és ez alatt a név alatt jelentkezett annak idején — mindössze néhány héttel ezelőtt Faludi Sándornál, a Fővárosi Operettszínház igazgatójánál. ő aztánmunkába adta Komor Vilmos karnagyhoz és Gadl Dezső rendezőhöz és Pécsett már, mint Baross Kató lépett fel. A magyar színházi nagysikerű debü után a színház igazgatói azonban azt mondták, hogy „Baross“ nem jó. ,,Boross" sokkal jobb színpadi név. És így lett Bauer Katóból Boross Kató, az új primadonna most már ezen a néven járja a karrier útját. „Márciusi ibolyák" A Színházi Élet legközelebbi számában kezdi meg Faragó Jenő „Márciusi ibolyák“ című kisregényének közlését. Ismét érdekesen romantikus témához nyúlt annyi sok regényesen lebilincselő írás szerzője: Faragó Jenő, a színház örökifjan forrószívű szerelmese, a régi színház leghivatottabb ismerője. A Nemzeti Színház hőskorát választotta regénytémának s főhőse a mester, Újházy Ede, aki mellett Jászai Mari, Prielle Kornélia, a kezdő Márkus Emília, Rákosi Szidi, Paulay Ede, Szathmáryné, Náday és Faludi Antal alakjai vonulnak fel Faragó Jenő regényében, amely színes, élvezetes, érdekes jelenetekben, történelmi értékű epizódokban ismerteti a nemzet első színpadának ezt az igazi hőskorát. a Matiné a Népház javára. A Vígszínház március 11-én, délelőtt 11 órai kezdettel matinét rendez a Népház javára. Az előadáson a Vígszínház összes művészei föllépnek s ezenkívül közreműködnek: Fejes Teri, Gaál Franciska, Huszka Rózsi, Rubinstein Erna és Verebes Ernő. A mérsékelt árú jegyek a Vígszínház pénztáránál válthatók. A Moulin Rouge márciusi revüje. Tegnap mutatta be márciusi új revüjét a Moulin Rouge. Ez a zsánerem a címe, a tehetséges Kellér Dezső írta, zenéjét Brodszky Miklós szerzette. Huszonöt képből áll a revü, egyik jobb, mint a másik. Főszereplők: a mulatságos Latabár-fiúk, a remek Pethes Sándor, a csupa sugárzó fiatalság és szépség, Szőnyi Lenke, azután Werbőczy Ha, ez a széphangú, tehetséges énekesnő, aki angol valcerével a műsor egyik fénypontja. Az artistaszámok közül Harald and Lola kigyótánca utolérhetetlen. A revüt Jimmy rendezte nagyszerűen. Egyszer már meg kell írni, mégis csak érdekes, hogy a Moulin Rouge alig négyméteres kis parkettjére minden hónapban olyan ragyogó revüt varázsolnak, amely A szenzációs sikerű„OH! PAPA" ló utolsó előadása Imarissy-uti anilHiz becsületére válna Páris, vagy a Broadway akármelyik varietépalotájának szépségben, eleganciában és a kiállítás pompájában. FILM Egy leány, aki mindent tud (Fórum, Décsi) A derűs vígjáték főszereplője és lelke: Dolly Haas. A kedves színésznőt már régen láttuk ily tehetségére szabott szerepben. Nagyon jó és fordulatos maga a történet is, amely egyébként Maria Peteanu népszerű regényéből került a vászonra. Dolly Haas egy okos, vállalkozó szellemű leányt ábrázol, aki, hogy el tudjon helyezkedni, beáll boynak egy elegáns hotelbe. A közönség az új Dolly Haas-filmet nagy tetszéssel fogadta. Graveure Louis Graveure nevével e rovatban olvasóink csak a legutóbbi időben találkoznak, amióta a newyorki Metropolitan Opera csodáshangú tenoristájának filmje megjelent. Ez a nagyszerű vígjáték „Éjféli vallomás“ címmel kerül nálunk bemutatásra. A közönség bizonyára örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Louis Graveure-t, a világhírű angol művészt megismerje. Stefan Zweig Maria Antoinette-je filmen Stefan Zweig egyik legértékesebb és leghíresebb alkotása, a Maria Antoinette, filmre kerül. A filmjogot a Metró—Goldwyn-gyár szerezte meg és azt parádés szereposztásban készíti el. A címszerepet Norma Shearer játssza, míg a férfifőszerepre Charles Laughtont szerződtették, aki a VIII. Henrikben aratott világsikert. Dollfuss ezrede egy film főhőse A bécsi forrongás napjaiban, mint azt a lapok megírták és fényképfelvételekben is bemutatták, Dollfuss kancellár sok helyütt megjelent a harcos fronton és ez alkalmakkor mint a császárvadász ezred főhadnagya szerepelt, mert a kancellár békében és háborúban ennek az Ausztriában nagyon népszerű ezrednek volt a tisztje. Most az ezred egy filmnek lesz a főhőse. Egyik bécsi gyár a napokban fejezi be A három császárvadász című film forgatását, amely film a békebeli katonaélet egyik érdekes, izgalmas és romantikus epizódját hozza a közönség elé. Növekvőben a memr láz Kedves betegség ütötte fel a fejét a gyermekek között. Minden gyermek lázasan várja a vasárnapot, amikor is a Vígszínházban színrekerül Altay Margit színpadra vitt ifjúsági regénye. A MAHARADZSA FIA Lakner Bácsi Gyermekszínháza pazar pompával vitte ezt a színes mesét színpadra. Dr. Zakáll Dénes szebbnél-szebb zeneszámokat komponált hozzá és így érthető, hogy minden gyermek ott akar lenni vasárnap délelőtt a Vígszínházban. A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^A^é^C lörmöse Dömötör — Módi Aladár a gyermekvilág kedvencével a címszerepben, vasárnap délelőtt 11 órakor a Fővárosi Operettszínházban. A „8 Órai Újság" olvasói ennek a közleménynek a felmutatása ellenében „filléres jegyekre" utalványt vehetnek át a színház irodájában (Mozsár utca 5.). Filléres helyárak.