8 Órai Ujság, 1935. március (21. évfolyam, 51-74. szám)

1935-03-02 / 51. szám

Március 5-ére összehívták a Házat vvvvvvwvvi^^vvvvvvvvvvvvvvv­vwvvvvvvvvvvvvvvvvvwwitvvvvivvvvvwvwitvvvvvvv* Betiltottak minden politikai nép­gyű­lést A Bud­a­pesti Közlöny mai száma közli a kormány 2300 1935. M. E. számú­ rendeletét, amely a következő­ként szól: A m. kir. minisztérium a gyüle­­­­kezési jog korlátozásáról szóló 4.981/1931. M. E. számú rendeletet módosító­ és kiegészítő 6.070 1933. M. E. számú rendeletet hatályon kívül helyezi. Ennek megfelelően, az idézett 4.980 1931. M. E. számú rendelet ér­telmében, politikai jellegű nép­­gyűlések, felvonulások, körmenetek, stb. tartása további intézkedésig tilos. Megtartásukat karhatalom­mal is meg kell akadályozni. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1935. február 28-án. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök A rendelet folytán az országban politikai népgyűléseket nem lehet tartani sem nyílt helyen, sem zárt helyiségben. A gyűléstikilóm nem terjed ki az alapszabályokka­l bíró egyesületek közgyűléseire, az egyházi, felekezeti igazgatással kapcsolatos gyűlésekre, valamint kereskedelmi társaságok, alapszabályok alapján­­ működő szo­ciális intézmények stb. gyűléseire. A tilalom­ a­­ leghatározottabban a poli­tikai népgyűlések tartására vonatko­zik, más természetű gyűlések a ren­deletben meghatározott formák sze­rint a rendőrhatóságoknak bejelen­tősül ők. A kormány hatóságilag látta­­miözott alapszabályokkal bíró egye­sületek megtarthatják taggyűléseiket, de politikai kérdésekkel nem foglal­kozhatnak. Ha politikai kérdések kerülnek szóba az ilyen gyűléseken, úgy a rendőrhatóság jelenlevő képviselője köteles azt megakadályozni. Termé­szetes, hogy minden olyan egyesü­leti közgyűlés, amelyről feltehető, hogy prolit­scai kérdésekkel is foglal­kozik, csak rendőrhatósági személy je­lenlétében folyhat le, hogy a helyszínen megakadályozható legyen politikai kérdések felvetése. Ugyanez áll a gazdasági vonatko­zású gyűlésekre, ahol gazdasági kér­dések mellett szóba kerülhet politikai kérdések felvetése is. Ezért az ilyen gyűléseket összehívó egyesületnek, vagy testületnek kötelességévé teszi a rendelet, hogy politikai kérdéseket a gyűléstől távoltartsanak. . tt gyűlést Hal­mát a politikai nyugalom és a társadalmi béke érdekében adták ki A Gömöös-kormány hivatalbalépé­­sekor egyik legelső intézkedéseként rendelte el a megszüntetését annak a gyűléstilalomnak, melyet gróf Ká­rolyi Gyula kormánya volt kénytelen életbe léptetni. Az akkori kritikus idők, különösen pedig az egyre job­ban terjeszkedő szélsőbaloldali agitá­­ciók kényszerítették a Károlyi-kor­mányt, hogy az ország rendjének és nyugalmának érdekében kiadja a rendelkezést a politikai gyűlések megtiltására, sőt kényszerítették arra is, hogy bizonyos politikai bűncse­lekményekre statáriumot léptessen életbe. Gömbös Gyula kormányra lé­pése után a politikai atmoszféra olyan megenyhülése következett be, melyben a­ szabad gyülekezési jog visszaállí­tása nem jelentett többé veszedelmet. A legutóbbi időben azonban ismét sorozatosan olyan tünetek jelentkez­tek, amelyek arra mutattak, hogy egyesek ezzel a joggal visszaélve, nyugtalanságot, sőt komolyabb za­varokat akarnak kelteni. Minthogy pedig ez mármikor az ország fontos, esetleg hosszú időre sorsdöntő kül­politikai tárgyalások küszöbén áll, súlyosan veszélyezteti a nemzet érde­keit. Gömbös Gyula miniszterelnök szükségesnek látta, hogy a fenyegető rendbontásnak a gyilostilalom vis­­szaállításával is elejét vegye. A kor­mánynak ezt az intézkedését, mely a kül- és belpolitikai helyzet alapos mérlegelése után született meg, csak megnyugvással fogadhatja min­denki, aki tisztában van azzal, hogy Magyarország számára éppen a mai európai konstellációban mit jelent a belső rend szilárdsága. Már ma megállapítható, hogy po­litikai körökben helyesléssel fogad­ták a kormányelnök intézkedését, amelyet indokoltnak látnak avégből, hogy a mindinkább elfajuló agitató­­rius tevékenységet megakadályozza s továbbra is biztosítsa az ország legnagyobb értékét, a belső rendet és nyugalmat.­­Egyébként is a képviselőház­­már­cius­ 5-én megkezdi­ tanácskozásait és minden olyan fontos politikai, vagy gazdasági­ kérdés, amely az ország közvéleményét érdekli, beható meg­vitatásra találhat a legilletékesebb fórum előtt, a képviselőházban és természetes, hogy sokkal nagyobb súllyal esik latba a közvélemény sze­mében is a kérdéseknek a parlament­ben való megvitatása, mint a nép­­gyűlési agitációk. . Különösen az utóbbi hetekben in­dult meg az országban ilyen szélső­séges politikai agitáció, amely az X/ Horthy Miklós Gyárak kéményéből vidám füst kanyarog a tavaszi ég felé, műhe­lyekben, boltokban és hivatali szo­bákban serény munka zajlik e tör­ténelmi ünnepen, tizenötödik év­fordulóján Horthy Miklós kormány­zói megválasztásának. De a hétköz­napi munka ritmusából talán min­den pompázatos ünneplésnél is erő­teljesebben és tisztábban zendül ki annak a férfiúnak a neve, aki felé ma a nemzet jókívánságai szárnyal­nak. Horthy Miklós akarata volt, hogy ez az ünnep a hétköznapi munka szokott rendjében teljék." S mi is lehetne méltóbb Magyar­­ország kormányzójához, minthogy munka ünnepelje őt, aki bölcsessé­gével és erejével megteremtette a nemzet termékeny munkálkodásá­nak lehetőségeit. Tizenöt év távlatából tekintünk vissza a történelmi aktusra, ami­kor a nemzetgyűlés a kormányzói székbe emelte Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét, de e megkapóan szép és felemelő jele­nettel együtt feltűnik előttünk a politikai dezoláltságnak, a társa­dalmi gyűlölködésnek és gazdasági anarchiának az a szörnyű képe is, me­ly másfél évtizeddel ezelőtt egy külső és belső ellenségtől megti­port, reményvesztett ország arcvo­násait mutatta. Hogy simultak ki e gyötrődő és eltorzult vonások, hogy tért vissza a lázas és elkínzott testbe az egészség és nyugalom,­­ azt minden részletében feltárni és pontról-pontra követni a törlőnek író feladata. De az a nemzedék, mely közvetlen tanúja volt a csoda­­szerű átalakulásnak, már meghozta verdiktjét, meghozta szeretetben és hálában, hódolatban és hűségben a nagy alkotó iránt, aki másfél évti­zed szakadatlan munkájával, vir­rasztó gondjával, törhetetlen ener­giájával és izzó magyar hitével lét­rehozta az országalapításnak ezt a művét. A biztosság és nyugalom révéből, ahová Horthy Miklós erős keze ve­zette a nemzetet, úgy tekintünk vissza a kormányzó-választás nap­jára, mint a nemzeti újjászületés­nek és felemelkedésnek történelmi dátumára s hisszük, hogy a Gond-­ viselés még hosszú-hosszú évekig megőrzi őt számunkra, hogy művét teljessé tehesse. Amikor most ben­sőséges szeretettel fordulunk a kor­mányzó felé, meghatott szívvel hó­dolunk a budai vár nagyasszonya előtt is, akinek jósága és hitvesi gondossága áll őrt Horthy Miklós mellett országos gondjai közt és a pihenés óráin. LI FILLTM "!mmm^m^mm^mm^^mm^^ma ^^Bu^ncs^1915 mdrcfu­s2 XX­. évfolyam 51. szám Alapította: NADÁNYI EMIL I Szombat

Next