8 Órai Ujság, 1935. március (21. évfolyam, 51-74. szám)
1935-03-02 / 51. szám
Március 5-ére összehívták a Házat vvvvvvwvvi^^vvvvvvvvvvvvvvvvwvvvvvvvvvvvvvvvvvwwitvvvvivvvvvwvwitvvvvvvv* Betiltottak minden politikai népgyűlést A Budapesti Közlöny mai száma közli a kormány 2300 1935. M. E. számú rendeletét, amely a következőként szól: A m. kir. minisztérium a gyülekezési jog korlátozásáról szóló 4.981/1931. M. E. számú rendeletet módosító és kiegészítő 6.070 1933. M. E. számú rendeletet hatályon kívül helyezi. Ennek megfelelően, az idézett 4.980 1931. M. E. számú rendelet értelmében, politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek, stb. tartása további intézkedésig tilos. Megtartásukat karhatalommal is meg kell akadályozni. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1935. február 28-án. vitéz Gömbös Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök A rendelet folytán az országban politikai népgyűléseket nem lehet tartani sem nyílt helyen, sem zárt helyiségben. A gyűléstikilóm nem terjed ki az alapszabályokkal bíró egyesületek közgyűléseire, az egyházi, felekezeti igazgatással kapcsolatos gyűlésekre, valamint kereskedelmi társaságok, alapszabályok alapján működő szociális intézmények stb. gyűléseire. A tilalom a leghatározottabban a politikai népgyűlések tartására vonatkozik, más természetű gyűlések a rendeletben meghatározott formák szerint a rendőrhatóságoknak bejelentősül ők. A kormány hatóságilag láttamiözott alapszabályokkal bíró egyesületek megtarthatják taggyűléseiket, de politikai kérdésekkel nem foglalkozhatnak. Ha politikai kérdések kerülnek szóba az ilyen gyűléseken, úgy a rendőrhatóság jelenlevő képviselője köteles azt megakadályozni. Természetes, hogy minden olyan egyesületi közgyűlés, amelyről feltehető, hogy prolitscai kérdésekkel is foglalkozik, csak rendőrhatósági személy jelenlétében folyhat le, hogy a helyszínen megakadályozható legyen politikai kérdések felvetése. Ugyanez áll a gazdasági vonatkozású gyűlésekre, ahol gazdasági kérdések mellett szóba kerülhet politikai kérdések felvetése is. Ezért az ilyen gyűléseket összehívó egyesületnek, vagy testületnek kötelességévé teszi a rendelet, hogy politikai kérdéseket a gyűléstől távoltartsanak. . tt gyűlést Halmát a politikai nyugalom és a társadalmi béke érdekében adták ki A Gömöös-kormány hivatalbalépésekor egyik legelső intézkedéseként rendelte el a megszüntetését annak a gyűléstilalomnak, melyet gróf Károlyi Gyula kormánya volt kénytelen életbe léptetni. Az akkori kritikus idők, különösen pedig az egyre jobban terjeszkedő szélsőbaloldali agitációk kényszerítették a Károlyi-kormányt, hogy az ország rendjének és nyugalmának érdekében kiadja a rendelkezést a politikai gyűlések megtiltására, sőt kényszerítették arra is, hogy bizonyos politikai bűncselekményekre statáriumot léptessen életbe. Gömbös Gyula kormányra lépése után a politikai atmoszféra olyan megenyhülése következett be, melyben a szabad gyülekezési jog visszaállítása nem jelentett többé veszedelmet. A legutóbbi időben azonban ismét sorozatosan olyan tünetek jelentkeztek, amelyek arra mutattak, hogy egyesek ezzel a joggal visszaélve, nyugtalanságot, sőt komolyabb zavarokat akarnak kelteni. Minthogy pedig ez mármikor az ország fontos, esetleg hosszú időre sorsdöntő külpolitikai tárgyalások küszöbén áll, súlyosan veszélyezteti a nemzet érdekeit. Gömbös Gyula miniszterelnök szükségesnek látta, hogy a fenyegető rendbontásnak a gyilostilalom visszaállításával is elejét vegye. A kormánynak ezt az intézkedését, mely a kül- és belpolitikai helyzet alapos mérlegelése után született meg, csak megnyugvással fogadhatja mindenki, aki tisztában van azzal, hogy Magyarország számára éppen a mai európai konstellációban mit jelent a belső rend szilárdsága. Már ma megállapítható, hogy politikai körökben helyesléssel fogadták a kormányelnök intézkedését, amelyet indokoltnak látnak avégből, hogy a mindinkább elfajuló agitatórius tevékenységet megakadályozza s továbbra is biztosítsa az ország legnagyobb értékét, a belső rendet és nyugalmat.Egyébként is a képviselőházmárcius 5-én megkezdi tanácskozásait és minden olyan fontos politikai, vagy gazdasági kérdés, amely az ország közvéleményét érdekli, beható megvitatásra találhat a legilletékesebb fórum előtt, a képviselőházban és természetes, hogy sokkal nagyobb súllyal esik latba a közvélemény szemében is a kérdéseknek a parlamentben való megvitatása, mint a népgyűlési agitációk. . Különösen az utóbbi hetekben indult meg az országban ilyen szélsőséges politikai agitáció, amely az X/ Horthy Miklós Gyárak kéményéből vidám füst kanyarog a tavaszi ég felé, műhelyekben, boltokban és hivatali szobákban serény munka zajlik e történelmi ünnepen, tizenötödik évfordulóján Horthy Miklós kormányzói megválasztásának. De a hétköznapi munka ritmusából talán minden pompázatos ünneplésnél is erőteljesebben és tisztábban zendül ki annak a férfiúnak a neve, aki felé ma a nemzet jókívánságai szárnyalnak. Horthy Miklós akarata volt, hogy ez az ünnep a hétköznapi munka szokott rendjében teljék." S mi is lehetne méltóbb Magyarország kormányzójához, minthogy munka ünnepelje őt, aki bölcsességével és erejével megteremtette a nemzet termékeny munkálkodásának lehetőségeit. Tizenöt év távlatából tekintünk vissza a történelmi aktusra, amikor a nemzetgyűlés a kormányzói székbe emelte Horthy Miklóst, a nemzeti hadsereg fővezérét, de e megkapóan szép és felemelő jelenettel együtt feltűnik előttünk a politikai dezoláltságnak, a társadalmi gyűlölködésnek és gazdasági anarchiának az a szörnyű képe is, mely másfél évtizeddel ezelőtt egy külső és belső ellenségtől megtiport, reményvesztett ország arcvonásait mutatta. Hogy simultak ki e gyötrődő és eltorzult vonások, hogy tért vissza a lázas és elkínzott testbe az egészség és nyugalom, azt minden részletében feltárni és pontról-pontra követni a törlőnek író feladata. De az a nemzedék, mely közvetlen tanúja volt a csodaszerű átalakulásnak, már meghozta verdiktjét, meghozta szeretetben és hálában, hódolatban és hűségben a nagy alkotó iránt, aki másfél évtized szakadatlan munkájával, virrasztó gondjával, törhetetlen energiájával és izzó magyar hitével létrehozta az országalapításnak ezt a művét. A biztosság és nyugalom révéből, ahová Horthy Miklós erős keze vezette a nemzetet, úgy tekintünk vissza a kormányzó-választás napjára, mint a nemzeti újjászületésnek és felemelkedésnek történelmi dátumára s hisszük, hogy a Gond- viselés még hosszú-hosszú évekig megőrzi őt számunkra, hogy művét teljessé tehesse. Amikor most bensőséges szeretettel fordulunk a kormányzó felé, meghatott szívvel hódolunk a budai vár nagyasszonya előtt is, akinek jósága és hitvesi gondossága áll őrt Horthy Miklós mellett országos gondjai közt és a pihenés óráin. LI FILLTM "!mmm^m^mm^mm^^mm^^ma ^^Bu^ncs^1915 mdrcfus2 XX. évfolyam 51. szám Alapította: NADÁNYI EMIL I Szombat