8 Órai Ujság, 1934. október (20. évfolyam, 222-245. szám)

1934-10-02 / 222. szám

H) r* ik4m-11 •/ / / Budapest, 1934 október 2. Kedd ^gyiflki^ V—ATVít­S^ ~ ^ ARA ^^FILLEW XX. évfolyam 222. számI Alapította: NADÁNYI EMIL mmS Szerkesztőség és kiadóhivatal: V. Honvéd­ utca 10 — 7W: *15-0-14 Két év seregszemléje Évfordulót jelez a naptár. Göm­bös Gyula miniszterelnök ma este a rádió mikrofonja elé lép, hogy kétéves kormányzásáról beszámol­jon. Égető problémák tömege fo­gadta, amikor első rádiószózatát mondta és működését megkezdte s égető problémák kérdőjele mered felénk most is, hogy emlékezve for­dulunk vissza az elmúlt két év ese­ményeire. De mérleget vonva Göm­bös Gyula miniszterelnökségének két esztendejéről, szembeötlő kü­lönbséget kell észrevennünk a jelen és a közelmúlt problémái között. Elsősorban és mindenekfelett azt, hogy amikor Gömbös Gyula kor­mányra lépett, nagy problémáink sorában belpolitikai, gazdasági és pénzügyi kérdések vitték a főszere­pet, ma pedig a legfőbb, minden mást háttérbe szorító problémánk­­ a külpolitika síkján található meg. Akkor minden gondunk és aggo­dalmunk az volt, vájjon nem ve­zetnek-e kártevő kirobbanásokra azok a földalatti áramlatok, me­lyek a talajt fúrták meg alattunk és le tudjuk-e küzdeni a gazdasági és pénzügyi nehézségeknek egyre inkább tornyosuló akadályait. Ma megnyugvással tekinthetünk az ál­lami életnek e tájai felé: belső ren­dünk példás és megingathatatlan, összes adataink pedig a gazdasági javulás kétségtelen jeleiről tanús­kodnak. Sorsdöntő problémáink első so­rában ma a külpolitika áll, és pedig azoknál a történelmi változásoknál fogva, melyek Európában elkövet­keztek. Új zajlások és áramlások indultak mindenfelé s a magyar kormánynak az a feladata és tör­ténelmi felelőssége, hogy ezeknek sodrában megőrizze hidegvérét, tiszta látását, az ország barátait és eszményi céljait. A nemzeti egység, melyet Göm­bös Gyula hivatalba lépésekor sar­kalatos programjául hirdetett, két esztendő során eleven valósággá érett s míg körülöttünk zajlott a világ és politikai földrengések dúl­tak, mi a nyugalom és rend vé­delme alatt haladhattunk a fejlő­dés útján. Gömbös Gyulának törté­nelmi érdeme, hogy már eddig is két békés és fejlődést biztosító esz­tendőt ajándékozott a nemzetnek, ugyanakkor, amikor másutt harc és polgárháború dühöngött. Ez a két esztendő hatalmas lépéssel len­dítette előre Magyarországot s e két esztendő eredményeiből kell re­mélnünk, hogy ugyanaz a céltuda­tosság, energia és kitartás, a mély hazafiság felelősségtudata, mellyel Gömbös Gyula az ország belső rend­jét védelmezte és számos nagy­­jelentőségű belső problémáját meg­oldotta, a külpolitika időszerű nagy feladataival is eredményesen fog megbirkózni, hogy közelebb vigyen bennünket a célhoz, mely hivatá­sunk és életünk igazi tartalma: a revízióhoz. Félholtan hurcolták Bazovszkyt­­ a pozsonyi bíróság elé „Bűnlajstroma": a Felvidéket szakítsák el Cseh­­országtól, legyen vége a csehek garázdálkodásának, a tót nép maga dönthessen sorsáról Megkezdődött a „második Tuka-per** tárgyalása Pozsony, okt. 1. (Saját tudósítónk távirata.) Ma délelőtt megkezdődött Pozsonyban dr. Bazovsky Lajos és társai irre­denta bűnpörének nagy izgalommal várt főtárgyalása. Az igazságszolgál­tatás történetében példátlanul áll ez a főtárgyalás, mert a fővádlott, Ba­zovsky dr., olyan súlyos beteg, hogy a főtárgyaláson való részvétele a legnagyobb életveszedelmet jelenti számára. Bazovskyt kórházból hoz­ták el a főtárgyalásra, ágyszerűen hajlított tolószéken és bár mindjárt a főtárgyalás megnyitása után el­ájult, kényszerítették, hogy továbbra is a tárgyalóteremben maradjon. A pozsonyi kerületi bíróság hazal­­tanácsának tagjai pontban reggel ki­lenc órakor vonultak be a tárgyaló­terembe. A vádat Novak ügyész kép­viseli, a védelmet dr. Medveczky és dr. Clementis látják el. Bazovsky Lajost már előzőleg be­hozták a tárgyalóterembe. A 62 éves losonci ügyvéd, aki a cseh megszál­lás első két évében még a cseh kor­mány szolgálatában állott és Nóg­­rád megye zsupánja volt, félhalott ember benyomását teszi. Lehunyt szemekkel fekszik a tolószé­ken és állandóan panaszkodik, hogy engedjék lefeküdni, mert nem tud ülve maradni. A védelem rögtön a tárgyalás megnyitása után bejelenti, hogy a súlyos beteg ügyvédet nem lehet kényszeríteni a tárgyalás vé­gighallgatására. A védelem becsa­tolt egy orvosi bizonyítványt is, amely igazolja, hogy Bazovsky­­Lajosnak súlyos hólyag- és here­­tuberkulózisa van, úgyhogy sem ülni, sem állni nem tud. Hallása is igen rossz s az egész tár­gyalásból egyetlen szót sem ért meg. A bíróság ennek ellenére elrendelte, hogy a főtárgyalást meg kell tar­tani s mindjárt áttértek a vádirat felolvasására. Miután a védelem új­ból kijelentette, hogy Bazovsky sem­mit sem hall a vádiratból, kezébe nyomták a vádirat egyik példányát, hogy ellenőrizze. Bazovsky fel nem nyitotta a füzetet, hanem megint csak rosszullétről poma&foodolt.. A kirendelt orvos a következő pályanező­ben jelentette, hogy a vádlott elájult, mire az elnök két pere­ szünetet ren­delt el. Szünet közben az orvos ma­gához térítette a beteget, majd fél­­tíz után megkezdődött a terjedelmes vádirat felolvasása. A csehek kifosztották a Tótföldet A százötven oldalas vádirat, amely­nek felolvasása az egész délelőttöt igénybe vette, a köztársaság védel­méről szóló törvény számos paragra­fusának megsértésével vádolja, Ba­zovsky Lajost és öt vádlott társát. A főbb „bűncselekmények", a vádirat szerint, a következők: Bazovsky Szlovák Nemzeti Taná­csot alakított, amelynek az volt a feladata, hogy keresztülvigye, ha kell, erőszakkal is, a Felvidéknek Csehországtól való elszakítását és „egy idegen hata­lomhoz való csatolását". Bazovsky — mondja a vádirat, — összeköttetésben állott dr. Steuer La­jossal, az „ismert irredentavezérrel“, Jehlicska professzorral, a szlovák emigráció bécsi vezetőjével és még más irredenta személyiségekkel. Bazovsky cikket írt a Narodny Novinyba a békeszerződésekről és ki­jelentette, hogy a békeszerződések nem lehetnek örökérvényűek, hanem azokat feltétlenül meg kell változ­tatni. A cikk azt követelte, hogy adjanak alkalmat a szlovák nép­nek, hogy saját maga dönthessen sorsáról. Bazovsky tavaly pünkösdikor nyílt levelet adott ki Losoncon, amelyben azt írta, hogy a csehek teljesen kifosztották a Felvidéket. Ebben az időben rendezték a Felvidé­ken a cseh hatóságok a sorozatos re­­vízióellenes tüntetéseket, amelyekről Bazovszky megállapította, hogy a szlovák­ok­ teljes részvétlenségével folytak le. Nem igaz, hogy a szlová­kok meg vannak elégedve a viszo­nyokkal. Nem nyugszanak bele az adott helyzetbe, hanem békerevíziót követelnek. A röpiratt felszólította a Felvidék szlovák lakosságát, hogy forduljon a Népszövetséghez, vagy a hágai bírósághoz és vesse fel a békerevízió kérdését. Egy másik röpiratt, amely 1932 május 4-én jelent meg, az „ame­rikai szlovák testvérekhez“ szól és harminc pontban foglalja össze a Felvidék bajait. Rámutat arra, hogy a csehek tönkre tették a Felvidék iparát és hogy ezen a helyzeten csak erős külföldi agitációv­al lehet segíteni. A vádirat végül különböző nép­gyűléseket sorol fel, amelyeken Ba­zovsky beszédeket tartott a felvidék autonómiája mellett.

Next