8 Órai Ujság, 1940. március (26. évfolyam, 50-72. szám)

1940-03-01 / 50. szám

Int­e­x Budapest, 1940 március 1. péntek XXVI. évfolyam Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert 50. szám HORTHY MIKLÓS ÜNNEPE EGY EMBERKÉNT TISZTELEG AZ ORSZÁG A JUBILÁLÓ KORMÁNYZÓ ELŐTT Húsz éve, hogy az országgyűlés hét háza egyhangú lelkesedéssel az ország kormányzójává választotta Főméltóságú Urunkat, nagybányai ■vitéz Horthy Miklóst. Az országépí­tés húsz fényes eredményű esztende­jének történelmi mérföldkövénél a magyar szív és a magyar lelkesedés egész pompájával szerette volna ün­nepelni ország és nemzet a legelső magyar embert, de nagybányai vitéz Horthy Miklós úri szerénysége a ko­moly történelmi időkre való hivatko­zással elhárított magától minden hangos és díszes ünneplést. De nem tilthatta el, hogy a szívek melegeb­ben dobogjanak ezen az ünnepi na­pon s hogy a magyarok milliói ne forduljanak gondolatban szerető és hódolat teljes ragaszkodással a budai Vár felé s ne kérjék az Egek Urá­nak áldását az ország újjáépítésére és fenkölt hitvesére, a'Főméltóságú Asszonyra, aki e húsz küzdelmes esz-, fündő minden gondját híven meg-' osztotta férjével s aki angyali jósá­gával épp­­úgy meghódította a ma­gyar sziveket, mint a férfi és katona tündöklő erényeivel, a magyar vitéz eszményképe: nagybányai vitéz Horthy Miklós. Az ország hódolatát hivatalosan az Egyesü­lt Keresztény Kennek­ Liga tegnapi vigadós ünnepsége fejezte ki, amelyet a rádió is közvetített. Ezen az ünnepségen, mint ismeretes, g­róf Teleki Pál miniszterelnök, mint a liga elnöke, mondott nagyszabású ünnepi beszédet. Méltatta a kor­mányzó történelmi küldetését, húsz­éves országépítő és országgyarapító munkáját és rámutatott arra, hogy nagybányai vitéz Horthy Miklóst külföldön is nemcsak országának, de Európának is gondviselés­szerű fér­fiújaként tisztelik. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligán kívül tegnap és ma az intéz­mények és egyesületek egész sora emlékezett meg a kormányzó­­jubi­leumáról. A Kúria teljes ülésén dr. Töreky Géza titkos tanácsos, az ítélőtábla ünnepi ülésén dr. Láng- Miticzky Ernő titkos tanácsos mon­dott ünnepi beszédet, a TESz érte­kezletén Uzdóczy Zadravetz István püspök emlékezett meg a kormány­zóról. Díszülést tartott a Nemzeti Színház és az Operaház együttese és az ország valamennyi társadalmi és kulturális egyesülete. Budapest székesfőváros­a jubileum napján ma déliben tartotta ünnepi díszközgyűlését, amelyen teljes szám­ban megjelentek a törvényhatóság tagjai. A karzatokat díszes ünnepi közönség töltötte meg. A díszközgyű­lés a Himnusszal kezdődött, majd Kar­afiáth Jenő főpolgármester, tit­kos tanácsos mondott költői szárnya­lási megnyitóbeszédet. A díszközgyűlés ünnepi szónoka Szendy Károly polgármester volt, aki méltatta a kormányzó húszéves országosának fényes politikai, gaz­dasági és kulturális eredményeit és tolmácsolta Budapest székesfőváros háláját, szüretetét és hódolatát a­ leg­első magyar ember iránt. A díszközgyűlés során megtörtént a bejelentés, hogy a székesfőváros a kassai repülőakadémián és a Bolyai Farkas műszaki főiskolán egy egy alapítványi helyet létesít nagybá­nyai vitéz Horthy Miklós jubileuma alkalmából. A díszközgyűlés a Szózat elének­­lésével végződött. A déli órákban a kormányzó kihall­gatáson fogadta gróf Teleki Pál mi­niszterelnököt és a kormány tagjait. A m­inisz­terelnök a kormány és a magyar társadalom hódolatát tolmá­csolta a kormányzó húszéves orsz­ág­­lását megörökítő s az országgyűléssel egyhangúlag elfogadott törvén yja- A tavasz első hónapjának első napsugara ünnepi lobogódíszben találja Magyarországot: ünnepet ül a magyar nemzet, családi­ ünne­pet, szeretettel teljes hódolattal köszönti ,az első magyar embert, a nemzet nagy családjának atyját, Főmélt­óságú Urát, nagybányai vitéz Horthy Miklóst, aki ma húsz esztendeje vette vállaira az ország kor­mányzásának és újjáépítésének tengernyi gondját. Mert a vesztett háború, az októberi forradalom­ és a bolsevista rémuralom után Horthy Miklósnak éppúgy romjaiból kellett újjáépí­teni az országot, mint IV. Bélának a tatárdúlás után. Amikor az otrantói hős­ a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre, itt és az országban minden romokban hevert, minden pangott, tetszhalott volt 717­ ország egész gazdasági és kulturális élete. Az állam hajója zátonyra futott. Az ő bölcs elméjére, nagy szívére, emberismeretére, erős és biztos kezére, rendíthetetlen akaratára és hitére volt szükség, rá, a Gondviselés emberére várt a nagyszerű történelmi feladat, hogy ezt a hajót elmozdítsa a zátonyról s az élet, egy új élet szabad vizei felé irányítsa és szerencsésen bevezesse a jobb jövő boldog révébe.­­S a lepergett két decennium alatt Horthy Miklós ellenséges szél­viharok dacára, gazdasági válságok és külpolitikai nehézségek Scyl­­­iái és Charybdisei k.fevét a ragyogó tengerész fölényes biztonságával, a bölcs államférfi csodálatos éleslátásával vezette a magyar gályát ■ közelebb és közelebb nagy céljához. Szuggesztív egységének vará­zsára, serkentő szavára új, lobogó életre támadt a nemzeti öntudat, helyreállt a jogrend, megelevenedett a gazdasági élet, virágozni kez­dett a magyar kultúra fája, megindultak a szociális reformok s amire századok óta nem volt példa, a megcsonkított, de független és önálló, Magyarország újra fontos és többé el nem hanyagolható tényezőjévé vált az európai egyensúlynak. A történelem aranybetűkkel fogja feljegyezni nagybányai vitéz Horthy Miklós húszéves o­rszáglásának nagy eredményeit s hogy az ő bölcs politikája tette lehetővé, hogy az ország egyik legértékesebb része, az elszakított magyarlakta Felvidék, békés úton visszatérhetett hozzánk. De Horthy Miklós sikereinek titkát vizsgálva, fel fogja jegyezni a történelem azt is, hogy Mátyás óta nem talált még úgy egymásra az ország vezére és a nemzet, mint amióta nagybányai vitéz Horthy Miklós székel a budai Várban. Horthy Miklós a magyar nép erényeire építette fel a nemzet jövő­jét, a nemzet pedig Horthy Miklós magyar katonai erényeire és ma­gyar szívére bízta a maga sorsát A törvényjavaslat, amellyel az or­szággyűlés a Kormányzó Úr húszéves országlását megörökítette, való­ban az egész nemzet érzését fejezte ki s a jubileum napján minden magyar Isten bő áldását kéri; a budsai Vár fenkölt Urára, akiben a nemzet legszebb álmának valóraváltóját ünnepli.

Next