8 Órai Ujság, 1942. február (28. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-03 / 26. szám

A sivatagi harc egészségügyi szolgálata A Magyar Katonai Szemle most meg­jelent februári számában olvassuk az alábbi érdekes kőlteményt: A német afrika-hadtest jóval több egészségügyi alakulattal — egészségügyi századdal, tábori és tartalék kórházzal, bakteriológiai laboratóriummal, stb., va­lamint sokkal több egészségügyi személy­zettel és egészségügyi anyaggal — ren­delkezik, mint más szervezetszerű had­testek. A különleges környezet vízóbe­rendezésekkel vannak felszerelve. Minden mozgókonyhához hozzátartozik egy háton hordozható vízszűrőkészülék is. A forralt víz ízének javításához min­den mozgókonyhának állandóan fekete­kávét kell készen tartani. Alkohol fo­gyasztása napközben tilos, napnyugta után is csak erősen hígítva engedélyezik az elfogyasztását. Nagy körültekintést igényel az élelmi anyagoknak a legyek­től, rovaroktól való védelme. Mosogatás, ruhamosás, gyanús minőségű­­ mosako­dás, fürdés, tisztálkodás, minden folyó- és állóvízben tilos, ilyen célokra csak tengervíz igénybevételét engedélyezik előzetes el­lenőrzés nélkül. Az egészségügyi szolgá­latnak a nehéz trópusi viszonyok között százszorosan kell őrködni a­ csapatok ütő­képességének csorbítatlan megőrzése fö­lött, a legszigorúbb megelőző intézkedéseket teszi szükségessé, a csapatorvosok ily irányú fáradhatatlan munkájának kö­szönhető, hogy ezideig tömegesebben sem­miféle járványos megbetegedés nem je­lentkezett, még vérhas és malária is csak szórványosan fordult elő. A csapatoknál szinte jelszó lett a „megelőzés!“. A behajózás előtt minden katona egy zsoldkönyvébe illesztett tájé­koztatót kap. Ebből megismeri mindazon tudnivalókat, amelyek betartása a tró­pusokon alapvető követelmény, ezenfelül a csapatok számára a csapatorvosok is tartanak oktató előadásokat. Az egyenruha megfelel a hygiéne kívánalmaknak: kön­­­nyű anyagból készült zubbony, a repülő­kéhez hasonló nyitott nyakkal, bakancs helyett vitorlavászonból készült bőrtalpú lábbeli, a hegyivadászokéhoz hasonló er­­nyős sapka. Utóbbi ruhadarabot azonban fős napsugározás miatt csakis 16 és reg­gel 8 óra között szabad viselni, egyébként az ismert formánjú trópusi sisak viselése kötelező, ez megvédi a napszú­rás ellen. Rövid short-nadrág ugyancsak könnyű anyagból, hozzá hos­­­szú harisnya; az alsó fehérnemű külön­leges anyagból készül. Rövidujjú ing: Az őrszemélyzet moszkitóveszély miatt tüllfátylat és védőkesztyűt visel; a homokviharok esetére minden ember el van látva légmentesen záró védőszemüveggel és arckendővel. Minthogy az éjszakák meglehetősen hű­vösek, minden embert­­ köpennyel is ellát­ok. Elhelyezésre szolgálnak a 12 szemé­­ves, kettősfedelű, jól szellőző trópusi sátrak. Minden ember vászon hálózsákban alszik és 2 pokróccal takaródzik. A sebesültek és betegek elhelyezésére az egészségügyi sátrakban olympiai ágyakat használnak. Különösen nagy gondot for­dítanak az egészséges táplálkozásra. A természetes vitaminhiányon mesterséges készítmények adagolásával segítenek. A kenyérkészí­téshez részben tengervizet használnak, ami a tapasztalatok szerint nemcsak a kenyér ízét javítja, hanem emészthető­ségét is elősegíti. Az ivóvízellátás közismerten súlyos feladat; minden na­gyobb csapatkötelék külön vízszerző osz­taggal rendelkezik, ezek különböző fúró, valamint nagyteljesítményű szűrő- és ja- DIE DONAU „ A MAGYARORSZÁGI NÉMET­­ • KATOLIKUSOK HETILAPJA * Megjelenik minden szombaton. FELELŐS SZERKESZTŐ: BERENCZ ÁDÁM ESPERES-PLÉBÁNOS (APATIN­ GVÁH-UTCA X) Előfizetési ár egy évre P 7.20, félévre P 3.40 Előfizetési ár egy évre P 7.20, félévre P 3.40 A norvég Quisling lett Norvégia új m­iniszterelnöke Terboven és Quisling beszédei az oslói ünnepségen (A német rádió hétfő esti közvetítése) Az oslói Ankershus dísztermében nagyszámú hallgatóság előtt jelentette be Terboven miniszter, Norvégia né­met birodalmi biztosa, hogy valamennyi norvég miniszter benyújtotta lemondá­sát és a norvég Quisling lett Norvégia miniszterelnöke. Terboven hosszabb beszédben kifejtette, hogy szíves öröm­mel adta beleegyezését. (Taps.) Elfo­gadta az eddigi miniszterek lemondását , s köszönetet mondott nekik. Egyúttal örömmel adta tudtára a norvég nép­nek, hogy a Nasjonal Samling nevű mozgalom vezére, Vidkun Quisling, át­vette a miniszterelnöki hivatalt. (Taps.) A norvég Quisling fog most kor­mányt alakítani. (Taps.) Ezután a norvég Quislinghez fordult Terboven birodalmi biztos és németül üdvözölte: „Miniszterelnök úr, átadom Hitler Adolf és saját jókívánságaimat. Önnek hálás feladata lesz: a norvég nemzet erős tagja lesz a germán egy­ségnek, amely egyesülve a fasiszta Itáliával, az eljövendő béke korszaká­ban soha nem látott, szociális és kultu­rális virágzáshoz fog vezetni. (Taps.) Terboven után a norvég Quisling mondott beszédet német nyelven. Elő­ször köszönetet mondott, majd kijelen­tette, hogy ő mindig tudta, hogy a Führer szabadságot és önállóságot akar hozni Norvégiának. Németország nem mint támadó, hanem mint barát jött norvég földre, hogy megvédje az országot az angol támadástól. (Taps.) Az akkori norvég kormány ellenségként fogadta a német haderőt, most azonban már szó sem le­het arról, hogy a stratégiai kulcsállást jelentő Norvégia új vezetői fel ne is­mernék a helyzetet. (Taps.) Leszögezte Quisling, hogy becsületesen és őszintén akar együttműködni a németekkel, megköszönte, hogy a németek olyan nagy megértéssel fogadták a szabadságszerető nor­vég nép törekvéseit. (Taps.) Sziklaszilárd a hite, hogy ami most történik, az a két germán nép ér­dekeit szolgálj­a. Utána norvég nyelven is beszélt és visszatekintést nyújtott harcaira és mozgalmára. Az ünnepséget a német s a norvég himnusz fejezte be. Széchenyi István előfutárja volt a magyar faj­szeretet eszméjének Rőder Vilmos serleg-beszéde A Nemzeti Kaszinó vasárnap meg­tartott hagyományos Széchenyi-lako­­máján, amelyen részt vett vitéz nagy­bányai Horthy Miklós kormányzó, Jó­zsef és Albrecht királyi hercegek, to­vábbá Bárdossy László, a kormány több tagja és sok közéleti előkelőség, Rőder Vilmos titkos tanácsos, ny. ve­zérezredes mondotta a serleg-beszédet. Mint katonát aposztrofálta Széchenyi Istvánt, akinek neve ebben a minősé­gében és katonai tettein keresztül vált kezdetben ismertté, időszerűvé, tanul­ságossá pedig éppen napjainkban, amikor a földkerekséget átfogó há­ború a katonát állítja mindenütt elő­térbe. Széchenyi hivatásnak tekintette a katonai pályát, amelyen mindenkor önbizalma és kötelességtudása vezette. A hadseregben tanulta megismerni annak legfontosabb tényezőjét, az embert. Huszárjain keresztül kezdett bízni a népben és apja, tanítója, jótevője és barátja volt utolsó közemberének is. Amilyen mértékben megerősödött Széchenyi Istvánban a meggyőződés, hogy a katonai pályán nem tud al­kotni, olyan mértékben fordul tevé­kenységével más irányba, nem politi­kai haszonlesésből és nem túlfűtött egyéni becsvágytól űzve, hanem mert teljes lelki és szellemi erejét a ma­gyar közérdeknek akarta szentelni egészen az összeroppanásig. A katona Széchenyiben megtalálni a későbbi Széchenyi nagy jellemvonásai­nak csíráit. A katonai életből vitte magával a személyes bátorságot, a harcos egyéniséget, az egyenes szóki­­mondást a népszerűtlenségig, sőt ül­döztetésig az engedelmeskedni- és pa­­rancsolni-tudás elválaszthatatlan ket­tősségét, a fegyelem megbecsülését, a magyar katona jelentőségét. Már ak­kor nem akart mást, mint a nemzet összes erőtényezőit egybefogni a nem­zet egyetemes céljaira. Fajszeretete, fajának javítása erkölcsi, lelki és szel­lemi téren, az anyagi erők nagyvonalú fejlesztése, m­ég ha csak gondolat, csak terv is maradt nála, összességében mind ennek a mai eszmének az elő­­futárja. Rőder Vilmost beszéde elhangzása után a megjelentek lelkesen ünnepel­ték. woo/wwwwwwwwwwwww»« Halál a rendőrség életvédelmi osztályán Ma hajnalban öt órakor a főkapi­tányság központi ügyeletén megjelent Gábris Sándor 56 éves betonozómun­kás. Elmondotta, hogy az életvédelmi osztályt keresi, mert se lakása, se jö­vedelme nincs és segélyt akar kérni. Az ügyeletes rendőrtiszt megmagya­rázta a szerencsétlen embernek, hogy meg kell várnia a reggel 8 órát, a pénzkiutalás miatt. Az idős embert természetesen nem utasította ki az épületből, hanem egy széket tétetett a kályha közelébe, a meleghez, ahová a munkás le is ült. Csakhamar elszundi­kált. Reggel 8 órakor fel akarták kel­teni, hogy átkísérjék az életvédelmi osztályra, azonban nem tudták fel­rázni álmából. A rendőrorvos állapí­totta meg, hogy a munkás meghalt. Egyelőre nem tudni, hogy szívszél­­hűdés ölte-e meg, vagy esetleg elkese­redésében mérget vett be. A halál okát a boncolás fogja tisztázni BIZTOS EREDMÉNYT HIRDESSEN A „PENGŐS’­-BEN! KT VOLT LILI MARLEEN? A híres Lili Marleen dal történetéről közöl érdekes tudósítást a Berlinben meg­jelenő magyar nyelvű Magyar—Német Sajtó- és Képszolgálat. Ki volt Lili Mar­leen, akiről a dal szól? — erre vonatko­zóan szolgált pontos adatokkal a berlini rendőrség az újságíróknak. A rendőrség megállapította, hogy a vi­lághírű dal hősnője valóban létezett: berlini lány volt, egy zöldségkereskedő leánya és Bettynek hívták. A dal vers­írója, Hans Leip, Berlinben katonásko­dott, a Chaussee Strassén lévő kaszár­nyában, ugyanott, ahol annak idején a „cserebogarak“ tanyáztak, iír.És Lei j­e­­ lenleg Hamburg közelében él, a világhá­ború idején azonban mint a 2. gárd ezred újonca, Berlinben szolgált a „cserebogár­? kaszárnyában“. Egy Klaas Deter nevű bajtársával együtt ugyanabba a leányba lettek szerelmesek, a kis zöldséges Be­­­rgbe, akit azonban mindenki csak Lili­nek hívott Miután azonban Hans Leos akkoriban sokat gondolt egy másik leányra is, akit viszont Marleennek hív­tak, a két nevet állandóan összezavarta. Egyszer azután a két név és a két alak­ egy névvé és­ egy­ személlyé forrott össz­a s amikor a költő ezrede a frontra vonul­t megszületett szívében a Lili Marleen verse. Először csak az első és a negyedik vers­­szakot írta meg és ő maga komponált hozzá zenét, később, amikor a Kárpátok­ban egy sziklahasadékba zuhant és súlyo­san megsebesült, a kórházból visszake­rült a berlini laktanyába, amelynek ka­puja előtt még mindig ott pislákolt a rí­zi lámpa. Ekkor írta meg a vers második és harmadik szakaszát, az utolsó sza­kaszt azonban csak 1936-ban, amikor a vers először jelent meg nyomtatásban. A kész versre írta azután azt a zenét Nor­bert Schulze, amelyet ma már mindenki dudol. ^ «n» «■ Bizonytalan időre bezárták a zágrábi színházat Zágráb, febr. 3. (Búd. Tud.) A zágrábi Nemzeti Színházban technikai okokból a to­vábbi intézkedésig az előadások szü­netelnek. Egységes ruhaszövet Törökországban Istanbul, febr. 3. (Bud., Tud.) A kereskedelmi minisz­térium a széles néprétegek ellátása céljából egységes ruhaszövetet vezet be. A szövetet állami üzemekben ál­lítják elő. ­acüCocíga 4ohúA&rr) éi-hsü!

Next