8 Órai Ujság, 1936. június (22. évfolyam, 126-147. szám)
1936-06-19 / 139. szám
PÉNTSK 2* OLDJ® Admág Kapható Budapesten az sasi IL GIORNALE ADDIS“ÁBEBA €OIT© OAV rA»CIO Ol COMB4TTIMENTO a hadbaszállt fascio kéziszedéses újságja — A 8 Órai Újság tudósítása. — Pontosan tájékozódni óhajt az adiszabebai eseményekről? Kérem, semmi sem könnyebb ennél, tessék megvenni az olaszok adiszabebai újságját, amelyet már Budapesten is árusítanak. Il Giornale di Adis-Abeba, — ez a cditse a lapnak. Első évfolyamának ötödik száma, a június 2-iki kiadás kezünkben van. Egy kicsit lassan jött hétvégi olasz—angol-barátság felújítása. De várjunk csak türelmesen, erről a hangulatváltozásról, majd két hét múlva értesít bennünket a Giornale di Adis Abeba. Most még a táviratok is főleg a brit birodalom különböző pontjain fellángoló lázadásokról szólnak. De már cirádás betűkkel nyomtatott feltűnő jelentés közli, hogy Grandi hosszabb megbeszélést folytatott Edennel. ? 9°\k il+flA* n«i9° ‘r$9°£ir ?WAs i-ná h.?a ti « Gabre Iesus Afevora ex ministro d’Etiopia a Roma fin&m* í zánk, több mint két hét alatt, de ha tekintetbe vesszük, hogy ez az újság Adisz- Abebából előbb Massuáig utazott s onnan hajón tette meg az utat a szuezi csatornán keresztül Olaszországig, ahonnan vonaton jött Budapestre, nem is olyan hosszú idő. Érdeklődve, nézegetjük az olasz újságot. Négy oldalon jelenik meg úgynevezett flach papiroson és kézi szedéssel készül egyelőre. Mert egészen bizonyos, hogy rövid idő múlva már rotációs gépek fogják ontani. A lapfejen olvassuk, kiadja az adisz-abebai hadbaszállt faselo. Szerkesztőség és kiadóhivatal a faselo házában van. Egy-egy száma ára 40 centesimi, évi előfizetési díja 84 líra. Az újság nemcsak az Abesszíniában lévő olaszok hatalmas tömegeinek szól, hanem a bennszülötteknek is. Az utolsó oldalt a furcsa amhara írással, amhara nyelven nyomtatják. Olvasgassunk csak egy kicsit az adiszabébai olasz újságban. A vezércikk címe: „Megyünk nyílegyenesen előre". A Duce híres mondása ez, amely már szállóigévé vált. Palesztina lángokban áll, Egyiptom szintén. India? Ne is beszéljünk róla... így kezdődik a vezércikk. Mint látnivaló, két héttel ezelőtt még élesen angolellenes volt a hangulat Abesszíniában. A feszültség azóta enyhült, sőt útban van a Megszólal a lap hasábjain egy amhara előkelőség, Anileto Arework is. „Új élet“ cím alatt elmélkedik a megváltozott világról. Adisz-Abeba — írja — annyit jelent, mint Uj Világ. Taitu császárnő adta ezt a nevet a fővárosnak, de csak mostanában alakultak úgy a dolgok, hogy az elnevezés megfelel a valóságnak. A győzelmes olasz csapatok bevonulása után még csak tíz nap telt el és városunk már villanyvilágítást kapott. Arevork alig tud betelni ezzel a csodával és lelkesülten buzdítja honfitársait: tanulják meg, mit jelent a római civilizáció. A helyi hírek rovatában olvashatjuk, hogy a dzsibutli vasút forgalma jelentékenyen megnövekedett. Azok a bennszülöttek, akik az első rémületben elmenekültek a városból, egyre nagyobb rajokban szállingóznak viszsza. A normális élet visszatérésére jellemző, hogy a dzsibutii vasút személyi és teherforgalma mindkét irányban igen nagy mértékben megduzzadt. Május 26-án — olvassuk egy másik hírben — megkezdődött a rendszeres légi postajárat Mogadiscio, Dzsidzsiga és Adisz-Abeba között. A gép hétfőn indul Mogadiscióból és kedden már Adisz-Abebában van. Szerdától csütörtökig visszafelé lehet megtenni az utat. Az újság sürgeti, hogy információs irodát állítsanak fel a városban, lehetőleg a főtéren, ott ahol most Menelik lovasszobra áll. A lap megmagyarázza, hogy egy olyan városban, ahol az utcáknak nincs nevük és a házak számozatlanok, egy ilyen iroda rendkívül értékes szolgálatokat tehet. Ugyanitt lehetne kifüggeszteni a rendeleteket és rádiójelentéseket is. Egyébként Menelik lovasszobra aligha díszeleg sokáig Adisz-Abeba főterén. Egy római távirat jelenti, hogy Caesare Bazzani javasolja: távolítsák el Menelik emlékművét és helyébe állítsák fel a római farkas bronzszobrát, amellyel az Örök Város ajándékozná meg Adisz-Abebát. A hír alatt érdekes felhívást találunk: az Etiópiai Nemzeti Bank mélyen tisztelt részvényesei kéretnek, hogy 1936 július 30-án délután 3 órakor jelenjenek meg a rendkívüli közgyűlésen, amelyet a bank székázában tartanak meg. Vidéki lapjaink kedves lokális színeit találjuk meg a kóbor kutyákról szóló haragos cikkben. Az újság felhívja a hatóságokat, hogy rendezzék végre a kutyakérdést, mert mégis tűrhetetlen állapot, hogy mindenütt piszkos kutyákba botlik az ember. A kutyák — olvassuk —• valósággal bandákba verődve támadják meg a járókelőket. Le kell számolni a négylábú banditákkal, a kétlábúaktól nem félünk, azokkal száz százalékos biztonsággal elbánnak a derék karabinierik. A hirdetési oldal még szegényes. Csupán rádiókészülékeket, fényképezőgépeket és trópusi öltönyöket hirdetnek. Egészen bizonyos azonban, hogy rövid idő múlva nagy jövedelme lesz hirdetésekből a lapnak. Az utolsó hírek rovatában szenzáció: Cáriéra visszavonul a sporttól. Nyilván olyan megdöbbentő hír ez, amely izgalomba hozta az Abesszíniában táborozó olaszok egész hatalmas tömegét. Az esős évszak idegtépő unalmában a hadjárat hősei szenvedelmesebben vitatkoznak erről, mint a gyarmati politika nagy kérdéseiről ... Sanssaig— Békés, június 18. (A Lorai Újság telefonjelentése ) Nyomott hangulatban ülnek ma a vádlottak a tárgyalás előtt a padsorokban. Tudomásukra jutott a pécsi kaszáskeresztesek ügyében hozott szigorú ítélet. Az első vádlott Váry Imre 25 éves földmíves. Csak három hónapja tagja a pártnak, amelytől sorsa javulását várta. Egyébként mindent tagad. Kelemen János 65 éves földműves nagyon rongyos, összetört ember. Nem tudja mivel vádolják. Olvasni, írni nem tud. Azt mondja, hogy a kényszer indította arra, hogy belépjen. Nincs mit ennie, nincs ruhája. Reszketve áll a bíró előtt. Hogy mire tette le az esküt, nem tudja. Senki sem magyarázta meg neki. — Nekünk csak azt mondták, hogy várjuk a következőt... — De arról csak szó volt, — faggatja az elnök — hogy bevették magát a rohamcsapatba?— Nem mondtak nekem semmit, inkább ki akartak törölni. — Miért? — Mert öreg vagyok. Bereczky Sándor 81 éves cipész beismeri, hogy letette az esküt, de csak magyar fajtájára és magyar hazájára esküdött fel. A következő Baji Imre 44 éves földműves. Csak annyira emlékszik Bereczky szavaiból, hogy el kell majd menni, ha jön a parancs. Szembesítik Bereczkyvel. — Maga mondta ennek az embernek,— fordult az elnök Bereczkyhez —, hogy majd el kell menni valahová? — Igen, — az időközi választásra. Lipcsei Gábor 18 éves földművest eddig fiatalkorúként kezelték. Az ügyész indítványára az elnök megállapítja, hogy március 3-án töltötte be a 18. évét de csak március 18-án lépett be a pártba, tehát akkor már nem volt fiatalkorú. Kihallgatják. Mindent tagad. Következik ifjabb Foáté András, 19 éves földműves. Nem ismeri a párt célját. — Hát akkor miért lépett be? — kérdezte az elnök. — Az eszme miatt. — Mi az az eszme? — Az, hogy megváltozik a helyzet. Nagy Imre 31 éves földműves áll a bíróság elé. Ő is beiratkozott, ostobaságból, nem tudja miért. — Azt mondták, hogy Böszörménynek leszek a katonája. — Arra is gondolt, hogy esetleg fegyveres katonája lesz? — Fogalmam sincs róla. Következik Lukács Gábor 36 éves földmíves. Toprongyos, mezítlábas ember. — Letette az esküt? Utána Lakatos Imre 41 éves földműves, majd Domokos László 25 éves földműves következnek. Mindent tagadnak. — Igen, Nagymagyarországra. — De letette Böszörményi Zoltánra is? — Nem,csak Nagymagyarországra. Minden egyebet tagad. Szabó Lajos 28 éves földműves kijelenti: — Igenis, Bereczky többek előtt mondta, hogy mi rohamosztagos őrmesterek leszünk. — Kik voltak ott, amikor ezt mondta? — Hídvégi Imre, Nagy Gábor és Szabó István. Az elnök maga elé szólítja a megnevezetteket, azok azonban nem emlékeznek. Bereczky tagad. Következik Pap József 52 éves földmíves. —Bűnösnek érzem magamat abban, hogy aláírtam. — Feláldozta volna maga az életét Böszörményiért? — Csak fel, kérem, mégis vezér volt . . . — Azt gondolja, hogy Böszörményi javított volna a maguk helyzetén? — Nem baj, akárki, csak már ne legyen egy pengő a napszám. Haszon Cs. Ferenc, 54 éves napszámos arra a kérdésre, hogy miért lépett be a pártba, így válaszolt: — Öntudatlanságból. Öntudatlan voltam, tekintetes úr. — Hallotta, hogy majd jön a parancs, ha itt az óra? — Hallottam, kérem. Leginkább asszonyoktól. (Derültség)... Nem volt nekem rossz szándékom tekintetes úr. Nagygyörgy János 24 éves napszámos rosszalja egy kicsit, hogy belépett. — Miért rosszalja? — Csak? Az elnök ezután tíz perc szünetet ke rémtétt el. Izgalmas jelenetek közben tagadnak a kaszás bűnper vádlottjai 1936 JÚNIUS 11