8 Órai Ujság, 1938. június (24. évfolyam, 118-140. szám)

1938-06-29 / 140. szám

~­ít­ / ■'» 1938 junius 29. szerda­iMinisiu @ XXIV. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Alapította: Nadányi Emil 14­0. szám Kalmárszellem Egy kereskedőkből álló tekinté­lyes egyesülés oszlopos elnöke mennydörgő beszédet mondott, amelyben kikelt „a nemzetközi kalmár szellemi'' ellen. Ma, amikor a kormány egyik fontos program­pontja az, hogy véget vessen a kö­dök gomolygásának az elmékben és a szívekben, nem árt szóvá tenni az elnök úr hatásos kijelentését, ame­lyet bizonyára sokan megtapsoltak. Csakugyan, a nemzetköziség meg­bélyegezni való dolog a politiká­ban, ha nemzeti eszményekkel szemben áll. De a nemzetköziséget támadni a kereskedők egyesületé­ben olyan, mint a vizet támadni az óceán közepén. A kereskedelem, ha túlment a jelentéktelen szatócsko­­dáson és kupeckedésen, mindig is nemzetközi volt. Nemzetközi volt a kereskedelem a középkor legsöté­tebb századaiban, amikor fügét, édesborokat és válogatott fűszerszá­mokat szállított az északi országok vásáraira. A kereskedelem nemzet­közi, sőt világrészközi volt attól a pillanattól kezdve, hogy felfedezték Amerikát, sőt az ókorban is az volt, Kínától, Babilónián át Rómáig. A kereskedői nagyvonalúság, széles látókör egyik ismertetőjele a nem­zetközi viszonylatokban való gon­dolkodás; aki nem képes üzleti kal­kulációiban és a piacok megszerve­zésében egyszerre tö­bb ország adott­ságaival számolni, az nem érdemli meg a kereskedői nevet. De a nagy­­rabecsült elnök úr nemcsak a nem­zetköziséget becsmérelte, hanem magát a kereskedelmet is, túllici­tálva azt a régen elhunyt kereske­delmi minisztert, aki beköszöntő­beszédében kijelentette, hogy nem ellensége a kereskedelemnek. A ke­reskedők testületének elnöke, úgy­látszik, az undor és megvetés hang­ján beszélt a „kalmár szellemről", amelynek nagy bűne alighanem az, hogy keresni akar, „bizniszt“ akar csinálni, Darányi Kálmán volt miniszterelnök finom és gyengéd kifejezésével élve. Ha ma a fogal­mak tisztázásának korát éljük, ak­kor igazán jó volna ezen a téren is tisztázni a fogalmakat. Állapítsuk meg tehát, hogy természetes és ma­gától értetődő dolog, hogy a keres­kedő keresni akar, továbbá elkerül­hetetlenül szükséges dolog, hogy bizonyos vonatkozásokban nemzet­közi szellemű legyen, különben nem volna jó kereskedő. Akinek ez nem tetszik, az vadásszon, szivarozzon klubokban, cigányozzon és utánozza és szimulálja több-kevesebb élethű­séggel az „urat", de ne nevezze ma­gát kereskedőnek és főképpen ne álljon kereskedelmi testület élén. Az ifjúságot ma önálló pályákra akarja terelni a kormányzat, le akarja szoktatni arról a rögeszmé­ről, hogy csak az állam adhat biz­tos kenyeret. Ha ilyen szellemű tanítómestereket kap a kereskedel­mi pályán ,"i"p, aligha lesz belőle f­tkereskedő. GYILKOL A HŐSÉG ! Nagy páratartalom teszi elviselhetetlenné a kánikulát — A meleg tovább fokozódik Kilométeres forró légréteg borítja Magyarországot —­­A 8 Órai Újság tudósítása — A forró égöv minden melegét hoz­zánk szállította két nap alatt az a szinte nem is érezhető délnyugati légáramlat, amely az utolsó 24 óra alatt is tovább fokozta a fullasztó hőséget. Az izzó napsugarak lángoló heve árasztja el az egész országot, amelynek területén alig van felhő­zet. Már éjszaka fülledt melegben, álmatlanul vergődött Budapest, a hőmérséklet végig 20 fok körül ma­radt s ma 7 órakor már 25 fokra emelkedett. Tömbök a kánikula, mely ugyancsak sok munkát ad a mentők­nek és mára, sajnos, már két halálesetet is okozott, sőt attól kell tartanunk, hogy áldo­zatainak száma szaporodni fog. A jelek ugyanis arra vallanak, hogy a hőség tovább fokozódik és egye­lőre semmi remény nem mutatko­zik arra, hogy a kánikula korlát­lan uralmát valami hirtelen idő­változás megingathatná. A Meteorológiai Intézet, a ma dél­utáni órákra jelzi a hőség kulminá­­lását, ami egyúttal az idei kánikula eddigi legmagasabb rekordját is je­lenti. — Budapesten, — mondották, — ma éjszaka átlag 20 fokos volt a meleg, ma reggel 7 órakor pedig már 25 fokot mértünk, sőt Pécsről ugyanekkor már 27 fokos hőséget jelentettek. A reggeli órákban a legritkább esetben van ilyen magas hőmérséklet. Kora délelőtt Bu­da­­pesten már 6 fokkal fokozódott a hőség és délelőtt 11 órakor elértük a 31 fokot.­­ A trópusi meleget jelentő 35 fok elérésére tehát minden kilátá­sunk megvan és lehet, hogy a kora délutáni órákban ennél az értéknél kulminál a kánikula, bár az sem valószínűtlen, hogy túl is haladja ezt a hőmérsékletet. Érdekes, hogy három évvel ezelőtt, ugyanezen a napon, tehát 1935 június 28-án 39 fokos rekordhőséget értünk el, te­hát még azt sem mondhatjuk, hogy a mostani kánikula abnormális, mert az évnek ebben az időszakában Magyarországon rendszerint igen meleg szokott lenni.­­ Ma ugyan nem érjük el a há­rom év előtti rekordot, mindeneset­re azonban kezdünk közeledni hozzá.­­ Az egész országban derült, napfényes, forró időjárás van, fel­hőtlen égről tűz le a nap és ontja mindenfelé sugarait, amelyek­ a Balaton vizét Keszthelyen ma reg­gelre 27 fokra, a Duna vizét pedig 20 fokra melegítették fel. Még az ezer méter magasan fekvő Kékes­­tetőn is 20 fok meleg van, úgy, hogy az ország felett csaknem egy kilométer magas forró és szinte mozdulatlan levegőréteg terjesz­kedik. A Mátyásföldről minden reggel fel­szálló meteorológiai repülőgép pon­tos műszerei szerint csak négy ki­­lométer magasságban száll le a hő­mérséklet a nullára. A rendkívül magas hőmérséklet még elviselhető volna valahogyan, ha kis szél je­lentkeznék, ami csökkenthetné a levegő páratartalmát, azonban a levegő nedvességtartalma igen nagy, 60—80 százalékos, ami megnehezíti a test mele­gének párolgását és így a tik­kasztó forróság elviselését. — Jelentéseink valószínűvé te­szik, hogy a kánikula tovább tart. Egész Déleurópában hasonló nagy a hőség, sőt lejjebb, Romániában és a Balkánon még fokozódik. Csak tőlünk északnyugatra van kissé hűvösebb időjárás az ott beáramló óceáni levegőtől, így Németország­ban, ahol 20—25 fokos kellemes idő­járás uralkodik. Magyarország kö­zel van ennek a hűvösebb lég­áramlatnak a határához, de nem valószínű, hogy az hozzánk is el­érne és hatása legfeljebb egy-két esőben, vagy rövid zivatarban fog jelentkezni. Feuerschü­ltek a nyári üzemek A kánikula „nagyüzemeiben" óriási módon fellendült a forgalom. A strandk, uszodák,­­ amelyek legtöbbje vasárnap „táblás házról" számolt be, most már hétköznapokon is a láto­gatók számának megkétszereződését jelentik, elképzelhetetlen méreteket öltött a hűsítő italok, sör, spriccer, főleg azonban szódavíz fogyasztása, bombaüzleteket csinálnak a fagylalt­­árusok és Budapest népe, mint a Víz­művek igazgatósága közli, tegnap 279.099 köbméter vizet fogyasztott, ami rekordot jelent az­­ idei vízfo­gyasztásban. A kánikula eseményeiről a követ­kezőkben számolunk be: A kánikula napjaiban a strandok és uszodák forgalma megkétszerező­dött. A Széchenyi-fürdőben, ahol nor­mális napon 2000—2500 em­ber fordul meg, most napi 5000—6000 jegyet ad­nak ki. A Gellért-hullámfürdőben a normális 1000 helyett 2000-ren fürde­­nek. A Duna-uszodában olyan forga­lom van a déli órákban, hogy időn­ként a pénztárt le kell zárni. Vasár­nap itt több mint 2000 ember keresett menedéket a Duna hűs hullámaiban.

Next