8 Órai Ujság, 1939. február (25. évfolyam, 26-29. szám)

1939-02-01 / 26. szám

2 ádióállomások meglepően rövid idő alatt közölték hallgatóikkal a nagy beszéd kivonatának francia fordítá­sát A Quai d'Orsay környezetében az első benyomás határozottan kedvező volt. Főleg a beszédben hangoztatott béke­­készséget, emelték ki. Három pontban foglalja össze a francia sajtó Hitler beszédének legfőbb tartalmát: Né­metország exportszükségleteinek a hangoztatása, a német gyarmati kö­vetelésekre vonatkozó kijelentések és harmadsorban pedig a beszédnek az a része, amelyben a kancellár kifej­tette, hogy Németország milyen mértékben támogatja az olasz követeléseket. A Matin szerint a beszéd hangjá­ban és lényegében nem emlékeztet a München előtti éles beszédekre. A középpárti é­s jobboldali lapok egybehangzóan megállapítják, hogy Hitler Adolf beszédében vagy mér­sékletről tett tanúságot. A radikálszocialista Eve Nouvelle azt írja, hogy a beszéd nem jelent­heti német-francia ellentétből fakadó viszály kezdetét. A német-olasz kapcsolatokra vo­natkozóan általában világosabb ál­lásfoglalást­ vártak, hogy Németor­szág mennyiben támogatja az olasz kö­veteléseket. A baloldal sajtója természetesen nem részesíti kedvező fogadtatásban a nagy beszédet. Newyork : Amerikára is hatott Hitler figyelmeztetése Newyork, jan. 31. (A L­írai Újság távirati tudósítása)­­ A német vezér és kancellár beszéde az Egyesült Államok közvélemé­nyére nagy benyomást gyakorolt.­­A beszéd iránt végsőkig feszült vára­kozás nyilvánult meg. Az amerikai rádióállomások nagy része közvetí­tette a beszédet. A lapok számos különkiadásban közölték a beszéd egyes részei­nek kivonatát. A lapok felírásaiból a következők tűntek fel: „Hitler Adolf figyelmez­teti a nyugati hatalmakat“, „El a kezekkel Németországról". Amerikai hivatalos politikai kö­rökben egyelőre még tartózkodnak az állásfoglalástól, mert a Fehér Ház eddig még nem tanulmányozta a be­széd hivatalos szövegét. Az amerikai politikusok közül el­sőnek Hamilton Fish, a képviselőház külügyi bizottságának tagja nyilat­kozott Hitler Adolf beszédéről. A képviselő hangoztatta, hogy teljes mértékben osztja Hitlernek azt a fel­fogását, amely szerint az Egyesült Államok kormánya nem avatkozhat bele Németország és a többi amerikai állam kap­csolataiba. Németország valóban olyan külke­reskedelmi politikát folytathat, ami­lyent akar — mondotta a képviselő. Ha pedig az Egyesült Államoknak fincs­z ma este: a ROYAI, SZÍNHÁZ tr nuk „Egy bolond százat csinál“ oparett­e fi e­k és a NEMZETI SZÍNHÁZ nagysikerű A mizantróp A pánt jait negédesek V fajátékához a jegyek nagy kedvezménnyel Jegyirodánkban, VI., Andrássy-út 16. válthatók. nem tetszik Németország délameri­kai propagandája, úgy legfeljebb csak azt teheti, hogy erre a propa­gandára ellenpropagandával felel. Hajnalig ünnepelt Berlin Berlin, január 31. (A 8 Órai Újság távirati tudósítása) A német főváros ünnepi hangulata csak a hajnali órákban csendesedett el. Jóval éjfél után még mindig óriási tömegek lelkes hangulatban járták a kormányzóssági negyed utcáit. Különösen a birodalmi kancellári palota előtt feketéllett a sokaság. A tömeg minduntalan látni akarta Hitler Adolf vezérkancellárt. A német nemzeti szocializmus ha­talomra jutásának hatodik évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepsége­ket hatalmas fáklyásmenet zárta be. Ebben az évben is megismételték azt a fáklyásmenetet, amelyet 1933 ja­nuár 30-án Hitler Adolf uralomra­­jutása után rendeztek. A történelmi fáklyásmenet a Brandenburger Toron keresztül vonult a Wilhelm­­strasséhoz. A birodalmi kancellári palota erkélyén állva, Hitler Adolf fogadta a 12.000 egyenruhás nemzeti szocialista elvonulását. Tízezrek és tízezrek nézték végig a felvonulást és mámoros lelkesedéssel ünnepelték a német nép vezérét. A tömeget csak a hajnali órák felé sikerült rávenni a hazatérésre. A német sajtó természetesen telje­sen a nagy beszéd jegyében áll. A Völkischer Beobachter az állam­férfiúi bölcsesség szózatáról beszél és megállapítja, hogy Versailles, „az államférfiúi oktalanságnak ez az őrült műve“ a gyakorlatban meg­szűnt létezni. A Börsenzeitung szintén Hitler Adolf békehitvallását emeli ki és idézi a­ kancellárnak azokat a mon­datait, amelyekben kifejtette, hogy a békét Németország erkölcsi, katonai és politikai egysége, valamint Olasz­ország biztosítja. Msz, aLass S­irály tavassszal Berlinioe A CBM&SG római tudósítójának telefonjelentése Róma, jan. 31. A Palazzo Venezia előtt, Róma fő­utcáin és nagyobb terein ezrével gyűltek ös­sze tegnap este az embe­rek, hogy Hitler­­beszédét meghall­­gathassák. Az üzletekben, amelyek a késő esti órákig nyitva tarthattak, rádióit állítottak fel, a kávéházak és vendéglők rádiókészülékei előtt már a délutáni órákban tömegesen he­lyezkedtek el a hallgatók, a minisz­tériumok, követségek, közhivatalok, szerkesztőségek jóval éjfél után is permanenciában maradtak. A beszéd elhangzása után egyszerre ezrekre menő tömegek lepték el az Örök Vá­ros utcáit és élénken tárgyalták a deklaráció egyes passzusait, főleg az olasz vonat­koz­ásúak­a­t. Igen mély benyomást tett a Führer elismerő kijelentése Itália katonai erejéről és rendkívüli figyelmet kel­tett az a határozott hang, amelyet Hitler a Berlini Róma-tengely ellen­feleivel szemben használt és az a kí­mélet, amelyet azokkal a vezető an­gol és francia államférfiakkal szem­ben tanúsított, akik az elmúlt év őszén felelősséget vállaltak Európa békéjéért, s Hitler beszámolójának végső kon­klúzióját Róma abban foglalja ösz­­sze, hogy Németország utolsó igényeit je­lentette be, de ezeket azután fel­tétlenül érvényesíteni akarja. ... Most, amikor tudósításomat te­lefonálom, jelentek meg a déli lapok első kiadásai, melyek már beszámol­nak arról"az óriási nemzetközi vissz­hangról is, amelyet Hitler vezér és kancellár kijelentései keltettek. Egy lap sem mulasztja el hangsúlyozni a német-olasz érdekazonosságot, amely a beszéd nyomán­ is mutatko­zik. A két­ nagyhatalom barátságá­nak legközelebbi bizonyítéka Ciano gróf németországi utazása lesz, de mindennél fényesebb igazolása — mint a német külügyminisztérium­hoz közelálló Danziger Vorposten jelenti — III. Viktor Emánuel olasz király és abesszin császárnak tavasz­­szal a német birodalomba teendő lá­togatása. G. K. Síelőknek maszkírozták magukat a betörők Bukarest, jan. 31. (A 8 Órai Újság tudósítása) A román rendőrhatóságok veszedelmes betörőbandát tettek ártalmatlanná. Nem kevesebb, mint huszonhat tagja volt en­nek a betörőbandának, a rendőrség azon­ban a banda valamennyi­ tagját elfogta. Ez a betörő­ banda követte el az Ofa brassói fiókjánál azt a betörést, amelynél ötmillió lejt zsákmányoltak. A nagyösszegű zsák­mány legnagyobb része aprópénz volt, amelyet a tettesek zsákokban vittek ma­gukkal A rendőri nyomozás megállapí­totta, hogy a pénzeszsákokat a banda tag­jai olymódon szállították el,, hogy síruhába öltöztek és mint síelő csoport, sítalpakkal ellátva szálltak fel a vo­natra. A pénzt a hátizsákokban vitték maguk­kal, azon a sportolók részére összeállított kü­lönvonaton, amely a Brassó melletti he­gyekbe indult A betörőbanda tagjai azon­ban az utat folytatták Bukarest felé. A román főváros pályaudvarán a detektívek felismerték a síelő csoportban egy régóta keresett betörőtársaság több tagját és erre következett azután a huszonhat főből álló betörőbanda lefogatása. A bandának három főtettese volt, akik beismerték, hogy az utóbbi hónapokban nem kevesebb, mint százötven betörést követett el a vezetésük alatt álló vesze­delmes társaság. 1939 FEBRUÁR 1. SZERDA Nagyétkű és ínyenc állatok étlapja A londoni állatkert menü® gondjai London, jan. 31.­­A S­orai Újság tudósításai Az állatkertek fen­tartása hatalmas ö­­­szegekbe kerül. A híres londoni Zoo pél­­dául nem kevesebb, mint 10.000 fontot költ évenként egyedül az állatok táplálás­­ára. Az állatkert lakói közül különösen sokba kerülnek­­ a nagyevők és az ínyencek. Egy-egy rozmár naponként 18 kiló húst kebelez be és táplálékuk évenként 6000— 9000 pengő költséget okoz. A rozmárokat és a pinguineket egyidőben közös meden­cében tartották, de egyszer az történt, hogy a rozmár és a pinguin egyszerre ugyanazt a darab halat kapták el. A roz­már az egyik végét fogta, a pinguin a másikat, s egyik sem akart engedni. Vé­gül a rozmár úgy oldotta meg a kérdést, hogy a hallal együtt a pingvint se­meg­ette. A barátságos együttélésnek ezzel vége szakadt, mert a rozmárok rákaptak a pin­guinhúsra. A veszedelembe jutott pinguineset sürgősen át kellett telepí­teni. Az állatkertek sztárjai közül legkevésbbé válogatós a strucc. Mindent felfal, ami eléje kerül. Egy struccmadarat, amely történetesen egy ünnepnap után adta ki páráját, felbon­coltak és gyomrából a következő aprósá­gok kerültek elő: két zsebkendő, két kesztyű, egy csomó szeg, egy double, nyaklánc, két gomb és négy pénzdarab. Az óriáskígyók nemcsak a nagyevésről, de ínyenccégek­­ről is nevezetesek. Többnyire kecskéket áldoznak táplálásukra. De egy óriáskí­gyó fél esztendeig élt étlen-szomjan az állatkertben, anélkül, hogy kedve lett volna a kecskéhez nyúlni. Ekkor próba­képpen libával kínálták meg, amelyet mohón felfalt. Ettől kezdve következete­sen ragaszkodott a libahúshoz. Az is megtörtént, hogy két kígyó vetette rá magát ugyanarra a zsákmányra. Az egyik az egyik oldalon, a másik a másik végén látott hozzá. Miután a kígyóknál a zsákmány elnyelése gépies művelet, a zsákmánnyal együtt bekebelezte a na­gyobb kígyó a kisebbik kígyót is. A kí­gyók különben nagyon sokáig tudnak böjtölni. A rekordot az a kígyó tartja, amely egyfolytában négy esztendeig nem vett magához semmi táplálékot. Egészen különleges gondot okoz a lon­doni Zoo 135 kilós gorillájának a táplá­lása. Moina, a londoniak kedvenc gorillája nemcsak nagyevő, de nagy gurmand is. Reggel 8 órakor nagy bögre tejet kap, amelybe finomra őrölt zabot áztatnak, továbbá félliter tejes teát néhány be­habart tojással. Ebédjét délután 2 órakor szervírozzák és ez áll egy kiló szőlőből, öz banánból, egy és negyed kiló almá­ból, három narancsból, negyedkiló para­dicsomból, salátából, hagymából és édes­ségekből. Délután 6 órakor egy fazék teát és vajaskenyeret kap. Hetenként há­romszor csirkelevessel kedveskednek neki, melléje körülbelül 15 deka bifszteket ad­nak, azonkívül néhány gondosan összeál­lított vitam­inkészítményt. * Főhúzások. A magyar királyi osztály­sorsjáték fóliázásai február 7-től március 9-ig tartanak. Az egy hónapig tartó fő­­húzásokon 30.000 nyereményt sorsolnak ki. Elérhető legnagyobb nyeremény 700.000 pengő. A Török A. és Társa Bankházá­ban (Budapest, IV. Szervita-tér 3) kap­ható még eredeti vételsorsjegy. A főhú­zások egész tartamára érvényes vételsors­jegy árak: egész 140, fél 70, negyed 35, nyolcad 17.50 pengő. Az összeg a rende­léssel egyidejűleg beküldendő.

Next