8 Órai Ujság, 1938. március (24. évfolyam, 48-68. szám)
1938-03-23 / 66. szám
Hol védekezik Csehszlovákia erődvonalakkal ? Irta NYIRY LÁSZLÓ így, vezérkar ezredes Moravec cseh vezérkari ezredes pár évvel ezelőtt „Háborús lehetőségek Középeurópában“ cím alatt egy könyvet adott ki, amelyben többek között egy, a francia „Maginot“-vonalra emlékeztető cseh erődrendszer sürgős megépítésére hívta fel az illetékesek figyelmét. Ma, amikor a Duna-völgyében beállott változás folytán egyes hatalmi csoportok Csehszlovákia biztonságáért aggódnak, nem lesz érdektelen a rendelkezésünkre álló adatok alapján Csehország erődrendszereiről rövid tájékoztatást nyújtani, azzal a megjegyzéssel, hogy a térképbe berajzolt adatok természetesen csak megközelítő pontossággal tüntetik fel a megerősített részeket. Csehszlovákia állami és földrajzi teste egy olyan, kb. 930 kilométer hosszú hídhoz hasonlít, amelynek nyugati pillére német, a keleti magyar néptalajban nyugszik. Ez az óriási „geográfiai híd" csak 300 kilométer széles és a kisantant államai közül csupán Romániával van közös határa 300 kilométer szélességben, míg Szovjetoroszországgal, Csehország jelenlegi főszövetségesével, nincsen közvetlen összeköttetése. Egyébként, mint tudjuk, Németország most már egész északnyugati részét félkör alakban fogja körül, míg északkeleten Lengyel-, délen Magyarország a szomszédja, vagyis mind olyan államok, amelyekkel nem áll érdekközösségben. Kétségtelen, hogy mindezek a felsorolt tények Csehország nemzetvédelmi lehetőségeit előnytelenül befolyásolják, különösen, ha meggondoljuk, hogy Nagybritannia a jelek szerint nem lesz hajlandó síkra szállani biztonságáért. De azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy egy háború esetén a szovjet segítség sorsa majdnem egészen Romániától függ, mert orosz területről az egyetlen számításba jöhető vasúti összeköttetés erdélyi területen, Dornavatra— Dés—Besztercén át vezet Csehszlovákia felé. Könnyen érthető ezek után, hogy a cseh vezérkar gőzerővel építtette ki határerődrendszereit, hogy háború esetén több oldalról megtámadható igen hosszú és nehezen védhető határait megvédhesse. Minden irányban, minden időpontban nem lehet egyforma erősen védekezni, különösen akkor nem, ha, mint ahogy ez Csehország esetében fennáll, a vasúti vonalaknak még a monarchia idejéből származó általánosan észak-déli iránya igen megnehezíti a harántirányban, tehát nyugat, illetve kelet felé történő csapateltolásokat. A mellékelt térkép rendkívül érdekes helyzetet tár elénk: Csehország legerősebben német határait erődítette meg, dacára annak, hogy például az Érchegység és az Óriás-hegység már magában véve is jelentős természeti akadályt alkot. A magyarázat egyszerű: Egy koncentrikus támadás Breslau, Drezda és München felől, ha könnyen tért nyerne, egyszeriben leválaszthatná a történelmi cseh területet Felsőmagyarországról, legkivált akkor, ha egy ilyen támadáshoz a wieni területből esetleg Brünn vagy Pozsony irányában is csatlakoznának német erők Feltűnő, hogy például a Budweistől délkeletre eső határterületet a csehek igen erősen megerődítették. Ennek az az oka, hogy egy, az eddigi osztrák területről Budweis irányában vezetendő támadás egyenesen a hátába hatna azoknak a cseh erőknek, amelyek a Böhmerwald legjobban járható területét, az Eisenstein-szorost védik. Ilyen esetben egy Budweis felé történő előretörés Prágát is veszélyeztethetné. A lengyel határ védelme Olmütztól észak-keletre azért fontos, mert egy esetleges lengyel előretörés Krakkó felől Zsolna felé és a Vág völgyében a Nyugatcsehországot védelmező cseh erőket elvágással fenyegethetné. Ugyanez a helyzet állhat elő Pozsony körül, ahonnét a Morva völgyében és Olmütz felé vezetnek jó utak. A Magas Tátra járhatatlan tömbjétől keletre, a csehek általában a Przemysl és Lemberg felől kelet cseh területre vezető kárpáti szorosokat erődítették meg, míg Magyarország irányában a Pozsonytól délkeletre lévő Dunavonalat és a Fülektől keletre lévő területet erődítették meg. Könnyen feltehető, hogy egyes határszakaszokat ezért erődítenek meg gyengén, mert az erődítők azokon keresztül a szomszédos államot meg akarják támadni, vagyis ilyen határrészekre támadólag védekeznek. A cseh erődítések megépítésére eredetileg 8 milliárd cseh koronát fordítottak. Csoportosításuk, összeállításuk, felszerelésük teljesen modern. A hegységekben leginkább betonból készült medren útzárakat építettek, míg például a könnyebben járható teületeken több egymás mögött fekvő erődőrrendszert telepítettek, amelyek a „Maginot" erődök módjára betonból készült földalatti óvóhelyeket, laktanyákat, hangárokat, lőszerraktárakat, stb. rejtenek magukban. Mindezek az erődök természetesen a korszerű hadigépek tömegeivel vannak ellátva. Fentiekből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a cseh vezérkar a Csehszlovákia előnytelen , geopolitikai helyzetéből, az ország bizonyos mértékig történt politikai elszigeteltségéből, Németország óriási katonai előretöréséből és erőteljes politikai célkitűzéseiből, végül Nagybritannia jelenlegi katonai készületlenségéből reá háramló nemzetvédelminehézségeket nagyarányú, korszerű erődrendszerek telepítésével véli kiegyensúlyozni és pedig mint láttuk, elsősorban Németország felé. De végül azt is meg kell állapítanunk, hogy az erődrendszer nemcsak védelmi feladatokra hivatottak, hanem arra is, hogy támadó hadseregek felvonulását, csoportosítását és hadműveleteit fedezzék és elősegítsék. HUSVÉT DALMÁCIÁBAN AZ AZÚR EXPRESS el ÁPRILIS 10-10. ÁPRILIS 10-28. RAGUZA. ARBE SZIGETE RÉSZVÉTELI ^ dijak p émk B aS»-tól KÉRJE KÉPES M v B !)fiz DÍJTALANUL prospektusunkat. • - - - - ■ MEGKÜLDJÜK. Utazási iroda VI. Andrása O^MIMSMS. „t 16. Telefon: 13-89-81 / 1938 MÁRCIUS 23. SZERDA OEMUTSÁD 9 ISA MIRANDA HOLLYWOOD ÚJ CSILLAGÁNAK FŐSZEREPLÉSÉVEL Francia film, a legszebb orosz táncosnőről és régi, kedélyes osztrák császárvárosról... Rendezte: TOURYANSZKY szereplők: Isa Miranda és Fernand Gravet DÉCSI ,,, KAMARA«,«», HIMB PETROfilm