8 Órai Ujság, 1934. október (20. évfolyam, 222-245. szám)
1934-10-02 / 222. szám
H) r* ik4m-11 •/ / / Budapest, 1934 október 2. Kedd ^gyiflki^ V—ATVítS^ ~ ^ ARA ^^FILLEW XX. évfolyam 222. számI Alapította: NADÁNYI EMIL mmS Szerkesztőség és kiadóhivatal: V. Honvéd utca 10 — 7W: *15-0-14 Két év seregszemléje Évfordulót jelez a naptár. Gömbös Gyula miniszterelnök ma este a rádió mikrofonja elé lép, hogy kétéves kormányzásáról beszámoljon. Égető problémák tömege fogadta, amikor első rádiószózatát mondta és működését megkezdte s égető problémák kérdőjele mered felénk most is, hogy emlékezve fordulunk vissza az elmúlt két év eseményeire. De mérleget vonva Gömbös Gyula miniszterelnökségének két esztendejéről, szembeötlő különbséget kell észrevennünk a jelen és a közelmúlt problémái között. Elsősorban és mindenekfelett azt, hogy amikor Gömbös Gyula kormányra lépett, nagy problémáink sorában belpolitikai, gazdasági és pénzügyi kérdések vitték a főszerepet, ma pedig a legfőbb, minden mást háttérbe szorító problémánk a külpolitika síkján található meg. Akkor minden gondunk és aggodalmunk az volt, vájjon nem vezetnek-e kártevő kirobbanásokra azok a földalatti áramlatok, melyek a talajt fúrták meg alattunk és le tudjuk-e küzdeni a gazdasági és pénzügyi nehézségeknek egyre inkább tornyosuló akadályait. Ma megnyugvással tekinthetünk az állami életnek e tájai felé: belső rendünk példás és megingathatatlan, összes adataink pedig a gazdasági javulás kétségtelen jeleiről tanúskodnak. Sorsdöntő problémáink első sorában ma a külpolitika áll, és pedig azoknál a történelmi változásoknál fogva, melyek Európában elkövetkeztek. Új zajlások és áramlások indultak mindenfelé s a magyar kormánynak az a feladata és történelmi felelőssége, hogy ezeknek sodrában megőrizze hidegvérét, tiszta látását, az ország barátait és eszményi céljait. A nemzeti egység, melyet Gömbös Gyula hivatalba lépésekor sarkalatos programjául hirdetett, két esztendő során eleven valósággá érett s míg körülöttünk zajlott a világ és politikai földrengések dúltak, mi a nyugalom és rend védelme alatt haladhattunk a fejlődés útján. Gömbös Gyulának történelmi érdeme, hogy már eddig is két békés és fejlődést biztosító esztendőt ajándékozott a nemzetnek, ugyanakkor, amikor másutt harc és polgárháború dühöngött. Ez a két esztendő hatalmas lépéssel lendítette előre Magyarországot s e két esztendő eredményeiből kell remélnünk, hogy ugyanaz a céltudatosság, energia és kitartás, a mély hazafiság felelősségtudata, mellyel Gömbös Gyula az ország belső rendjét védelmezte és számos nagyjelentőségű belső problémáját megoldotta, a külpolitika időszerű nagy feladataival is eredményesen fog megbirkózni, hogy közelebb vigyen bennünket a célhoz, mely hivatásunk és életünk igazi tartalma: a revízióhoz. Félholtan hurcolták Bazovszkyt a pozsonyi bíróság elé „Bűnlajstroma": a Felvidéket szakítsák el Csehországtól, legyen vége a csehek garázdálkodásának, a tót nép maga dönthessen sorsáról Megkezdődött a „második Tuka-per** tárgyalása Pozsony, okt. 1. (Saját tudósítónk távirata.) Ma délelőtt megkezdődött Pozsonyban dr. Bazovsky Lajos és társai irredenta bűnpörének nagy izgalommal várt főtárgyalása. Az igazságszolgáltatás történetében példátlanul áll ez a főtárgyalás, mert a fővádlott, Bazovsky dr., olyan súlyos beteg, hogy a főtárgyaláson való részvétele a legnagyobb életveszedelmet jelenti számára. Bazovskyt kórházból hozták el a főtárgyalásra, ágyszerűen hajlított tolószéken és bár mindjárt a főtárgyalás megnyitása után elájult, kényszerítették, hogy továbbra is a tárgyalóteremben maradjon. A pozsonyi kerületi bíróság hazaltanácsának tagjai pontban reggel kilenc órakor vonultak be a tárgyalóterembe. A vádat Novak ügyész képviseli, a védelmet dr. Medveczky és dr. Clementis látják el. Bazovsky Lajost már előzőleg behozták a tárgyalóterembe. A 62 éves losonci ügyvéd, aki a cseh megszállás első két évében még a cseh kormány szolgálatában állott és Nógrád megye zsupánja volt, félhalott ember benyomását teszi. Lehunyt szemekkel fekszik a tolószéken és állandóan panaszkodik, hogy engedjék lefeküdni, mert nem tud ülve maradni. A védelem rögtön a tárgyalás megnyitása után bejelenti, hogy a súlyos beteg ügyvédet nem lehet kényszeríteni a tárgyalás végighallgatására. A védelem becsatolt egy orvosi bizonyítványt is, amely igazolja, hogy BazovskyLajosnak súlyos hólyag- és heretuberkulózisa van, úgyhogy sem ülni, sem állni nem tud. Hallása is igen rossz s az egész tárgyalásból egyetlen szót sem ért meg. A bíróság ennek ellenére elrendelte, hogy a főtárgyalást meg kell tartani s mindjárt áttértek a vádirat felolvasására. Miután a védelem újból kijelentette, hogy Bazovsky semmit sem hall a vádiratból, kezébe nyomták a vádirat egyik példányát, hogy ellenőrizze. Bazovsky fel nem nyitotta a füzetet, hanem megint csak rosszullétről poma&foodolt.. A kirendelt orvos a következő pályanezőben jelentette, hogy a vádlott elájult, mire az elnök két pere szünetet rendelt el. Szünet közben az orvos magához térítette a beteget, majd féltíz után megkezdődött a terjedelmes vádirat felolvasása. A csehek kifosztották a Tótföldet A százötven oldalas vádirat, amelynek felolvasása az egész délelőttöt igénybe vette, a köztársaság védelméről szóló törvény számos paragrafusának megsértésével vádolja, Bazovsky Lajost és öt vádlott társát. A főbb „bűncselekmények", a vádirat szerint, a következők: Bazovsky Szlovák Nemzeti Tanácsot alakított, amelynek az volt a feladata, hogy keresztülvigye, ha kell, erőszakkal is, a Felvidéknek Csehországtól való elszakítását és „egy idegen hatalomhoz való csatolását". Bazovsky — mondja a vádirat, — összeköttetésben állott dr. Steuer Lajossal, az „ismert irredentavezérrel“, Jehlicska professzorral, a szlovák emigráció bécsi vezetőjével és még más irredenta személyiségekkel. Bazovsky cikket írt a Narodny Novinyba a békeszerződésekről és kijelentette, hogy a békeszerződések nem lehetnek örökérvényűek, hanem azokat feltétlenül meg kell változtatni. A cikk azt követelte, hogy adjanak alkalmat a szlovák népnek, hogy saját maga dönthessen sorsáról. Bazovsky tavaly pünkösdikor nyílt levelet adott ki Losoncon, amelyben azt írta, hogy a csehek teljesen kifosztották a Felvidéket. Ebben az időben rendezték a Felvidéken a cseh hatóságok a sorozatos revízióellenes tüntetéseket, amelyekről Bazovszky megállapította, hogy a szlovákok teljes részvétlenségével folytak le. Nem igaz, hogy a szlovákok meg vannak elégedve a viszonyokkal. Nem nyugszanak bele az adott helyzetbe, hanem békerevíziót követelnek. A röpiratt felszólította a Felvidék szlovák lakosságát, hogy forduljon a Népszövetséghez, vagy a hágai bírósághoz és vesse fel a békerevízió kérdését. Egy másik röpiratt, amely 1932 május 4-én jelent meg, az „amerikai szlovák testvérekhez“ szól és harminc pontban foglalja össze a Felvidék bajait. Rámutat arra, hogy a csehek tönkre tették a Felvidék iparát és hogy ezen a helyzeten csak erős külföldi agitációval lehet segíteni. A vádirat végül különböző népgyűléseket sorol fel, amelyeken Bazovsky beszédeket tartott a felvidék autonómiája mellett.