8 Órai Ujság, 1936. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-01 / 100. szám
XXII. évfolyam 100. szám Alapította: NADÁNYI EMIL Budapest, 1936 május 1 Péntek A miskolci generális Miskolc város közgyűlésén felállott vitéz Szabó Sándor ny. altábornagy, aki a Vitézi Szék képviseletében kapott helyet a törvényhatóságban és bejelentette, hogy mandátumát leteszi, mert nem tudja emberi és politikai lelkiismeretével összeegyeztetni azoknak az erőszakos eszközöknek eltűrését, melyekkel a Népszervezés ma a nemzeti egységet szolgálni kívánja. A vitéz katona — íme — leteszi a fegyvert, melyet a Piavenál vitézül forgatott még akkor is, mikor az egyoldalú fegyverszünet már kiparancsolta a kezéből, mikor már tudta, hogy elveszett ügyért harcol. A nemes ellenfél, — akkor még ellenség! — megbecsülte a magyar virtusnak ezt a ragyogó példáját és külön parancsban intézkedett, hogy a legyőzött hőst a fogságban is méltó bánásmódban részesítsék. A hadvezérből azóta politikus lett, az öreg katona a lőporfüsttől és vértől gőzölgő csataterek után megismerte a pártszervezés és képviselőválasztás borgőzös, pipafüstös légkörét. Megismerte és megundorodott tőle. Az, hogy a csendőraltiszt nem respektálja az egyenruhás altábornagyot, aki véletlenül, vagy nem is véletlenül nem a kormánypárt érdekében járja a kerületet, lehet a katonai szellem, vagy akár csak az egyén sérelme. De az a rendszer, mely apró, pillanatnyi helyi politikai érdekek kedvéért ilyen szubordinációellenes cselekedetekre bírja a világ legfegyelmezettebb katonáját, a magyar csendőrt, az egyéni és kasztérdekeken messze túlmenően veszedelmet jelent a nemzeti érdek szempontjából is. Nem feledtük még el az őszirózsás időket, mikor az aranygallér először vesztette el tekintélyét és mikor a tiszti csillag után annyi minden ment veszendőbe. Mindebből pedig le lehetne vonni azt a következtetést is, hogy katona ne politizáljon, csakhogy akkor ezt a konzekvenciát le kell vonni az egész vonalon. Mai közéletünkben a katonák, — nyilván nem mind érdemtelenül és helytelenül, — anynyi előkelő pozíciót töltenek be, hogy visszavonulásuk nehezen menne zökkenő nélkül. Nem is kívánja senki, hogy a katonatiszti karból kikerült értékeket, akiket a lefegyverzett csonkaország eredeti hivatásukban nem tud felhasználni, veszendőbe hagyjuk menni.. De, ha már politikus lesz a katonából, engedjék meg, hogy meggyőződése és lelkiismerete szerint politizáljon, mint ahogy meg kellene engedni az ország minden polgárának. A tábornok úr sérelme nem külön katonai sérelem, de a rendszer tarthatatlanságát annál jobban jellemzi, hogy vele is megtörténhetett. Rémhírek rohama Ausztria ellen Berlin erélyesen cáfolja az Ausztria ellen irányuló katonai Politikai kút mérgezéssel a francia sajtót Berlin, ápr. 30. (A 8 Órai Újság tudósítása) Az egész német sajtó a legnagyobb felháborodással tiltakozik azok ellen a híresztelések ellen, hogy Németország katonai akcióra készül Ausztria ellen és hogy a bajor határvidéken már lázasan folynak a német katonai készülődések. .Valamennyi lap francia körökben keresi ezeknek a fantasztikus híreknek a kiagyalóit és óva inti a világ közvéleményét attól, hogy hitelt adjon ennek a politikai kútmérgezésnek. Minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, — írják, — hogy mi folyik itt. Párisban és más fővárosokban megint visszatértek a régi módszerekhez és a legvadabb ostobaságokat szopják az ujjukból, csak azért, hogy ellenséges hangulatot teremtsenek Németország ellen. Addig, amíg az ilyen kútmérgezés csak egyéni akció, hidegen hagyja a német népet. Mihelyt azonban kiderül, hogy rendszeres izgatásról van szó Németország ellen, fel kell emelni a tiltakozás szavát. A német lapok főleg azt tartják feltűnőnek, hogy az egész párisi sajtó ugyanazokat a hamis jelentéseket közli és hogy még a jelentésekhez fűzött kommentárok is feltűnően egyöntetűek. A Lokalanzeiger véleménye szerint az újabb németellenes rágalomhadjárat részben egyes francia pártok választási propagandáját szolgálja, részben pedig arra enged következtetni, hogy bizonyos francia oldalról minden eszközzel meg akarják akadályozni a Németországgal tervbe vett diplomáciai tárgyalásokat. Egész Franciaország megint tele tan a német veszedelem rémhírével. A francia propaganda minden olyanesetben ismét a régi hazugságokkal .ám elő, amikor arról van szó, hogy lehetetlenné kell tenni a kibékülést Németországgal. Valahányszor Európában úgy alakul a helyzet, hogy a béke biztosítása komoly stádiumba jut, megismétlődik ez a francia propaganda. A Deutsche Allgemeine Zeitung szintén azt írja, hogy a békebontók nemzetközi tábora újabb hazugságáradatot zúdít Németországra. A nemzetiszocialista párt hivatalos lapja, a Völkischer Beobachter, többek között, a következőket írja: Már most számtani pontossággal meg lehet jósolni, hogy a hivatásos zavart keltők úgy Európában, mint az egész, világon rögtön fokozzák tevékenységüket, mihelyst úgy alakul a helyzet, hogy becsületes tárgyalások és őszinte eszmecsere lehetővé tennék a népek igazi békéjének biztosítását és nyugodt nemzetközi légkör megteremtését. Ilyen esetekben mindig megszólalnak a harsonák és vészriadót fújnak. A leghihetetlenebb, híreket, kürtölik világgá, csak azért, hogy bizalmatlanságot és idegességet keltsenek és megzavarják a tárgyalások nyugodt lefolyását. Nagyon jól ismerjük ezeket a zsoldosokat. Mindig ugyanazok a sötét fickók garázdálkodnak. Lázas buzgalommal beszélnek békéről és ugyanakkor szítják a tüzet, mert tudják, hogy csak a zavarosban tudnak halászni. Nemzetközi összeesküvők zsoldosai mutogatják egyik kezükben a békepálmát, másik kezükben azonban tűzcsóvát rejtegetnek. Spanyolországban már „szocializálnak” Kun Béla három napig volt Barcelonában — Szajna lesz a köztársaság elnöke Paris, ápr. 30. (Magyar Távirati Iroda) A Moszkvából érkező cáfolatok ellenére, a Matin továbbra is határozottan állítja, hogy Kun Béla Barcelonában járt. A III- Internacionálé nagy súlyt vet annak bebizonyítására, hogy Kun Béla sohasem járt Spanyolországban. A szovjet sajtó jelentéseiből kitűnik, hogy Kun Béla már február végén és március 18-a után Moszkvában tartózkodott Értesüléseink szerint, — írja a lap. — Kun Béla március első felében három napot töltött Barcelonaban. Kun Béla Catones kommunista ve-