8 Órai Ujság, 1941. november (27. évfolyam, 248-271. szám)
1941-11-03 / 248. szám
1941 november 3. hétfő XXVII. évfolyam, 248. szám Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert 1941 november 4-én( kedden: I A nap kel 7.32 ó., nyugszik 17.23 ó. I A hold kel 18.00 ó, nyugszik 7.31 ó. I _____ rryba „SZÁLASZ ÁLARC NÉLKÜL" A német birodalmi kormány megállapítja: AMERIKA TÁMADTA MEG NÉMETORSZÁGOT Elfoglalták Szimferopolt, a krími félsziget fővárosát Légiriadó volt Londonban Berlin, november 1. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A birodalmi kormány a következő hivatalos nyilatkozatokat teszi közzé: 1 . Az Egyesült Államok elnöke október 3l-án mondott beszédében a következő állításokat tette: 1. Az Egyesült Államok kormányának birtokába jutott egy titkos térkép, amelyet Németországban a birodalmi kormány készített. Közép- és Délamerika térképéről van szó, úgy ahogy azt a Führer újjá akarja rendezni: ennek a térségnek tizennégy államából öt hűbéres államot akar alakítani és ezzel az egész délamerikai szárazföldet uralma alá akarja hajtani. Az öt állam egyike állítólag Panama kötársaságot és a Panama-csatornát is magában foglalja. 2. Az amerikai kormány birtokában van egy másik okmány is, amelyet szintén a birodalmi kormány fogalmazott meg. Ez az okmány azt a tervet tartalmazza, amely szerint Németország győzelme után a világ minden vallását meg fogja semmisíteni. Egyaránt kiküszöbölik a katolikus, a protestáns, a mohamedán, a hindusztáni, a buddhista és a zsidó vallást, az egyházi javakat lefoglalják, eltiltják a keresztet és a vallásfelekezetek többi jelképét s a lelkészeket gyűjtőtáborral való büntetéssel elhallgattatják. Az egyházak helyébe nemzetközi nemzetiszocialista egyház lép, amelyben a nemzetiszocialista birodalmi kormány által küldött szónokok fognak működni. A biblia helyett a Mein Kampf szavait kényszerítik az emberiségre és mint Szentírást léptetik érvénybe a Führer könyvét; Krisztus keresztjét a horogkereszt s a meztelen kard fogja felváltani és végül az Isten helyére a Führer lép. A birodalmi kormány ezzel szemben a következőket állapítja meg: Nincs sem a birodalmi kormány által szerkesztett térkép Közép- és Délamerika felosztásáról, sem pedig ugyancsak a birodalmi kormány által megfogalmazott okmány a vallásfelekezetek megszüntetéséről. Mind a két esetben a legdurvább hamisításról van szó. A Délamerikának Németország által való meghódításáról, a vallásfelekezetek és egyházak megszüntetéséről és nemzetiszocialista egyházzal való helyettesítéséről szóló állítások annyira ostobák és képtelenek, hogy feleslegessé teszik a birodalmi kormány számára a velük való foglalkozást. Ezt a hírt a birodalmi kormány diplomáciai úton közölte valamennyi semleges kormánnyal, köztük a közép- és délamerika államok kormányaival is. II. Az Egyesült Államok elnöke október 28-i beszédében kijelentette, hogy német tengeri erők szeptember 4-én, majd pedig október 17-én megtámadtak egyegy amerika rombolót. Az Egyesült Államok kormánya el akarta kerülni a lövöldözést. Azonban a lövöldözés mégis megkezdődött és a történelem megállapította, ki adta le az első lövést. Amerikát megtámadták. Ezzel szemben német tengeralattjáróparancsnokok jelentéseiből és amerikai tengerészeti hatóságok hivatalos nyilatkozataiból a következő tényállás derül ki: A szeptember 4-i esetben a Greer, az október 17-iben pedig Kearny amerikai rombolóról van szó. A Greer angol tengeri erőkkel szorosan együttműködve, órák hosszat üldözött egy német tengeralattjárót. Az üldözés során a víz alatt tartózkodó német tengeralattjárót vizibombákkal támadták meg. Csak miután ez a támadás megtörtént, használta a német tengeralattjáró fegyvereit. A romboló még órák hosszat folytatta — eredménytelenül — vizibombákkal az üldözést. A Kearny romboló egy hajókaraván védelmében haladt, amikor felfogta az Atlanti-óceán egy másik helyén tartózkodó másik hajókaraván segélyjeleit, amely német tengeri erőkkel állott harcban. A Kearny erre megváltoztatta irányát, a csata helyére sietett és vizibombákkal megtámadott egy német tengeralattjárót. Maga Knox haditengerészeti miniszter erősítette meg, hogy a Kearny vizibombákat dobott le és hogy „csak valamivel később“ lőttek ki rá három torpedót, amelyek közül az egyik el is találta. A birodalmi kormány tehát megállapítja, hogy: 1. Roosevelt állítása, hogy német tengeri erők megtámadtak amerikai rombolókat, Németország tehát megtámadta Amerikát, nem felel meg a tényeknek és az amerikai tengerészeti hatóságok közleményei is megcáfolják; 2. éppen ellenkezőleg, a két amerikai romboló támadott meg német tengeralattjárókat és így Amerika támadta meg Németországot, amit az amerikai tengerészeti hatóságok épp így állapítanak meg. (MTI) „Ha valaki éjnek idején vasúti síneken sétál..." Berlin, nov. 3. Illetékes helyről közük: Eddig még csak amerikai forrásból eredő jelentések futottak be Berlinbe a Reuten James USA-romboló állítólagos megtorpedózásáról. A birodalmi főváros politikai köreiben ehhez az esethez a következő magyarázó hasonlatot szeretnék fűzni: Ha valaki éjnek idején vasúti síneken sétál, nem szabad csodálkoznia, ha a gyorsvonat elgázolja. (MTI) Nem szakadnak meg Berlin és Washington külképviseleti kapcsolatai — a Temps szerint Vichy, nov. 3. (NST) Németország és az Egyesült Államok viszonyának újabb kiéleződése nem érinti ugyan közvetlenül Franciaországot, de a francia közvélemény mégis a legnagyobb érdeklődéssel figyeli e viszony alakulását. Mély hatást keltett a birodalmi kormány nyilatkozata, amely szembeszáll Rooseveltnek az állítólagos közép- és délamerikai német tervekre és az atlantióceáni legutóbbi összetűzésekre vonatkozó állításaival. A vichyi kormányhoz közelálló helyen ezzel kapcsolatban azt mondották hogy a birodalmi kormány nyilatkozatát érveinek szabatossága teszi figyelemreméltóvá. A Temps vasárnapi vezércikke a Reuben James egyesült államokbeli romboló megtorpedózásával foglalkozik. Nem valószínű, írja a lap, hogy küszöbön áll Berlin és Washington külképviseleti kapcsolatainak megszakítása, de, úgy látszik, hogy külképviseleti szakítás és hivatalos hadüzenet nélkül is harc állapotában vannak az Egyesült Államok és a tengelyhatalmak. A washingtoni szenátus vitái nyilván nem változtathatják meg többé a képviselői lázban hozott döntéseket.