8 Órai Ujság, 1940. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1940-01-02 / 1. szám
A magyar társadalom a finn testvérekért Budapest, 1940 január 2, kedd XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert 1. szám 11 ............................. 11 .tTííilíl*........................... A FINNEK MEGTISZTÍTOTTÁK ORSZÁGUKAT AZ ELLENSÉGTŐL Csak a petsamoi és a karéliai szakaszon állnak még szovjet csapatok finn területen Visszahívták a moszkvai olasz nagykövetet A CS&dfi milánói tudósítójának telefonjelentet Milánó, jan. 2. Jóformán eseménytelenül zajlottak le diplomáciai vonatkozásban a legutolsó ünnepnapok és az 1940. évbe való forduló nem hozott semmiféle változást a nemzetközi helyzetben. Annál gyökeresebb fordulat következett be azonban az északi fronton, ahol a finnek két nap alatt a petsamoi és karéliai szakasz kivételével teljesen megtisztították országukat az ellenségtől. Rómában a legnagyobb örömmels lelkesedéssel vette tudomásul a közvélemény az új esztendőt vezető ragyogó finn hadi sikereket, amelyeknek a katonai körök véleménye szzerint bizonyára folytatásuk is lesz. A fasiszta sajtó, amelyben az antibolsevista hang változatlanul erős és a szovjet harctéri kudarcaival arányosan nőtt az orosz haderőt kritizáló cikkek száma, szintén ezeknek a rendkívüli finn teljesítményeknek a hatása alatt áll. A Stampa újévi számában Signoretti főszerkesztő írt vezércikket, amely erősen magán viseli a Palazzo Chigi bélyegét. A cikk a kiismerhetetlen orosz diplomáciával foglalkozik és a többi között ezeket írja: „Azon a véleményen vagyunk, hogy saját katonai gyengeségének tudata vezette a szovjetet a németbaráti politika felé. Itt azután figyelmeztet a Stampa főszerkesztője a Berlin által irányított orosz-német koalícióban rejlő beláthatatlan lehetőségekre, majd így folytatja: „Sztálin álma, hogy a Szovjetunió csak asszisztál a németangol-francia háborúnál, hogy végül a bolosvizmus léphessen fel döntőbíróként, s csúnyán szétfoszlott. Csak ujját akarta bedugni a kerekek közé, amelyek ima már elkapták egész karját és holnap esetleg végleg elsodorják.“ Itáikiában csak ma délelőtt vált ismeretessé, hogy hazahívták Rosso, moszkvai olasz nagykövetet. Római diplomáciai körökben élénken kommentálják a nagykövet hazarendelését, amelyet egyesek már végleges jellegűnek mondanak. Emlékezetes, hogy már gróf Ciano nagy beszédének elmondása napján a 8 Órai Újság elsőnek jelentette azt a beavatott forrásból eredő értesülését, hogy az olasz külügyminiszternek a komunizmus ellen kihangsúlyozott fejtegetései miatt számolni lehet Róma és Moszkvv diplomáciai viszonyának esetleges megszakításával, annál is inkább, mert a szovjet kormány már előbb visszahívta római nagykövetét. Igen jelentős a Stampa idevágó londoni tudósítása is, amely azt mondja, hogy a moszkvai olasz nagykövet elutazása nemcsak a fasizmus és a bolsevizmus, hanem az Olaszország és a Szovjetunió közötti feszültség szimptómája is- A felelős londoni, párisi és berlini kormánykörök részéről — olasz vélekedés szerint — nem találtak igazi megértésre a békeközvetítési kísérletek, noha azok nagy részben a Vatikánból indultak ki. Ezért a legutóbb külföldről érkezett jelentések is igen kevéssé bizakodnak a közeli békelehetőségben. A Popolo d‘Italia szerint a francia sajtó „Le a pacifizmussal“ jelszava alatt ír, aJazzette del Popolo pedig beszámol „az agresszív angol politika növekvő tendenciájáról“. A PopoloThalia azt is megállapítja, hogy nincs több remény arra, hogy a Német Birodalom bármilyen hajlandóságot mutasson az angol-francia álláspont megértése iránt. Érthető, ezek után, hogy a Quai d'Orsayhoz közelálló Excelsior-nak az a híre, hogy 1940-re az olasz diplomáciának rendkívül élénk tevékenysége várható, az olasz sajtóban nem talál visszhangra és erről csak a Gazzetta del Popolo emlékezik meg, mint a „szokott jósolgatásról“. Finnország megsegítése A sallai és suosakui győzelmeikkel — mondják római katonai szakértők lezárult a finn—orosz háború első fejezete, amelyet a szovjet lerohanási kísérlete, majd pedig a finnek fokozott ellentámadásai és a geográfiai határoknak nagyrészt megfelelő arcvonal visszaállítása jellemzett. Az olasz haditudósítók szerint Moszkva pillanatnyi szünetet sem fog engedni és mint ,t finn előőrsök is jelentik, állandóan folytatja a front mögötti hadianyag- és csapatszálításokat, ami az újabb nagy offenzívának biztos előjele. Az ellenséges légi felderítő, tevékenység is egyre fokozódik, aminek során — írja a Gazzetta del Popolo — első ízben használták fel az oroszok a karéliai fronton kötött léggömböket is. A Corriere della Sera londoni tudósítója jelenti, hogyaz ottani finn diplomaták igen optimisták az angol —francia támogatást illetően, noha a közelebbi részletekről még mindig nem adnak felvilágosítást. Az újságíró a londoni finn követségtől azt az értesülést szerezte, hogy Finnország jóval nagyobb segítséget fog kapni, mint amekkorát még a múlt héten várni lehetett. Az „Italia“ párisi tudósítója beszélgetést folytatott Miljukovval, aki Oroszország utolsó külügyminisztere volt a bolsevizmus uralomra jutása előtt Finnországot illetően kijelentette Miljukov, hogy csak hathatós segítséggel tarthat továbbra is a csoda. Néha, mint több példa mutatja, hihetetlenül sokáig tartanak az ilyen csodák. Kevesen tudják a külföldön, hogy a bukarai hegyekben hét évig védték magukat a muzulmán nők a vörös hadsereggel szemben. Egyes kaukázusi elszigetelt lázadások leverése is évekig tartott, nem beszélve az ismeretes mandzsúriai és mongóliai eseményekről. Lengyelországban is csak egy teljesen szétszórt sereg fölött tudtak diadalmaskodni Sztálinék, mondotta még Miljukov, majd hozzátette, hogy fennáll Románia megtámadásának veszélye is a szovjet részéről. A hideg, amely annyira támogatja a finn védőket, itt éppen az oroszokat segítené. A Dnyeszter ugyanis néhány napja befagyott és, ha a hideg időjárás még néhány hétig folytatódik, hamarosan olyan vastagságot ér el a jégpáncél, hogy az elbírná az átkelő katonaság súlyát is. Elmondta még Miljukov, aki most érkezett Romániából, hogy a besszarábiai heterogén elemekből álló lakosság tömegesen költözik Románia belseje felé és a parasztok mindenáron el akarják adni tíz hektáron felüli földjeiket, mert a kommunisták a magánbirtok maximumaként tudvalévően ekkora területet jelölik meg. A Gazzetta del Popolo a szigoros moszkvai cenzúra ellenére hitelesnek mondott értesüléseket közül a Kremlben lefolyt legutóbbi viharos haditanácsokról, amelyeken éles hangon ütköztek meg a különböző felfogások a finn háború további vitelét illetően. Györgyi Miklós