8 Órai Ujság, 1940. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1940-02-01 / 26. szám
Budapest, 1940 február 1. csütörtök XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dz.Kertész Róbert 26. szám 40.000 OROSZT BEKERÍTETTEK A FINNEK Egy halálzászlóalj megint elvágta a Murmanszk-vasutat Olasz kommentárok a Balkán-konferenciához A Cfetta milánói tudósítójának telefonjelenléte Milánó, február 1. Az olasz kormánykörök — alighanem a merev román álláspont hatása alatt, amit csak súlyosbított a kőaljaffér , meglehetősen tartózkodóan viselkedtek az elmúlt két hét alatt a Balkán-értekezlettel szemben. A sajtó még ma, közvetlenül a konferencia előtt sem melegedett fel teljesen és a Stampa és a Popolo d‘Italia kivételével aránytalanul többet foglalkoznak a lapok az európai helyzetre kevés kihatással bíró politikai beszédekkel, mint a dunai és balkáni államokra nézve oly fontos belgrádi külügyminiszteri tanácskozásokkal. Pedig Chamberlain beszéde csalódást keltett olasz illetékes helyen is, ahol, mint a Popolo en Italia, megjegyzi, nagyon kevés újdonságot fedeztek fel benne, mivel az angol miniszterelnök egyáltalán nem válaszolt Hitler tegnapelőtti kijelentéseire. Egyedül a Gazzetta del Popolo fűzi hozzá Chamberlain beszédéhez, hogy a brit kormányéinak, nem mondott semmi kijavíthatatlan, vagy elhatározó szót. Ezzel esetleg jelezni akarta azt, hogy a katasztrófa megelőzésére még bizonyos idő áll rendelkezésre. A fasiszta sajtó nagy része kevés értesülést közöl Belgrádból, kivéve a jugoszláv és bolgár államférfiaknak a Stefani irodánál, adott nyilatkozatait és Sgaradzsoglu beszédét. Még a török külügyminiszter szavai keltették aránylag a legnagyobb feltűnést, k.ülönösen az a kijelentése, hogy Törökország nem semleges, csak kívül áll a háborún. Padaper’ti jelentések nem igen olvashatók ma az olasz lapokban, aminek alighanem az a magyarázata, hogy — amint azt a Neue Zürcher Zeitung ma megírja — a magyar főváros ,éi ezidőszerint teli tartózkodással viseltetnek. A Stampa ellenben nagy részletességge foglalkozik a holnap megsiló Pilken-értekezlettel. Belgrádi jelentését ilyen címmel publikálja a torinói tite ág. A vita központja a szövetségnek Ileidiához való viszonya ! .. . A konferenciának tudniillikre a határozatra kell jutnia. — írja ar olasz lap belgrádi tudósítója, hogy minden paktum, vagy garancia hatástalan Olaszország hozzájárulása nélkül.“ Az értekezlet egyébként, az olasz újságíró szerint, a következőképpen fog lefolyni: Pénteken délután, az első eszmecserén, a négy ország egymás közötti, kétségtelenül szívélyes kapcsolatait tárgyalják meg. Szombaton két ülést is tartanak a diplomaták. Ezeken Magyarországgal és Bulgáriával foglalkoznak. Kétségtelenül erős nyomás mutatkozik majd olyan irányban, hogy Gafencu románkülügyminiszter tegyen javaslatotkormányának a magyarokkal és bolgárokkal való megegyezés kombinációira. Az értekezlet felülvizsgálja az öszszes dunai és balkáni államok viszonyait és ekkor kerül sorra Itália szerepe Délkeleteurópában. Felesleges hozzátenni, hogy a Szovjet felé is figyelemmel lesznek a négy állam külügyminiszterei. Ez a téma szintén az olasz reláció keretében kerül majd felszínre. Végül gazdasági problémák is szerepelnek a napirenden, mivel ezeknek a kérdéseknek a mai körülmények között elsőrangú fontosságuk van. Ebből a jelentésből és a többi lapszemelvényből is alapjában véve nehéz kiolvasni, hogy milyen várakozással tekintenek Rómában a Balkán-értekezlet elé és hogye pillanatban mi az olasz kormány álláspontja. A római külügyminisztériumhoz közelálló Gazzetta del Popolo is csak azt jegyzi meg, hogy a Balkán-rendszer nem lehet életképes, ha nem egyesíti az összes erőket a félsziget békéjének megvédésére. A biztató kilátások valamennyi Balkán-állam összefogására e pillanatban elég csekélyek, a paktum-államok és a kívülállók közötti távolság áthidalásának lelehetőségei még nincsenek meg. Az olasz fővárosban azonban nem felejtik el, hogy lux megfigyelőket nem is küldtek Belgrádba, az ottani követek mindenesetre tájékoztatni fogják Rómát, Budapestet és Szófiát Amíg a nagypolitika és a délkeleteurópai politika iránt erős hullámzást mutat az olasz érdeklődés grafikonja, a finnek ügyét váltásttlan, sőt egyre fokozódó rokonszenvvel kísérik Itáliában. Mindenütt nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a finn védelem az összes frontokon sziklaszilárd, sőt sokhelyütt a szovjet már nyögi a finn ellenakció következményeit. A Gazzetta del Popolo szerint például egy finn „halál-zászlóalj“ újra elvágta a murmanszki vasúti vonalat, felrobbantotta a letniai hidat és ezért az északon harcoló szovjet seregeknek újabb, nagy ellátási nehézségekkel kell számolniok. Finn hadi sikerekről ír a Regime Fascista és a Stampa is, jelentvén, hogy Kitelanél három teljes orosz hadosztályt, 40.000 embert kerítettek be, akik utánpótlás hiányában alighanem rövidesen megadásra kényszerülnek. A legújabb hírek azt is köztik, hogy Suomussalmitól 70 kilométernyire egy másik orosz hadosztály került végveszélybe. Ezt a csapatot egy hónap előtt rendelték a harctérre és amióta a finnek megsemmisítették a Suomussalminál küzdő derékhadat, ennek a divíziónak a napjai is meg vannak számlálva. Györgyi Miklós A Háss ülése A képviselőház ma délelőtt folytatta a legkisebb mezőgazdasági munkabérekről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A Ház tagjai között azonban nagyobb érdeklődést váltott ki még ma délelőtt is az az affér, ami tegnap játszódott le a Házban két nyilas képviselő közt. Státz Kálmán tettleg inzultálta gróf Széchenyi Lajost és utána Lipcsey Márton és Horváth Géza képviselők útján nyomban provokáltatta is nyilas „testvérét“. A két fél segédei csak ma ülnek öszsze, hogy a lovagias ügyet letárgyalják. A kormánypárti képviselők ezzel az esettel kapcsolatban azt mondották, hogy a sokat cáfolt és még többet bizonyított nyilasegység fennállásának a tegnapi pofon volt a legcsattanósabb bizonyítéka. A Hubay-féle frakció és az onnan kilépett képviselők között ugyanis szinte naponta vannak éles összecsapások és előreláthatólag még több, a tegnapihoz hasonló kínos ügy kerekedik az egykori fegyvertársak között. A mai ülést délelőtt 10 órakor nyitotta meg Szinyei Merse alelnök. A mezőgazdasági legkisebb munkabérekről szóló javaslathoz elsőnek Laky Dezső szólt hozzá. Előadta, hogy az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdasági foglalkozásúak száma 56%-ról 52%-ra csökkent, ugyanakkor az ipari foglalkozásúaké 19%-ról 22%-ra emelkedett. Az az érzése, hogy az iparosodási folyamat nem állott meg s az új népszámlálás adatai szerint is kiderül majd, hogy többszázezer ember tért át a mezőgazdasági foglalkozások közül az ipari munkára. A javaslatot elfogadja. Kevés felebbezés érkezett a zsidó iparigazolványok ügyében A zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatban felülvizsgált iparigazolványok elleni észrevételeket s fellebbezéseket február 1-ig lehetett benyújtani a központi városházán. A határidő ma járt le és meglepően kevés fellebbezés érkezett be a városházra. A társasági formákban működő cégek és vállalatok közül egyetlen egy sem élt a fellebbezés jogával, legfeljebb észrevételeket nyújtottak be, amelyekkel tudatták a hatóságokkal, hogy időközben eleget tettek a zsidótörvény követelményeinek és a vállalatokat árjásították. Az egyéni iparigazolványosok közül is csak néhányan terjesztettek elő fellebbezést, a többiek szintén csak a felszólamlás jogával éltek. Igen nagy azoknak a száma, akik nem nyújtották be iparigazolványukat felülvizsgálás végett. Ezek ellen eljárás indul és megbüntetik őket.