8 Órai Ujság, 1939. május (25. évfolyam, 73-96. szám)
1939-05-02 / 73. szám
Budapest, 1939 május 2. kedd XXV. évfolyam| Főszerkesztő: Bethlen András | Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert 73. szám II ___________II _____________ Riport a Volksbund Jungol-francia-orosz cikói gyűléséről katonai ántánt? Ellenzéki szövetkezés a választásokra Szerdán nyilvánosságra kerül a kerületi beosztás Bajok a jelenlegi kormánypárti képviselőkkel — A 8 órát Újság tudósítása — A második zsidójavaslat néhány nap múlva többónapi vita, veszekedés és taktikázás után törvényerőre emelkedik. A képviselőház szerdán tesz végső pontot a zsidó javaslat parlamenti vitájára s röviddel azután megtörténik a törvény kihirdetése. A szerdai ülésnap azonban egészen másért áll a politikai élet érdeklődésének homlokterében. Pártkülönbség nélkül mindenki ekkorra várja a Ház feloszlatását. Illetékes helyről ugyan eddig még egyetlenegy olyan kijelentés sem hangzott el, amely bejelentette volna a Házfeloszlatást és az általános képviselőválasztásokat, mégis, politikai körökben az a felfogás, hogy szerdán megtörténik a házfeloszlatás és a pünkösdi ünnepek körül, május utolsó harmadában megtartják a képviselőválasztásokat. A kormánypárt már hetek óta fokozottan dolgozik, hogy megfelelően lekészítse az új választásokat meglőző agitációs hadjáratot és Kereszes-Fischer Ferenc belügyminiszteréi szombaton és ma délelőtt is fonás megbeszélések voltak a választáokkal kapcsolatban. A megbeszéléekbe bevonták a főispáni kar magyészét, valamint azoknak az állami terveknek képviselőit, amelyek aálasztás lebonyolítását intézik. A ormánypártnak az új választójogi érvény következtében igen nagy énye van az ellenzékkel szemben . Open ezért az ellenzéki képviselők már azon fáradoznak, hogy az önöket egyesítsék, ami, ha sikerül, döntő jelentőségű lehet különösen a megyei listáknál. Ezért tárgyalások indultak meg a Független Kisgazdapárt, a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt és a Nemzeti Reformpárt között. A tárgyalások még nem értek véget, de máris remény van arra, hogy több kerületben közös listával vonulnak fel. Az ellenzéki szövetkezés gondolatának igen sok híve van. Emellett nem országos pártokhoz tartozó képviselők és pártcsoportok is komoly tárgyalásokat folytatnak, hogy ilyen országos párttal a választásokra egybeolvadhassanak. Az Egyesült Kereszténypárttal ilyen irányban megindított összes tárgyalások meghiúsultak, mert a kereszténypárt már választási paktumot kötött a MÉP-el s ennek értelmében több vármegyében közös listával indulnak, egyéni kerületekben pedig közösen állapítják meg, hogy ki lesz a hivatalos jelölt s azt a másik párt is teljes erővel támogatja. Az elenzéki politikusok elsősorban a Független Kisgazdapárttal szeretnének együttmenni. Ilyen irányban tárgyal a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt is a kisgazdákkal és egyelőre olyan megegyezésit szeretnének létrehozni, hogy a két párt az egyes kerületekben respektálja egymás jelöltjeit, nem állít nekik hivatalos ellenjelöltet, továbbá, hogy egyes városokban és megyékben a lajstromokon közös jelöltekkel indulnak. Ugyanilyen formában szó van arról is, hogy Budapesten a Független Kisgazdapárt a Friedrich-féle keresztény ellenzéki párt tagjaival együtt állít listát és ezen a listán vezető kisgazdapárti politikusok is szerepelnének. A fővárosban különben is még többféle párt szándékozik felvenni a választási küzdelmet. Budapesten a 48-as Függetlenségi Kossuth-párt is indulni szándékozik s az egyik kerületben mellettük a Vázsonyi-féle liberális párt is megpróbál mandátumot szerezni. Az országos pártok előnye Az úgyneveztt országos pártoknak különben is óriási előnyük van a választásokon indulni szándékozó új pártokkal szemben. Elsősorban az ajánlásoknál nyilvánul meg ez az előny, ahol az országos pártok sokkal kevesebb ajánlót kötelesek felmutatni. Az óvadékoknál is aránytalanul nagyobb összeget kell letétbe helyezni annak, aki nem országos párt programjával indul. A törvény szerint ez időszerint országos pártnak számít a kormánypárt, az Egyesült Kereszténypártba Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokratapárt és Balsay Károly Polgári Szabadság Pártja. Nem számít ellenben országos pártnak a Sztranyavszky—Kornis-féle Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt, a Bornemissza—Mikecz csoportból alakult Nemzeti Reformpárt, a Matolcsy — Meizler — Rakovszkyféle frakció, amely beolvadt a Nemzeti Frontba és végül nem számít országos pártnak egyik nyilaspárt sem. Az országos pártnak az az előnye is megvárt, hogy a listakapcsolás jogával élhet, ami annyit jelent, hogy a pártok külön-külön listával indulnak, de a szavazatok tekintetbevételénél bejelenthetik egyik vagy másik országos párttal való kapcsolódást. A legtöbb nehézséget az okozza, hogy a kormányon és a MÉP vezetőségén kívül senki sem ismeri pontosan az új kerületi beosztást. Addig pedig, amíg ez nem kerül nyilvánosságra, a már megindított választási agitáció tulajdonképpen semmit sem ér, mert a jelölt ma még nem is tudhatja, hogy a kerületek szétforgácsolásával esetleg nem vesztette-e már el a régi kerületnek azt a részét, ahol éppen az agitációt folytatja. A kerületi beosztás nyilvánosságra hozatalakor derül majd ki az is, hogy az egyes megyékben hány lesz az egyéni kerület és hány képviselőt választanak megyei lajstrommal. A képviselők tekintélyes részének az a véleménye, hogy ha a belügyminiszter szerdán benyújtja a Házba a kerületi beosztásra vonatkozó kormányrendeletet, tulajdonképpen aznap még nem is le