8 Órai Ujság, 1936. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-29 / 123. szám

PÉNTEK 6. OLDAL Kétés előtt a Lázár—Hegymegi-Kiss sajtóper M­egkezdődtek a perbeszédek — A 8 Órai Újság tudósítása — Lázár Andor igazságügy miniszter­nek Hegymegi Kiss Pál volt ország­gyűlési képviselő ellen indított sajtó­­rágalmazási ügyében ma tartott folytatólagos tárgyalást a büntető­törvényszék. A tárgyalás megnyitása után Gadó István elnök megállapí­totta, hogy a tanúként megidézett Györki Imre országgyűlési képviselő nem jelent meg, külföldre távozott és kimentette magát. Horváth Zol­tán országgyűlési képviselő, Hegy­megi Kiss Pál védője indítványozta Györki Imre kihallgatását és a tár­gyalás elnapolását, Baróthy Pál fő­ügyész azonban Györki kihallgatásá­nak mellőzését kérte. Rövid tanács­kozás után a törvényszék úgy hatá­rozott, hogy mellőzi Györki kihallgatását, mert az a körülmény, amelyre őt kellett volna kihallgatni, már tisz­tázva van és ennek a tanúnak a ki­hallgatásával annak a bizonyítását, hogy az igazságügy miniszter hozzá­járulásával történt volna bármilyen visszaélés, maga a védelem sem kí­vánta. Horváth Zoltán védő emiatt semmiségi panaszt jelentett be, majd a törvényszék ismertetett még né­hány iratot. Ennek befejeztével a védő bizonyí­táskiegészítést indítványozott, kérve Lázár Andornak Geőcze Bertalannal való szembesítését, továbbá Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő kihall­gatását arra vonatkozólag, hogy a vádlott jóhiszemű volt, amikor cikkét megírta. Hegymegi Kiss Pál is indítvá­nyozta Györki kihallgatását arra vo­natkozólag, hogy küldött-e pénzt Geőcze Bertalannak. Kérte ezenkí­vül Debreceny Barna volt választási elnöknek az igazságügyminiszterrel való szembesítését, valamint Geőcze Bertalannak Lázár Andorral való szembesítését. — Kérem vallomásra szorítani Geőcze Bertalant, — mondotta Hegy­megi Kiss Pál, — hogy mondja meg, honnan kapta a pénzt. — A tanú már megmondta, hogy nem a minisztertől — jegyezte meg erre Gadó elnök. Hegymegi-Kiss Pál a továbbiak­ban kérte még több tanú kihallgatá­sát, valamint az ő szembesítését dr. Ulainnal. Baróthy főügyész az in­dítványok elutasítását kérte. A törvényszék végül elutasította a bizonyítás kiegészítésre vonatkozó indítványokat, mire Baróthy fő­ügyész megkezdte vádbeszédét. Vádbeszéde elején a főügyész is­mertette a sajtóper előzményeit, és hangsúlyozta, hogy maga Hegymegi Kiss Pál kívánta és szorgalmazta ennek a bűnpernek az újabb felvéte­lét, majd pedig a következőket mon­dotta: — Meg kell állapítanunk, hogy a vádlott részéről a bizonyítás egyet­len pontra nézve sem járt sikerrel. Egyetlen bizonyító adat sem merült fel arra, hogy — ha az első debre­ceci választás során történtek is szabálytalnságo­k, — azok az igaz­ságügy miniszter tudtával és bele­egyezésével történtek volna. El lehet képzelni — folytatta a fő­ügyész, — hogy valakit az eredmény­telen képviselőválasztási küzdelem után esetleg elfoghat a keserűség és ebben a lelkiállapotában talán elra­gadtatja magát, úgy, hogy a kérdé­sek pártatlan elbírálására alkalmat­lanná válik. De hetek múltán, ami­kor már a közigazgatási bíróság íté­lete is megállapítja felfogásának ténybeli tévedéseit, se® oka, sem követett szabálytalanságokért az igazságügyminiszter urat terheli a felelősség. A főügyész azt fejtegette ezután, hogy Hegymegi Kiss Pál nem járt el jóhiszeműen. Debrecenben három párt megvá­lasztott képviselőjének volt az ér­deke a petíciós eljárás során a vé­dekezés és hogyha ezek a pártok a közös érdekből kifolyólag kooperál­tak, ezt kifogásolni nem lehet. A választásvédelem költségekkel jár, ha tehát ezeket a költségeket az érdekelt pártok közösen akar­ják fedezni, ezt nem lehet illegá­lisnak mondani. A főügyész ezt követőleg részlete­sen foglalkozott a tárgyaláson ki­hallgatott tanúk vallomásával és is­mételten hangsúlyozta hogy a vád­lottnak nem sikerült a valódiság bi­zonyítását igazolni. Végül megfelelő ítéletet kért. A vádbeszéd elhangzása után, mi­előtt még Horváth Zoltán védő­be­szédére került volna a sor, az elnök szünetet rendelt el. Minden idők legnagyobb kölcsönét bocsátja ki most Amerika London, május 28. (Magyar Távirati Iroda) Morgenbhau, az Egyesült Államok pénzügyminisztere kijelenti, hogy a washingtoni kormány június 15-én 2,05 milliárd dollár összegű új köl­csönt bocsát ki. Ez lesz minden béke­idők legnagyobb kölcsönkibocsátása. A kölcsönösszegből 1 milliárd dollárt a volt frontharcosok készpénzpótléká­nak fedezésére, a többit pedig ré­gebbi kölcsönök beváltására használ­ják majd fel. E kölcsön­ki­bocsátással az Egyesült Államok államadóssága 32,5 milliárd dollárral új magassági rekordot ér el. Se a pincér, se öt­ven_ A kincstár keres a százalékos borravalón — A 8 órai Újság tudósítása — A borravalórendszer megszünteté­séről szóló kormányrendelet szüksé-­ gességét már eddig is többfélekép­pen indokolták meg. Egyszer az volt a magyarázat, hogy idegenforgalmi szempontból fontos a százalékrend­szer bevezetése, máskor azt a magya­rázatot adták, hogy a pincérek anyagi helyzetén akarnak ezzel könnyíteni és meg akarják szüntetni azt a lealázó helyzetet, hogy a ven­déglők és kávéházak kiszolgáló sze­mélyzete fizetés helyett a közönség adományaira legyen szorulva. Poli­tikai körökben azonban úgy tudják, hogy a százalékrendszer bevezetését tulajdonképen a pénzügyminiszter tartotta szük­­ségesnek. A helyzet ugyanis az volt, hogy kö­rülbelül 6-8000 olyan pincér volt, aki az adózás szempontjából a kincstár számára szinte teljes mér­tékben elveszett, mert nem volt meg­állapítható jövedelme, s a heti fize­­­ésük a legtöbb helyen alig 3—4 fő volt. Most a százalékrendszer beve­zetése után rendezik a pincérek fize­tését. A heti fizetésük az eddigi szá­mítások szerint 15—20 pengő között lesz, viszont a százalékot a vendéglő vagy a kávéház forgalma után kapják, így tehát a kincstár pontosan meg­állapíthatja havi jövedelmüket, ami körülbelül 200—250 pengő körül lesz havonta és így hozzávetőleg az ál­lam körülbelül 15 milliónyi adóala­pot talál, amely után az adót kivet­heti, tehát így nemcsak az állam, de még az OTI is előre nem látott na­gyobb bevételre tesz szert. Állítólag a költségvetésben előirányzott maga­sabb összegű kereseti adónál már ezt a lehetőséget is számításba vette a pénzügyminiszter. Alvás, aiaszilfom­iság, álmatlanság ÍRTA: DR. RAPAPORT SAMU IDEGORVOS Ara: P 3.— Kapható a 8 Órai Újság kiadóhivatalában VI., Andrássy-M 47. — UJ Lawrence a láthatáron? Lon­donból jelentik. Politikai körökben az utóbbi napokban egyre többet beszél­nek egy bizonyos William­­Bellinghan nevű emberről, aki hét évvel ezelőtt vált ki az angol hadseregből, mint egyszerű közlegény, egy koffer orvos­sággal elindult az arábiai sivatagba. Ez a titokzatos angol, aki hallatlan memóriával és beszédkészséggel volt megáldva, egy mohamedán szekta pré­­dikártor szerepét öltötte magára. Eb­ben a minőségben néhányszor majd­nem a dervisek fogságába került, jós­lataival azonban annyira megnyerte a bennszülöttek szeretetét, hogy azok mindig megszöktették. Időnként bi­zalmas értesüléseket küldött Adenbe és Szuezbe, amit aztán diplomáciai ku­rírok továbbítottak Londonba. Hogy most hol jár, mit művel, azt senki m* MÁJUS 11 VAROS! H­Ú Taxiban ül a pesti ember, keresztbe­rakja a lábát és kényelmesen siet egy kellemetlenül izgatott tárgyalás, vagy kellemesen izgatott randevú, esetleg egy súlyos operáció, vagy akár a saját ár­verése elé és mellette halomszám ülnek a gondok. Könnyelműbbeknél talán az utolsó négy pengő hetven csörren meg egy nagyobb zökkenőnél és a taxaméter már a kettő huszonötöt is készül el­hagyni, marad, mire a taxi a célhoz ér, a borravalót is beleszámítva, két pengő s ebből még ki kellene fizetni a huszon­ötpengős tartozást mert az illető már nagyon sürgeti. Szóval taxiban sem fenékig tejfel az élet, még akkor sem, ha történetesen randevúra visz, mert nem tudni, jó kedve lesz-e egyáltalán a hölgynek, aki így is belekerül már egy taxiút árába, ami egyelőre nagyon bi­zonytalan befektetés. Ezzel és ennél még sokkal súlyosabb problémákkal foglal­­kozhatik a pesti ember, amíg a plüss­­ülés mellett ismert utcasorok villannak el és a rohanás ötszáz méterenkiítt húsz fillérrel drágul és mégse tud rájuk gon­dolni, mert kinéz az ablakon. A sivár ezerszer látott utcán nincs semmi látni való, nem hajszolnak rablót kivonó karddal a rendőrök és nem itatnak vizet epilepsziással a mentők, a pesti ember mégis kinéz, mert hátha lát ismert ember és az ismerős — hátha látja őt Rohanó kirakatban ül a pesti ember­i taxiban, melynek akciórádiusza jóva nagyobb, mint a közönséges kirakati és ilyenfajta kirakatban jól esik köszöni még olyannak is, akit a pesti ember, ha gyalogszerrel jár, nem is venne észre se így, a teste körül a jómód glóriájá­val, amelyet ebben az esetben a tax képvisel, más a helyzet. Ilyenkor büsz­kén lehet köszönni a legkellemetlenebb ismerősnek is és az is szívesen köszöl vissza, mert utána körülnézhet, nem látta-e valamelyik barátja, hogy ő egy taxiban ülő urat üdvözölt barátsá­gos kaleplengetéssel. A­ strandon félmeztelenül jár a vá­rosi hiúság. Nem mindenkinek van szép széles válla, karcsú dereka és arányosan elosztott karizma, amelyről írók azt szok­ták állítani, hogy olyan, mintha vasgo­lyók szaladgálnának a bőr alatt, hanem akadnak elvétve olyanok is, akik pocak­kal és pipaszárlábbal, esetleg kifejtet­t l ótartókkal és girhes gerinccel rendelkez­nek. Nemcsak bronzba mártott atléták sza­ladgálnak a forró homokon, hanem olya­nok is, akik felöltözve nem vágynak Sem­ a távolugrás, sem a gyorsúszás rekord­jára, de megelégszenek azzal, hogy mér­legképes könyvelők, akiknek rendben van az emésztésük és akikre éppen néhány nappal ezelőtt mondta az orvos, hogy az­zal a kis kezdődő érelmeszesedéssel aká száz évig is elélhetnek. Nem, ők igaza nem vágynak sportbabérokra, sem az, hogy kifogástalan figurájuk után ámul, forduljon meg mindenki, akinek va­lémi érzéke a görög szobrok iránt, hisze­n ruhájuk egy kevés vatta segédletévé váljon és mellen kifogástalanul áll és fel­öltözve igen kitűnő emberek a szakmájuk­ban. Mégis, amint a strandra érnek, leve­tik polgári ruhájukkal a szakma önérze­tét, a cégvezetés és a főkönyv biztonság a cipő levételénél kicsúszik a talpuk alá és mire kilépnek kabinjukból és hunyo­rogva állnak meg a szokatlan napon, ter­mészetellenesen teleszívják levegővel hór­padt mellüket, természetellenesen behúz­zák túlméretezett hasukat és minden le­pesnél mélyen a homokba dugva lúdfőal­púkat és megfeszííve cin­gír karjaia úgy indulnak a víz f-!". r-;-‘ -’-'ofesszio­nista leckezbr­ Jnokok.

Next