8 Órai Ujság, 1940. november (26. évfolyam, 247-271. szám)

1940-11-02 / 247. szám

0 Időjárás november 3-án vasárnap * * * | Esős marad az HU XXVI. évf. 247. szám 1940 november 2 Főszerkesztő: Beth­l­e­n András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert A JÁRHATATLAN GÖRÖG FÖLDÖN IS ELŐNYOMULNAK AZ OLASZOK Nem terjed tovább a konfliktus Inona elnök Törökország „nem hadviseléséről" Angliát tovább pusztítják a német bombák „Belgrádnak nincs Bombázták Athént Berlint Amsterdamot oka aggodalomra" F 111 * 1 ^ 1­11 111 ■­ A milánói tudatít­ójának telefonjelenléte Milánó, nov. 2. A Görögországban folyó háború ötö­dik napja után, mint az olasz haditu­dósítások jelentik, a következő a hely­zet: a feketeinges seregek mindenütt elérték, vagy már át is lépték a Kalamas-folyót. Az igen heves harcok most a Janina— Fiorina és a Castoria előtt folynak. Mindenütt az albán milicisták al­kotják az első vonalat. A hadműveleteket nagymértékben hát­ráltatja az esős időjárás, amely a csatateret valóságos sártengerré vál­toztatja. Néhány napsütéses óra azon­ban, a Corriere della Sera szerint, ele­gendő lesz ahhoz, hogy az olasz elő­nyomulás ismét a „bersaglierik ha­gyományaihoz illő“ üteművé váljon. Az eddig elfoglalt csamuriai terüle­ten, ahol mintegy 35.000 ember él, ga­bonát osztanak széjjel az olaszok és barillaeg­yenruhákat ajándékoznak a fiatalságnak A kedvezőtlen légköri viszonyok el­lenére is mindkét oldalon nagyon élénk a repülőtevékenység. A görög fronton harcol már Muti, a fasiszta párt nemrég leköszönt főtit­kár-minisztere, aki bravúrosan kitün­tette magát Patras bombázásában. A délitáliai olasz városokhoz közel eső görög bázisokról elrepült ellenséges gépek pedig Nápolyt bombázták, ahol azonban olasz hivatalos megállapítás sze­rint, nem okoztak lényeges kárt. Ma reggel 7.10 órától 8 óráig riadó volt Milánóban is. Igen messziről hal­lani lehetett a légelhárító ütegek ágyúzását. A francia fegyverletétel óta ez volt itt az első nappali alarm. A háború politikai vonatkozásában fontos esemény Grar­zi és Politis kö­vetek elutazása, aminek következtében Görögország és Itália de jure is hadiállapotba került egymással. A hét elején még itt-ott hallott hírek­ről, amelyek békés megegyezést he­lyeztek kilátásba, ma már senki sem beszél, szerencsére azonban a konfliktus inkább­ földközitengeri, mint balkáni jellegűnek ígérkezik. A Relazioni Internazionale is leszö­gezi, hogy az olasz akció kizárólag angol- és görögellenes s teljesen füg­getlen a más országokban lejátszódott eseményektől. (Az olasz külügyi fél­­hivatalos bizonyára a Romániában történtekre céloz.) Jugoszláviát illetően Gajda tegnap a következőket írta: Berlin, nov. 2. A világ érdeklődésének középpont­jában ez idő szerint a görögországi ese­mények állanak, amelyeknek még ér­dekes fejleményei várhatók mind po­litikai, mind pedig katonai szempont­ból a Balkán déli szögletében, illető­leg a Földközi-tenger keleti partjain. A német sajtó vezető helyen emlékezik meg az olasz hadijelentésről, amely­hez még hozzáfűzi, hogy „az angolok részéről már megszokott, tervszerű visszavonulás“ ismétlődik meg Gö­rögországban. A Deutsche Allgemeine Zeitung ve­zércikket ír Görögországról, állásfog­lalás helyett azonban csak általános történelmi és gazdasági képet nyújt az országról. Valamennyi német­ lap megírja, hogy tegnap kétszer volt légiriadó Athénban. A berlini sajtóköröket is élénken foglalkoztatják a balkáni események. Szófiából és Belgrádból sűrűn érkez­nek a közvetlen hírek, Ankarából azonban csak egyes amerikai sajtó­ügynökségek értesüléseit lehet hal­lani. Egy szófiai jelentés szerint a Bulgáriának esetleges csatlakozó­­félnie. Nincs oka aggodalomra vagy ellenséges magatartásra. Hagyja sorsára Görögországot!“ A Balkán-háborúval kapcsolatban mondottak közül még feltűnő a Suisse című svájci lap olaszellenes hangja, amelyre a Stampa kijelenti, hogy nem lehet büntetés nélkül megsér­teni annak a két hatalomnak had­erejét, amely Európa sorsát tartja kezében. A Resta del Carlino elsőoldalas ve­zércikkében megemlékezik az 1938 no­vember 2-iki bécsi döntés évforduló­járól. Györgyi Miklós Mir azt írja, hogy már késő olyan Bal­kán-front alakításának tervéről be­szélni, amilyent Eden hadügyminisz­ter nemrégiben kigondolt. Belgrádi jelentés szerint a jugoszláv fővárosban Inonü török államelnök mai nyilatkozatában ki fogja jelen­teni, hogy Törökország a görög—olasz kon­fliktusban a „nem hadviselés“ állás­pontjára fog helyezkedni. Érdekes, hogy Belgrádban naponta cáfolják az olaszellenes tüntetések hírét. Az Associated Press jelentése sze­rint a londoni görög követ hosszabb megbeszélést folytatott a londoni török­­ nagykövettel. A tanácskozás­ eredményéről nem tá­jékoztatták a sajtót. Berlini nemzetközi sajtó­körök nagy várakozással tekintenek Papén anka­rai német nagykövet utazása elé, mert Papén utazásai nyomán rendszerint fontosabb események játszódnak le. Német hivatalos helyen nem nyilat­koznak Papen útirányáról, azt azon­ban nem cáfolják, hogy a nagykövet m­á nem tartózkodik állomáshelyén. Külföldi diplomáciai körökben mára várják Papent a német fővárosba. Igen nagy érdeklődéssel tekintenek Berlinben a keddi amerikai elnökválasztás elé, bár nem tartják kétségesnek, hogy is­­mét Roosevelt kerül­t az elnöki székbe. Néhány napi nyugalom után az elmúlt éjjel ismét légiriadót ren­deltek el a német fővárosban. Mint a hivatalos jelentés mondja, an­gol repülőrajok támadást kíséreltek meg Berlin ellen. Egy részüket sike­rült elűzni, néhány gép azonban elérte Berlin légiterét. Ezek gyújtó- és rob­banóbombákat­ dobtak, amelyek káro­kat okoztak. Többek között eltalálta egy a gyalogosok részére készült alag­utat és ennek a bombatámadásnak né­hány halálos áldozata van. Több házat felgyújtottak, a tüzeket azonban min­denütt sikerült gyorsan eloltani. Gyúj­­tóbomba érte a Virchow-kórházat is, kárt azonban nem okozott. o. m. I. A Ótormási berlini tinüósítás­ánnak telefonjelentése ,sS* . —. — • i-JSSk Az olasz előnyomulás Róma, nov. 2. (Stefani) A Messaggero a következő kommentárt fűzi a görögországi had­műveletekhez: Az olasz főhadiszállás közleménye, valamint a haditudósítók értesülései szerint, az olasz hadoszlopok két irány­ban törnek előre görög területen­: Af­­girocastro vidékén Janina felé és Gor­­ciától (Koriza) Fiorina felé. Argiro­­castrot mintegy 40 kilométer választja el a határtól. Janinából közlekedési vonalak vezetnek Athén irányában, Fiorinát pedig 150 kilométer hosszú út köti össze Szalonikival. A lap hozzá­teszi, hogy az olasz csapatok előre­nyomulása minden fennakadás nél­­ül folyik, bár az idő állandóan rossz a görögök visszavonulás közben leve­gőbe röpítik a hidakat. (MTI)

Next