8 Órai Ujság, 1934. június (20. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-21 / 138. szám

1951 JÚNIUS 21 A Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszus köszönete a 8 Órai Újsághoz Kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Főszerkesztő úr! A XVI. Nemzetközi Mezőgazdasági Kon­gresszus tanácskozásainak befejezte után kedves kötelességünknek érezzük azt, hogy Főszerkesztő úrnak őszinte köszö­netet mondjunk azért a felbecsülhetet­len támogatásért, amelyben a bölcs irá­nyítása alatt álló napilap Kongresszu­sunkat részesítette. Kongresszusunk el­nöksége és annak minden egyes tagja kezdettől fogva tisztában volt azzal a ténnyel, hogy mindaz a fáradozás és mélyenszántó szellemi munka, amelyet a Kongresszus sikerére fordítottunk, eredménytelen marad akkor, ha a ma­gyar sajtó nem szegődik munkatár­sunkul a kongresszusi eszmék és célok hirdetésében. Jóleső örömmel állapít­juk meg, hogy e szempont iránt Főszer­kesztő úr teljes megértést tanúsított és így maradandó szolgálatot tett a Kon­gresszus eredményességéhez fűződő nem­zeti érdekeknek. Megtisztelő támogatásáért ismételten hálás köszönetünket nyilvánítva, fo­gadja Főszerkesztő úr őszinte nagyra­becsülésünk nyilvánítását. Marquis de Vogüé, a Kongresszus elnöke. Dr. Schandl Károly, a Szervező Bizottság elnöke. — Katasztrófáiig szárazság és víz­hiány Csehországban. Prágából je­lentik.­ A legutóbbi rendkívül meleg napokban Prágában annyira felszö­kött a vízfogyasztás, hogy a fővá­rost komoly vízhiány fenyegeti. A nagy szárazság következtében Cseh­ország számos vidékén nagy erdő­tüzek ütöttek ki. — „Az európai forradalom." (Aradi Zsolt könyve.) Aradi Zsolt kulturált és szellemes munkája összefoglaló képét adja, a mai Európa politikai, gazdasági és világnézeti mozgalmainak. Kezdve a német forradalom okain és tanulsá­gain­­ átvezet bennünket a francia át­alakuláson. Ismerteti a Dunavölgy kér­dését, a fasizmust, Oroszországot, be­szél­ a külön angol világról, alapos meglátással tárgyalja a Baltikum és a Balkán-kérdést, érdekes meglátásban vitatja meg az aktuális kisebbségi és az európai zsidókérdést, épúgy, mint a Népszövetség és az európai katoliciz­mus problémáit. Utolsó fejezetében a „Húszévesek internacionáléjában“ éles logikával rajzolja meg a mai európai fiatalság arculatát. Aradi Zsolt értékes könyve a Magyar Kultúra Könyvtár sorozatában a Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadásában jelent meg.­­ A mezőgazdasági kongresszus né­met résztvevői a Balaton körül. A Bu­dapesten lezajlott nemzetközi mezőgaz­dasági kongresszus német résztvevői ta­nulmányutat tettek a Balaton körül. Meglátogatták Keszthelyt, az ottani gaz­dasági akadémiát, annak gazdaságát és tehenészetét. Majd át­rándultak Hévízre, Nagykanizsára, ahol megnézték az új vajgyárat. Nagykanizsáról Alsókra men­tek, a mintatehenészetet megtekinteni, majd Berzencén nézték meg herceg Fes­­tetich György mintagazdaságát.­­ A szekérfuvarozás szabályozását követelték a szolnoki kereskedő­gyűlé­sen. A Szolnoki Kereskedelmi Társulat tegnap délután Kádár Gyula kormány­főtanácsos elnöklete alatt gyűlést tar­tott, amelynek napirendjén a vasút, autó és szekér versenyének aktuális problé­mái szerepeltek. A társulat meghívására Merkler József, a Magyarországi Szállít­mányozók Egyesületének főtitkára nagy­szabású előadásban követelte a közleke­dési eszközök harmonikus együttműkö­désének biztosítását, a felelőtlen szekér­­verseny szabályozását és az Államvasu­tak intézményének nemzetgazdasági szempontból szükséges megvédését. A többi felszólalók a szekérfuvarozás sza­bályozását, a közlekedési eszközök egy­ségesítésének megteremtését és a MÁV megvédését hangsúlyozták. — öngyilkosok. A népligeti Payr-ven­­déglő mögött ismeretlen, 50—60 év kö­rüli munkáskülsejű férfi egy fára fel­akasztotta magát és meghalt. — Az Ybl Miklós-térnél egy 25—30 év körüli, 165 cm. magas férfi holttestét fogták ki a Dunából. A holttest körülbelül egy hó­napja lehetett már a vízben. Mindkét holttestet a törvényszéki orvostani in­tézetbe vitték s a rendőrség nyomozást indított kilétük tisztázására.­­ Fogházra ítéltek egy ékszerészt. Schenker Dezső budapesti ékszerész el­len Oláh Gyula magántisztviselő felje­lentésére sikkasztás miatt bűnvádi eljá­rás indult s ma vonta felelősségre Fe­­nessy Ferenc dr. törvényszéki bíró. Schenker a vád szerint Oláh Gyulától átvett négy darab 400 pengő értékű ru­haneműről szóló zálogjegyet s ezekre 10 pengő kölcsönt adott s már a követ­kező napon eladta a zálogcédulákat. Schenker tagadta bűnösségét. A törvény­szék bűnösnek mondotta ki Schenker Dezsőt sikkasztás vétségében és ezért há­romhónapi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Fájdalommentes „halálkamrákat“ javasol egy angol sebésztanár Londonból jelentik: Sir Buck­­ston Browne angol sebésztanár va­lamennyi életképtelen, gyógyítha­tatlan testi vagy elmebetegségben szenvedő és született gonosztevő fájdalommentes kivégzését (eutha­­nasia) sürgeti, mert az ilyen egyé­nek nemcsak önmaguknak és a tár­sadalomnak vannak terhére, ha­nem az átöröklés révén a jövő nem­zedéket is megfertőzik. Az állam építsen „halálkamrá­­kat“, ahol a haláljelölteket állami bizottság véleménye alapján örökre elaltatnák, megszabadítva a kór­házakat, elmegyógyintézeteket és börtönöket a túlzsúfoltságtól. Az elaggott, fáradt és munkaképtelen egyének is igénybevehetnék önként a halálkamrát. A sajtó kiemeli, hogy maga az indítványozó 86 éves... — A magyar magánjog módosulásai Romániában. (Irta: Dr. Újlaki Miklós. Budapest, 1934. Grift-kiadás.) A szerző, aki a múlt esztendőkben megjelent könyveiben az Ausztriához, a Csehszlo­vákiához és a Lengyelországhoz csatolt magyar területek jogának az elszakítás óta bekövetkezett módosulásait dolgozta fel, most megjelent új munkájában a Romániához csatolt magyar területek magánjogának módosulásaival foglalko­zik. Részletesen ismerteti a román tör­vényhozás jogegységesítő törekvéseit és a legapróbb részletekre kiterjedően tárja fel mindazokat a változásokat, amelyeken a volt magyar területeken eredetileg érvényben tartott magánjog azóta keresztülment. Újlaki dr. a volt magyar területek magánjogának nem csupán jelenlegi képét mutatja be, ha­nem azt az utat is, amelyen a jogfejlő­dés több ezer új román törvény és ren­delet segítségével a mai állapothoz el­jutott. A munkának nemcsak tudomá­nyos szempontból van nagy jelentősége, hanem a gyakorlat, jogász szempontjá­­ból is. A szerző ezzel az újabb művével is elismerésre méltó munkát végzett és igen hasznos szolgálatot tett úgy az el­méleti jogtudománynak, mint a gyakor­lat emberének.­­ A Nyomorék Gyermekek Országos Otthona most tartotta meg dr. Petri Pálné társelnök elnöklésével 31. évi közgyűlését. Morvay Izsó ügyvezető elnök elmondta, hogy az 1933. évben, dacára a gazdasági viszonyok lerom­lott voltának, az intézet még fokozot­tabb mértékben végezte embermentő tevékenységét a társadalom minden ré­tege részéről rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök segítségével. Majd a vezetőséget választották meg, többek között dr. Rakovszky Ivánt díszelnök­nek. — A vér felfrissítése céljából — ki­váltkép középkorú férfiaknak és nőknek — ajánlatos néhány napon át korán reg­gel egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet inni. l fel a Bafi­cs PT Pt frog­ra­m.net. Mohácson munkáért könyörgött a megszökött csendőrgyilkos Szekszárd, jún. 20. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Egy hete tart már a hajsza Márkus Szabó János, a halálraítélt és meg­szökött csendőrgyilkos után. Az ügyben most érdekes fordulat tör­tént Hrre járt hogy a megszökött csendőrgyilkos hétfőre virradó éj­szakán Mohácson járt, bezörgetett Koleb Vince lakásán és tőle kért segítséget. Koleb Vince valamikor szintén a szekszárdi ügyészség fog­házának lakója volt és ugyanabban a cellában raboskodott, amelyben a csendőrgyilkost is elhelyezték. A 8 Órai Újság munkatársa felkereste Koleb Vincét aki a csendőrgyilkos látogatását így mondotta el: — Igenis, nálam volt a hétfőre virradó éjszakán. Bezörgetett hoz­zám. A zörgetésre kimentem és előt­tem állott a madocsai csendőrgyil­kos.­­ Kétségbeesetten könyörgött, ri­mánkodott, hogy adjak neki enni, mert napok óta éhezik és leszakadt róla a ruha. . — Hát bizony nagyon rossz bőr­ben volt. A szakálla kinőtt és cafa­tokban lógott le róla a ruha. Na­gyon megijedtem tőle és rákiáltot­tam: — Takarodj innen, mert átadlak a csendőröknek! • .­­ — Erre nagy sietve eltávozott. Amint kissé magamhoz tértem a ré­mülettől, azonnal a rendőrségre siettem, ahol bejelentettem, hogy felismertem a madocsai csendőr­gyilkost és megmutattam az irányt, hogy merre távozott tőlem. Most egész Mohácson és környé­kén keresik a gyilkost Mozgósítot­ták a csendőrséget a rendőrséget, minden bokrot átkutatnak Mohács környékén és remélik, hogy talán sikerül nyomára akadni. Százszázalékos hadirokkant, mint hálókocsi-Don Juan Paris, jan. 20. (Saját tudósítónktól.) Désiré Dávid, a hálókocsik hirhedt Don Juanja, megint a bíróság elé került. Magas, karcsú férfi, bár nem éppen fiatal és halán­téka körül már deresedni kezd dús ko­romfekete haja. Sokszor meggyűlt a baja a hatóságokkal. Rendszerint az volt a vád ellene, hogy a vasúti háló­kocsikban, luxuriózus utazás közben meghódított egy-egy gazdag asszonyt, akiket később kíméletlenül kifosztott. Érdekes különben, hogy ez az ember, aki ilyen meglepő aktivitásról tett bi­zonyságot, mint százszázalékos hadi­rokkant húz rokkantsegélyt. Az ügyészség most csalások és házasságszédelgések cíe­mén emelt vádat Désiré Dávid ellen. A károsult hölgyek közül csak egy je­lent meg, hogy tanúskodjék ellene. Magas, sápadt nő, Claire Deboustal a neve. Ennek a nőnek a vallomástétele volt a mai tárgyalás legizgalmasabb eseménye. Azzal kezdte vallomását, hogy Dávid­nak minden szélhámosságában segédke­zett a nővére. Hangjából a gyűlölet lángja csap ki, amikor a vádlottról beszél. — Jelentéktelen, szürke ember — ki­áltja — nincs semmihez tehetsége, de a szélhámosságban valóságos zseni, — örökké szégyelni fogom, — mon­dotta egyre növekvő hévvel, — hogy én, aki előkelő családból származom, szóba álltam ezzel az emberrel és annyira hit­tem neki, hogy feleségül mentem hozzá Ez az ember mindenre képes. Amikor elváltunk, a legképtelenebb rá­galmakat terjesztette rólam. Désiré Dávid, aki eddig keresztbe ve­tett lábbal, gúnyosan mosolyogva hall­gatta a súlyos vallomást most csende­sen megjegyzi: — Amit mondtam, azt most is fenn­tartom ... Claire Deboustal erre elvesztette min­den önuralmát. A vádlott elé ugrik, kinyújtott jobbkézzel reámutat és szinte elfulladva rikácsolja: — Elvetemült gazember! Uraim, ez mindent ellop, amihez hozzáfér. Elorozta a revolveremet is és ez a szerencséje, különben ma nem ülhetne itt a vádlot­tak padján... Tudják, hogy mit mon­dott a nővére? Kérkedett, hogy — ha baj lesz — egyszerűen elmebetegnek fogja nyilvánítani a fivérét. A tanú nem bírja tovább az izgalmat. Elfehéredik, megtántorodik és el is vágódott volna, ha az ügyvédje idejében oda nem ugrik melléje. — Kérem a bíróságot — mondta Dá­vid védője, — hogy mellőzze a tanú megesketését. Elfogultsága és gyűlö­lete nyilvánvaló. — De azt el kell ismerni, ho­gy nem ok nélkül haragszik a vádlottra, — állapította meg a bíró és a védő tilta­kozása ellenére is megeskette a tanút. A mai tárgyalás tulajdonképpen elő­játék volt, de már a mai nap izgalmai is jelzik, hogy a hálókocsik Don Juan­jára nagyon meleg napok következnek. .

Next