8 Órai Ujság, 1936. június (22. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-03 / 126. szám
Bethlen cikke Olaszország és Németország súlya megnőtt, — ez a címe egy pünkösdi cikknek, melyről előreláthatólag sok szó fog esni a közeli napokban. A cikket, vagy inkább rövidre fogott, de tömörségében tökéletesen világos külpolitikai tanulmányt gróf Bethlen István írta, néhány hasábnyi területen összefogva a nemzetközi helyzet ezerfelé ágazó roppant problémáit. A rajnai zóna megszállása és az afrikai gyarmati háború győzelmes befejezése nagyjelentőségű eltolódást okozott Európa hatalmi egyensúlyában, — állapítja meg Bethlen, — úgy Németország, mint Olaszország súlyban és erőben meggyarapodva áll ma az európai politika színterén. Ez az új hatalmi helyzet, természetesen, új problémákat vetett fel s Európa népei ma feszült izgalommal figyelik, hogyan fog alakulni a kontinens sorsa, amelyet immár nemcsak Anglia és Franciaország formái, hanem Itália és Németország szava is döntően befolyásol. Olaszország, abessziniai diadala folytán, a területileg kielégített államok sorába lép, ennélfogva talán még fokozottabb mértékben érdeke lesz, mint eddig, hogy az európai béke ne boruljon fel, hogy olyan diplomáciai helyzet alakuljon ki Európában, amely lehetővé teszi számára a győzelem nyugodt és biztos gazdasági kiaknázását. Olaszország számára ebből a szempontból elengedhetetlenül fontos, hogy helyreállítsa a jó viszonyt Angliával, viszont Angliának nem kisebb érdekei fűződnek ahhoz, hogy a megerősödött Olaszország barátja legyen, nem pedig ellensége. Az angol-olasz feszültség Franciaországra nézve sem közömbös. Hiszen ennek a feszültségnek állandósulása előbb-utóbb arra vezetne, hogy vagy Anglia, vagy Olaszország közelednék Németországhoz. Franciaországnak pedig egyik eshetőség sem áll érdekében, legalább is addig, amíg Németországhoz való viszonya véglegesen tisztázva nincsen. Ilyen körülmények között Franciaország kétségkívül szívesen vállalkozik a közvetítés szerepére,, de akár francia segítséggel, akár anélkül, bizonyosra vehető, hogy az olasz-angol jóviszony helyreáll. A logika törvénye szerint ebből az következik, hogy, ami Középeurópát és Magyarországot elsősorban érdekli, ismét helyreáll a stresai front is, feltéve, hogy Németország az osztrák kérdésben továbbra is hajthatatlan maradna. Németország és Olaszország hatalmi súlyának gyarapodása a Dunamedencében új helyzetet teremtett, de ennek az új helyzetnek kialakulása mindenekfelett azon múlik, hogy az osztrák kérdésben sikerül-e megegyezést létrehozni, vagy sem? Az osztrák kérdés így az európai politika kulcsproblémájává kezd válni — hangsúlyozza gróf Bethlen István — és mindjártfelveti a kérdést: lesz-e elég politikai éleslátás és realitásokkal való számolóképesség a német államférfiakban, hogy az osztrák kérdés tekintetében önmaguknak megfelelő mérsékletet parancsolva, az európai politikai légkör enyhítését lehetővé teszik, sőt, ezen túlmenőleg az egész nemzetközi helyzetet saját javukra fordítsák meg? Az osztrák kérdéstől függ az olasz-német jóviszony helyreállítása, ettől függ Anglia német bizalmának visszatérése s ezen múlik a tűrhetetlenné vált német-francia feszültség enyhülése is. . A barátság elemi kötelessége, hogy sorsdöntő percekben kimondja baráti érzülettől áthatott meggyőződését — fejezi be következtetéseit gróf Bethlen István—s e baráti érzülettel mi csak azt kívánhatjuk, hogy Németország vezérei a pilla- nat sorsdöntő jelentőségének teljes tudatában elkerüljék azokat a poli- tikai hibákat és tévedéseket, me- l lyek a múltban katasztrófához vezettek. Gróf Bethlen István baráti szava, hisszük, hogy Németországban baráti fogadtatásra talál, amint biztosak vagyunk benne, hogy ezt a baráti magyar hangot nagy figyelemmel fogadja egész Európa is. Iffívia ■Hr.rw»ri ’ fjl Ha kezdődik: t ^ | D JKumjsIG - r--- ' i -■■■■■ ——pssa XXII. évfolyam 126. szám I Alapította: NADÁNYI EMIL I Budapest^június 3 ^ ___________ A halálautó titka A mai boncolás a soffőr élve zuhant a vízbe, halálát fulladás okozta —■ A 8 Órai Újság tudósítása — Két nap telt el azóta, hogy a margithídi halálautó roncsait sikerült kiemelni a Duna mélyéből. Az egész főváros közönsége izgalommal élte át ezeket az órákat, amíg kiderült, hogy a halálautónak nem voltak utasai. Traska János taxisoffőr egyedül rohant kocsijával a pusztulásba a hajnali órákban a Margit-hídon. A tanúvallomásokból nem sokat lehetett megállapítani, hiszen még azt sem tudták pontosan eldönteni a szemtanúk, hogy a kéktaxi Pestről vagy Budáról jött-e, mielőtt nekivágódott a híd vaskorlátjának. A rejtély nagyjában megoldódott: a taxaméterről látható, hogy Taska János egyedül ült a kocsiban. Most már csak a szerencsétlenség okának megállapítása volt hátra. A borzalmasan összeroncsolt kocsit az uszályhajóról még szombaton partra tették, ahonnan egy autómentő kocsi a tűzoltóutcai garázsba szállította, ahol Madarász Viktor törvényszéki autószakértő órákon keresztül átvizsgálta a roncsokat. Jelentését, amely több gépírásos oldalra terjed, még tegnapelőtt eljuttatta a főkapitányságra. A szakértői jelentés két olyan műszaki sérülést talált a kocsin, amelyeknek bármelyike, ha az a baleset előtt áll be, alkalmas lett volna, hogy a rohanó kocsi két első kerekét elforgassa. A két első kerék elfordulását a kormánnyal nem lehetett volna ebben az esetben megakadályozni és így a kocsi mindenképpen nekivágódott volna a híd karfájának. Az egyik sérülés a jobb első rugó törése, a másik sérülés az első tengelynek — az úgynevezett hattyúnyaknak — eltűrése. Összefoglalva, a jelentés megállapítja, hogy műszaki természetű hibákat, amelyeknek a baleset előtt való beálltát megnyugtató módon kimutatni és a balesetben való szerepét tisztázni lehetne, a szakértő nem talált. Hozzájárul az is, hogy a járműnek a fékberendezése kifogástalanul működött. Amennyiben a soffőr eszméleténél volt és észrevette volna, hogy a kocsi hirtelen elkanyarodik irányától, neki a híd karfájának, a fékekkel módjában lett volna néhány méteren keresztül annyira lefékezni a kocsit, hogy az nem törte volna át a korlátot. A kocsi roncsai nyilvánvalóan megmutatják, hogy az összeütközés rendkívül erős volt, tehát ö1 taxi minden fékezés nélkül rohant fel a gyalogjáróra. Taska János Halála. Mindezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a soffőr a katasztrófa pillanatában nem volt eszméletnél. Ennyit mond a műszaki jelentés, amely feltételezi ezek szerint azt, hogy a szerencsétlenséget Taska János rosszulléte idézte elő. A katasztrófával kapcsolatban egyébként még más tisztázni való probléma is akad. Több szemtanú azt vallotta ugyanis, hogy az összeütközés előtti pillanatban Taska János egy autóbuszt és egy szemeteskocsit akart kikerülni. Ezért most keresik azt az autóbuszt, melyet Taska előzött és intézkedés történt, hogy a Beszkárt állapítsa meg, melyik autóbusz haladt át a kritikus időpontban a Margit-hídon. Egyébként igyekeznek tisztázni, hogy Taska János hogyan töltötte el a katasztrófát megelőző éjszakát. A Kálvin téri taxiállomás sofőrjeinek vallomása szerint kétségkívül megállapítható, hogy Taska János onnan indult el utolsó útjára a halkereskedővel. Akkor már rosszullétről panaszkodott. A soffőr a halkereskedő adatai szerint hajnali háromnegyed ötkor vált el utasától. Taska Jánosnak tehát a szerencstelenség bekövetkeztéig összesen 35 perce volt még. Végignyomozták az útvonalába eső összes vendéglőket, de nem sikerült megállapítani, hogy a haláltaxi sofförje valamelyikbe betért volna. Minden valószínűség szerint Taska János nem ivott egy csepp alkoholt sem a katasztrófa előtti éjszakán. Mára egyetlen dolog volt hátra: a törvényszéki boncolás. Reggel 9 órakor kezdett hozzá a tér