8 Órai Ujság, 1937. március (23. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-02 / 49. szám
Ó TELEFONSZÁMAINK: SZERKESZTŐSÉG..................................*1-153-98 KIADÓHIVATAL........................ . . *1-272-39 UTAZÁSI IRODA * 1-289-81 FIÓK KIADÓHIVATAL ....................1-199-92 FŐSZERKESZTŐ: BETHLEN ANDRÁS fiikcm Ssmssán XXII. ÉVFOLYAM 49. SZÁMALAPÍTOTTA: NADÁNYI EMIL BUDAPEST, 1937 MÁRCIUS 2 KEDD Háromezer bányász Szombat reggel ért véget a pécsi bányászok háromnapos éhségsztrájkja s vasárnap délben ipar újból sztrájk tört ki a Dunagőzhajózási Társaság pécskörnyéki bányáiban. A sztrájk oka száznegyvenhat felmondólevél, száznegyvenhat elbocsátott bányász. A bányatelep háromezer munkása szolidaritást vállalt az elbocsátott bányászokkal s kimondta, hogy addig nem száll le a tárnába, míg munkástársait vissza nem veszik. Azok az erkölcsi indítékok, melyekből az új pécsi sztrájk kirobbant, feltétlenül tiszteletet parancsolnak azok számára is, akik e nehéz időkben joggal ítélnek el mindenfajta akciót, mely a termelős folyamatosságának megszakítására, munkabeszüntetésre, gazdasági értékek pusztítására irányul.A sztrájk kétségkívül ilyen értékrombolás, ha abban a negatív formában is, hogy megakadályozza nélkülözhetetlen gazdasági értékek termelését. A mai súlyos viszonyok közt kétszeresen is meg kell gondolni, szabad-e bármilyen jogos anyagi, vagy tiszteletreméltó erkölcsi okból megragadni a sztrájk fegyverét, amikor esetleg más, kevésbbé kártékony és veszedelmes eszközök is kínálkoznak a felmerült viták és ellentétek elintézésére?! Az éhségsztrájk izgalmas napjaiban a hatóságok készséggel vállalták a közvetítés szerepét, minden valószínűség szerint vállalták volna a végső likvidálást is a békesség és méltányosság jegyében. Ily irányban, úgy tudjuk, a bányászok nem fordultak; a hatóságokhoz s ez olyan hiba volt, mely már előre is meghiúsítja, hogy a közvélemény együttérezzen a sztrájkolókkal. De ugyanakkor nyíltan meg kell mondani, hogy az osztrák bányatársaságot is súlyos felelősség terheli az ismételten kiújuló pécsi sztrájkokért. Ez a vállalat valahányszor munkásai emberséges bért követelnek tőle, arra hivatkozik, hogy veszteséggel dolgozik s ezen a címen nemhogy emelné, hanem újra meg újra csökkenti a béreket. Ezzel szemben, amikor az állammal tárgyal, melynek nyakába akarja varrni bányáit, olyan vételárat kér, mintha egy virágzó, bőséges nyereségre dolgozó vállalatot kínálna fel. Ennek a furcsa játéknak véget kell vetni. Ha az üzlet rossz, ne kívánják, hogy a magyar állam túlfizesse, ha jó, adják meg a munkások becsületes bérét s ne hajszolják őket újabb meg újabb sztrájkokba! Angda nemharcol a magyar revízió ellen * • „Nem adjuk föl a békemódosítás elvét** London, márc. 1. (Magyar Távirati Iroda.) Garwin, az Observerbett közölt hosszú cikkében metró gúnnyal ostorozza Anglia fegyverkezésének bírálóit. — Az egyetemes biztonság túlzói — írja többi között a cikk, — Anglia, sőt a birodalom létét tennék kockára a jelenlegi állapot szavatolásával egész Európában. Ez azt jelentené, hogy Anglia szavatolná nemcsak Franciaország és Belgium, de Szovjet Oroszország, sőt Japán biztonságát is. Sőt azt is akarják ezek a túlzók, hogy adjuk fel a békemódosítás elvét Keleteurópában és lépjünk sorsközösségbe a kisantanttal, amelynek alapja a háború utáni szerződések megalkuvást nem ismerő fenntartása a Duna völgyében. Mi érdekünk volna állást foglalni azokban a keleteurópai ellenségeskedésekben és őrülten beavatkozni egy meddő háborúba, hogy megpróbáljuk erőszak útján fenntartani a jelenlegi állapotot, amelyet tényleg semmiféle háború nem tarthat fenn. — Azt mondják, — folytatja a cikk, — hogy többi között kötelességünk volna megóvni a legmesterségesebb összetételű államot, Csehszlovákiát és fenntartani a cseh kisebbség jelenlegi uralmát a németek, tótok és a magyarok felett, akiket a háború után erőszakkal kebeleztek be. Az igazság és a józan ész nevében kérdem, miért tegyük mindezt, hiszen éppen az ellenkeznék az igazság és a józan ész parancsaival, ha a magyar faj jelenlegi szétdaraboltságának további fenntartásáért harcolnánk, amely szétdaraboltság nemcsak méltánytalanság, de a legsúlyosabb igazságtalanság is. A cikk végül megállapítja, hogy az egyetemes biztonság, tekintettel a Népszövetség mai helyzetére, tehát tétel. Ügyészi vizsgálat indul az újabb pécsi bányászsztrájk felbujtói ellen Tizenegy agitátort azonnali hatállyal elbocsátott a DGT Ha csak 132 bányász kezdte meg a munkát — ujabb békítőtárgyalások a főispánnál , . Pécs, márc. 1. (A Lérai Újság tudósítójának telefon jelentése) pécsvidéki bányamunkások mozgalma az iparügyi minisztériumban szombaton kötött megállapodással még nem ért véget. A munkások körében nagy izgalmat váltott ki a bányaigazgatóságnak az az elhatározása, hogy 146munkást elbocsát. Abányamunkásságiak az a véleménye, hogy ennek a 146 embernek köszönheti a több mint három év óta folyó harcnak azt az eredményét, hogy az annak idején keresztülvitt 8 százalékos bércsökkentést megszüntették, tehát a legutóbbi állapothoz képest a bányamunkásság 8 százalékos béremeléshez jutott. Az elbocsátások nyilvánosságra kerülése nyomán tegnap délután a Kassai ún-telepen nagy munkás gyűlést tartottak, amelyen az összes aknák részéről mintegy 1000 munkás vett részt. Az izgalmas lefolyású gyűlésen elhatározták a munkások, hogy szolidaritást vállalnak elbocsátott társaikkal és mindaddig nem szállnak le a mélybe, amíg az elbocsátásokat vissza nem vonják. A DGT ezek után is kitart álláspontja mellett, hogy semmi körülmények közt nem veszi vissza az elbocsátás-