8 Órai Ujság, 1937. november (23. évfolyam, 249-272. szám)
1937-11-03 / 249. szám
Az állam kenyerén A kormánypárt múlt heti értekezletén a miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány rendezni készül a tisztviselők fizetését. Ezt a rendezést várják most a tisztviselők, az állam érdemes szolgái, akiket mindig elsőül áldoznak fel az államháztartási egyensúly oltárán, ha ezt az egyensúlyt a legkisebb szélroham éri és akik mindig utoljára következnek, ha az általános gazdasági konjunktúra megjavul és az állami pénzügyek hajója biztos révbe ér. TA pénzügyminiszter már esztendők óta fokozódó állampénztári bevételeket mutat ki, ezzel szemben a tisztviselők fizetése változatlanul megmaradt azon a mélyponton, ahová nem is egy, hanem háromszori redukcióval nyomták le. A legújabb Tyler-jelentés a gazdasági élet lassú emelkedését, állapítja meg, de nem titkolja, hogy ezzel egyidejűleg a nagy tömegek életstandardjában nem mutatkozik javulás. Természetes, hogy nem mutatkozik, amikor az országnak egy szám szerint is tekintélyes rétege, a fixjövedelmű köztisztviselői kar oda van rögzítve a lecsökkentett és a fokozódó drágasághoz képest már szinte létminimumot sem biztosító fizetéshez. Mitől javuljon az általános életszínvonal amikor tízmeg tízezer tisztviselőcsalád éppen csak hogy éhen nem hal, de arra még álmában sem gondolhat, hogy olyan cikkekre adjon ki pénzt, melyek nem tartoznak a legszűkösebb megélhetés keretébe. Ipar és kereskedelem, gyár és üzem, de az egész magyar mezőgazdaság is a maga nincstelen embermillióival döntő fokban attól virágzik, vagy pang, tud-e bőven fogyasztani, vásárolni, pénzt költeni a köztisztviselő? Nos, évek óta nem tud. Ez az oka, hogy a rohamosan javuló világkonjunktúra hozzánk csak üggyel-bajjal, alig látható nyomokban képes elvergődni. De ezeken az életbevágó gazdasági és szociális szempontokon túl van még valami, ami türelmetlenül sürgeti azt a „pozitív lépést", melyet a miniszterelnök megígért. Ennek az országnak ma inkább, mint valaha szüksége van arra, hogy a közhivatalokban kenyérgondoktól független, az államhoz és alkotmányhoz hű, nem politizáló tisztviselők dolgozzanak. Nem vitás, hogy a magyar köztisztviselők óriási többsége ilyen férfiakból áll. De ki biztosíthatja, hogy a legjobbakhoz is nem találnak-e utat a felforgató jelszavak, ha a gond és nélkülözés kikezdi bennük azt az ellenálló erőt, mely eddig diadalmasan győzött le minden kísértést! /Hkfly| Budapest, 1937 november 3. szerda A Komisly 1 XXIII. évfolyam 1 Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Hadányi Emilj 249. szám Angol államférfiak nagyfontosságú látogatása Budapesten 5 % -fsal emelik karácsonyra a köztisztviselők KP ■» ^fizetését Visszakapják 1933 januári illetményeiket — A 8 Órai Újság tudósítása — „ Darányi Kálmán miniszterelnök a kormánypárt múlt heti értekezletén a tisztviselői kérdésről szólva, bejelentette, hogy a kormány a közeljövőben bizonyos mérvű rendezést hoz az illetmények terén. A miniszterelnök bejelentését hoszszas tanácskozások előzték meg. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége nemrégiben újabb memorandumot intézett a kormányhoz s ebben kérte, hogy a folyton növekvő drágaság következtében igen súlyos helyzetbe jutott tisztviselőtársadalmon segítsen a kormány és helyezze hatályon kívül a négy évvel ezelőtt hozott illetménycsökkentő rendeleteket és így állítsák vissza újra azt az állapotot, ami 1927-ben volt, amikor is a tisztviselői fizetéseket rendezték. A kormány belátta, hogy sürgős segítségekre van szükség és ezért a rendezés módjára vonatkozóan meghallgatta a KANSz terveit is. A pénzügyminisztériumban megtartott tanácskozásokon Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy maga is keresi a lehetőséget a megoldásra és nem akarja megvárni a segítéssel a jövő évi költségvetést, hanem a lehetőséghez képest már most szeretne segítséget nyújtani, de előzőleg meg kell keresnie azt a módot, ahogy ez keresztülvihető, anélkül, hogy a költségvetés mai egyensúlyát ezzel veszélyeztetnék. A legutóbbi tanácskozás tíz nappal ezelőtt volt Fabinyi Tihamér pénzügyminiszternél, s ekkor a miniszter újabb jóindulatáról biztosította a KANSz kiküldötteit. Ezt követte két nappal később Darányi Kálmán miniszterelnök bejelentése. Jó informált helyről kapjuk most azt az információt, hogy a kormány karácsonyra visszaállítja az 1933 január 1-j.a fizetéseket, ami azt jelenti, hogy az 1933 március 1-én életbeléptetett fizetést redukáló kormányrendeletet hatályon kívül helyezi. Az akkori rendelkezés szerint a különböző kategóriáknál 7—5—2 százalékkal szántották le az illetményeket s körülbelül ugyanez a redukció volt a nyugdíjasoknál is, akiknél előzőleg nagyobb mérvű csökkentést vittek keresztül- Hír szerint mivel ez a redukció egyes kategóriákban csak igen kevés segítséget jelentene, bizonyos korrekciók lesznek, úgy hogy általában legalább 5 százalékkal emelik a jelenlegi fizetéseket. Nem szállítják le a nyugdíj árcát A köztisztviselők várható fizetésemelésével kapcsolatban olyan hírek is megjelentek, hogy a nyugdíjasok illetményeinél bizonyos leszállítás következnék be, továbbá, hogy 10-ről 15 évre tolnák ki a kezdő nyugdíjfizetés időpontját és hogy százalékszerűen bizonyos csökkentés állana be a nyugdíjban, vagy a 10 év után járó 40 százalékos nyugdíját lemérsékelnék. Érdeklődtünk illetékes helyen e hitekre nézve s a légitatúrázót abban kijelentették, hogy a pénzügyminisztériumban új nyugdíjtörvényen nem dolgoznak. A szolgálati idő meghoszabbításáról szó sincs, hiszen a fiatalság elhelyezkedésének támogatását a kormány programjába vette. Hogyan tudna ennek a kötelességnek eleget tenni a kormány, jegyezte meg informátorunk, ha a szolgálati időt kitolnák? A nyugdíjjogosultság tekintetében sem kívánható, hogy az eddiginél rosszabb helyzetbe kerüljenek a tisztviselők és ezáltal mintegy kényszer elé jutnának, hogy tovább dolgozzanak azok a tisztviselők is, akik már megérettek arra, hogy nyugdíjba menjenek. Egyébként Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter az egész tisztviselőkérdés rendezésén nagy erővel dolgozik s ha a helyzet arra megérik, a pénzügyminiszternek elhatározott szándéka, hogy az államháztartás helyzetét figyelembe véve, pillanatnyi késedelem nélkül segítsen az egész tisztviselőtársadalmon.