8 Órai Ujság, 1938. július (24. évfolyam, 141-167. szám)

1938-07-01 / 141. szám

1938 JÚLIUS 1. PÉNTEK ORaiussAG Jugoszlávia: Angliával tárgyal búzája eladásáról Az utolsó hetekben egymilliárd dinár angol tőke helyezkedett el jugoszláv vállalatokban Belgrád, június 30. (A 8 Órai Újság belgrádi munkatársától) Itteni jól informált körök közlései szerint Jugoszlávia gabonakivitelé­ben az új terméssel kapcsolatban fel­­tűnést keltő átrendeződés van készü­lőben, amelynek igen érdekes és fon­tos külpolitikai természetű vonatko­zásai is vannak. A jugoszláv búza nagy részét eddig elsősorban Németországba, továbbá az egykori Ausztriába, Svájcba és Olaszországba adták el, míg ellenben az idén Jugoszlávia még nem dön­tött, hogy a német piaccal szemben milyen magatartást tanúsítson. A májusban lefolyt jugoszláv-német gazdasági tárgyalások során Jugo­szlávia szabad kezet biztosított ma­gának gabonakivitele tekintetében és máig sem kötötte le új búzatermé­sét Németország számára. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, mintha Ju­goszlávia arra gondolna, hogy ne adjon búzát Németországnak, hiszen a két ország között baráti gazdasági együttműködés áll fenn. Azonban a francia és főleg az angol kormány nagy és komoly érdeklődése a közep­es délkeleteurópai gazdasági viszo­nyok fejlődése iránt arra készteti Jugoszláviát, hogy búzakivitele te­kintetében egyelőre várakozó állás­pontra helyezkedjék. Jugoszláviában a közepesnél sok­kal jobb búzatermést várnak az idén és mintegy 50.000 vagon kivitelre számítanak. Belgrádban küszöbön áll egy angol gazdasági küldöttség meg­érkezése, amelyet irányadó angol gazdasági tényezők küldenek a jugo­szláv fővárosba s amelyhez az angol kormány megfigyelője is csatlakozni fog. Jugoszlávia megvárja ennek a bizottságnak a tárgyalásait és az eredményhez képest fog határozni búzafeleslege eladásáról. Általában úgy hírlik, hogy kilátás van rá, hogy átállítják a jugoszláv gabonafelesleg kivitelének legnagyobb részét Né­metországról Angliára és Francia­­országra,­­ megfelelve azon elvi ter­mészetű előfeltételeknek, amelyeket irányadó jugoszláv gazdasági körök mindig hangoztattak, hogy ha Ju­goszlávia gabonájáért devizát kap­hat, úgy elsősorban olyan országok­nak szállít, amelyek devizában fizet­nek, semmint olyanoknak, amelyek fizetés fejében árut akarnak adni. Most tehát Anglia, miután a leg­utóbbi hetek során egymilliárd di­nár értékű tőkebefektetést eszközölt Jugoszlávia bányáiba és nehézipa­rába, esetleg bevonul a jugoszláv ga­bonakivitelbe is, ami úgy a jugoszláv gazdaságra, mint az angol politika balkáni vonalaira nézve kétségtele­nül nagy jelentőségű. Az idei esztendő során Jugoszlá­viában a gabonaárakban mintegy 100 százalékos emelkedés mutatkozott, amennyiben a búza ára 110 dinárról átmenetileg 250 dinárra ment fel és jelenleg is 220 dinár a búza ára. Az új búza ára még nem alakult ki, de itt általában arra számítanak, hogy az új búzának már 220 dinár lesz a kezdő ára,­­ sőt ennél továbbmenő áremelkedést is lehetségesnek tarta­nak. A jugoszláv gaobnakivitel eset­­leges átrendeződése tehát ebből a szempontból is rendkívül érdekes: Anglia és Franciaország nemcsak át­venné a jugoszláv búzafölösleg je­lentős részét, hanem azért még ilyen eddig nem látott magas árat is fizetne készpénzben. Franciaország ezelőtt két évvel vett utoljára jugo­szláv búzát, még­pedig 100 millió dinárért, tartalékolási célra. Ezzel kapcsolatban úgy hallatszik, hogy Olaszország részéről is fokozott nagy érdeklődés jelentkezik a jugo­szláv búza iránt és ez az ország is az eddiginél sokkal nagyobb gabona­mennyiséget akar átvenni Jugoszláv­­iától. Megjegyzendő, hogy a privi­legizált jugoszláv gabonakiviteli tár­saság, a Prizad, mindinkább kezébe veszi az egész búzapiac irányítását és a jugoszláv búzakivitel legna­gyobb része a Prizad útján bonyoló­dik le. (­1 -6) Babonák és kabalák a pesti színházi világban Rendkívül érdekes cikket közöl erről a Délibáb legújabb száma. Ez a ragyo­gó hetilap nagy terjedelemben jelent meg. Pompás illusztrált rádióműsoro­kat, egyfelvonásos színdarabokat, pre­mierbeszámolókat, színházi pletykákat, divattudósításokat, nagyszerű filmrova­tot és több mint száz szebbnél szebb ké­pet talál az olvasó a népszerű hetilap­ban, amely eredeti felvételekben, érde­kes cikkekben számol be a színház, film és rádió összes új eseményéről. Ára 20 fillér. Antal István a zsidótörvény végrehajtásáról A rendelet nem lépte túl a törvény kereteit Battonya, június 30. (A 8 Órai Újság telefonjelentése) Antal István államtitkár Péter és Pál napján részt vett Vásárhelyi Sándornak, a battonyai kerület or­szággyűlési képviselőjének beszá­­mológyűlésén, ahol maga is felszólalt. Péter és Pál napján, — mondotta, —■ nemcsak a gazda, hanem a kormány­férfi is számvetést csinál és sereg­szemlét tart a magyar politika esz­tendős munkájának eredményei fe­lett. Meg kell állapítani, hogy nem volt a magyar parlamentarizmus történetének még egy olyan kor­szaka, amely az ország közjogi, tár­sadalmi és gazdasági struktúrájá­nak alakulására oly döntő kihatással lévő törvényalkotások sorával gya­rapította volna a magyar nemzet er­kölcsi, kulturális és anyagi birtok­állományát. A közjogi alkotások be­tetőzése a gazdasági és társadalmi rend hatályosabb biztosításáról szóló törvény, a gazdaságpolitikai alkotá­sok formája pedig a beruházási tör­vény volt. Az előbbivel azt akarták elérni, hogy a jogegyenlőség klasz­­szikus gondolata érvényesüljön a gazdasági és társadalmi élet valósá­gában is. Ez ellen a korszakalkotó törvény ellen, mely pedig úgyszól­ván a magyar közvélemény egyön­tetű akaratából került bele a ma­gyar törvénytárba, most indult meg a túlsó politikai tábor második nagy roho­ma. Ez azonban épp úgy meg fog hiúsulni a kormány elvi állás­pontjának jogi megtámadhatatlan­­ságán és szilárd politikai elhatáro­zásán, mint ahogyan meghiúsult az első nagy parlamenti offenzíva. Megállapította még azt is, hogy nem igaz az, hogy a végrehajtás során a kormány túllépte a törvény kereteit. A végrehajtási rendelettel a kor­mány megakadályozza a paragrafu­sok közötti ügyes bújócskajátékot. Végül azt a tanácsot adta azoknak,­­ akiknek a törvény végrehajtása kö­rül valami tennivalójuk lesz, hogy teljes készséggel és lejalitással jár­janak a kormány kezére, mert ezt nemcsak az ország, de saját érde­keikben is a leghelyesebben cselek­szik. Beszéde végén Antal István rész­letesen ismertette a kormány őszi munkaprogramját, amelyet a nyár folyamán készítenek elő. Litvánok kőzápora a memeli németekre Memel, június 30. (A 8 Órai Újság távirati tudósítása) A memeli kikötőben szerdán sú­lyos összetűzések voltak németek és litvánok között. Az összetűzéseknek egy halálos áldozatuk is van. A ke­letporoszországi hajózási forgalom­ban szolgálatot teljesítő „Hansastadt Danzig“ nevű gőzös megérkezését a memeli kikötőibe nagyobb csoport memeli német arra használta fel, hogy rokonszenv-tüntetést rendezzen. Litván kikötőmunkások kőzáport zúdítottak a tüntető németekre. A rendőrök beavatkoztak, közben azon­ban litván részről több lövés is el­dördült, úgyhogy a rendőrök is kénytelenek voltak fegyvert hasz­nálni Egy 16 éves litván fiatalem­ber az összetűzésben életét veszítette és több memek­ német lősebet kapott. Kft MÉM tesz 3 Karbidból műgumi — A 8 Órai Újság tudósítása — A japán Mitsubishi bányavállalat osakai laboratóriumának sikerült hosszú kísérletezés után karbidból műgumit készítenie. Az új műgumi sokkal tartósabb és ruganyosabb, mint a természetes, de nem olyan jó szigetelő. Miután Japán karbidkész­­lete majdnem kimeríthetetlen, remé­lik, hogy az új műgumi tömeggyár­tása nagyon olcsó lesz. Kitűnő eredménnyel zárta üzletévét a MFTR A Magyar Királyi Folyam- és Tenger­­hajózási R.­T. június 28-án tartotta az 1137. üzleti évre vonatkozó rendes köz­gyűlését dr. Winchkler István ny. mi­niszter­, elnök-vezérigazgató - elnöklete alatt. A közgyűlés az igazgatóság évi je­lentését, mely kedvező üzletmenetről szá­mol be és a zárszámadásokat jóváhagyó­lag tudomásul vette. A közgyűlés az igazgatóság új tag­jaivá Láner Kornél min. osztályfőnök­, MÁV elnök, dr. Hubay Sándor, a M. Kir. Külkereskedelmi Hivatal alelnöke és dr. Nánássy János min. osztálytanácsos ura­kat választotta meg. A MFTR üzleti forgalma igen kedve­zően alakult az elmúlt üzletévben. Az áruszállítás 20%-kal, a tömegáru 40%­­kal, a darabárué 20% -k­al emelkedett. To­vábbi emelkedést mutatott a személyszál­lító forgalom is, amennyiben az elmúlt évhez viszonyítva, 30% -kal több utast szállított ebben az esztendőben. A hajóparkot felújították és ezenkívül megrendeltek a Ganz hajógyárban 4 mo­toros áruszállító hajót. Nagy jelentőségű a volt osztrák és ba­jor hajózási vállalatokkal már régebben fennálló megállapodások kibővítése és azoknak kedvezőbb feltételek melletti öt­­esztendős meghosszabbítása. VÁSÁROL GYAPJÚ SZÖ­VE­TÉT TR­UJJ M­IKIHIJA MM IV.PODHÁSZKA 0.U.8. VI.TERÉZ-18. UJ BOLTJAI­­ II., MARGIT-KÖRÚT 50 ÉS VII., BAROSS-TÉR 15

Next