8 Órai Ujság, 1942. február (28. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-03 / 26. szám
A sivatagi harc egészségügyi szolgálata A Magyar Katonai Szemle most megjelent februári számában olvassuk az alábbi érdekes kőlteményt: A német afrika-hadtest jóval több egészségügyi alakulattal — egészségügyi századdal, tábori és tartalék kórházzal, bakteriológiai laboratóriummal, stb., valamint sokkal több egészségügyi személyzettel és egészségügyi anyaggal — rendelkezik, mint más szervezetszerű hadtestek. A különleges környezet vízóberendezésekkel vannak felszerelve. Minden mozgókonyhához hozzátartozik egy háton hordozható vízszűrőkészülék is. A forralt víz ízének javításához minden mozgókonyhának állandóan feketekávét kell készen tartani. Alkohol fogyasztása napközben tilos, napnyugta után is csak erősen hígítva engedélyezik az elfogyasztását. Nagy körültekintést igényel az élelmi anyagoknak a legyektől, rovaroktól való védelme. Mosogatás, ruhamosás, gyanús minőségű mosakodás, fürdés, tisztálkodás, minden folyó- és állóvízben tilos, ilyen célokra csak tengervíz igénybevételét engedélyezik előzetes ellenőrzés nélkül. Az egészségügyi szolgálatnak a nehéz trópusi viszonyok között százszorosan kell őrködni a csapatok ütőképességének csorbítatlan megőrzése fölött, a legszigorúbb megelőző intézkedéseket teszi szükségessé, a csapatorvosok ily irányú fáradhatatlan munkájának köszönhető, hogy ezideig tömegesebben semmiféle járványos megbetegedés nem jelentkezett, még vérhas és malária is csak szórványosan fordult elő. A csapatoknál szinte jelszó lett a „megelőzés!“. A behajózás előtt minden katona egy zsoldkönyvébe illesztett tájékoztatót kap. Ebből megismeri mindazon tudnivalókat, amelyek betartása a trópusokon alapvető követelmény, ezenfelül a csapatok számára a csapatorvosok is tartanak oktató előadásokat. Az egyenruha megfelel a hygiéne kívánalmaknak: könnyű anyagból készült zubbony, a repülőkéhez hasonló nyitott nyakkal, bakancs helyett vitorlavászonból készült bőrtalpú lábbeli, a hegyivadászokéhoz hasonló ernyős sapka. Utóbbi ruhadarabot azonban fős napsugározás miatt csakis 16 és reggel 8 óra között szabad viselni, egyébként az ismert formánjú trópusi sisak viselése kötelező, ez megvédi a napszúrás ellen. Rövid short-nadrág ugyancsak könnyű anyagból, hozzá hosszú harisnya; az alsó fehérnemű különleges anyagból készül. Rövidujjú ing: Az őrszemélyzet moszkitóveszély miatt tüllfátylat és védőkesztyűt visel; a homokviharok esetére minden ember el van látva légmentesen záró védőszemüveggel és arckendővel. Minthogy az éjszakák meglehetősen hűvösek, minden embert köpennyel is ellátok. Elhelyezésre szolgálnak a 12 szeméves, kettősfedelű, jól szellőző trópusi sátrak. Minden ember vászon hálózsákban alszik és 2 pokróccal takaródzik. A sebesültek és betegek elhelyezésére az egészségügyi sátrakban olympiai ágyakat használnak. Különösen nagy gondot fordítanak az egészséges táplálkozásra. A természetes vitaminhiányon mesterséges készítmények adagolásával segítenek. A kenyérkészítéshez részben tengervizet használnak, ami a tapasztalatok szerint nemcsak a kenyér ízét javítja, hanem emészthetőségét is elősegíti. Az ivóvízellátás közismerten súlyos feladat; minden nagyobb csapatkötelék külön vízszerző osztaggal rendelkezik, ezek különböző fúró, valamint nagyteljesítményű szűrő- és ja- DIE DONAU „ A MAGYARORSZÁGI NÉMET • KATOLIKUSOK HETILAPJA * Megjelenik minden szombaton. FELELŐS SZERKESZTŐ: BERENCZ ÁDÁM ESPERES-PLÉBÁNOS (APATIN GVÁH-UTCA X) Előfizetési ár egy évre P 7.20, félévre P 3.40 Előfizetési ár egy évre P 7.20, félévre P 3.40 A norvég Quisling lett Norvégia új miniszterelnöke Terboven és Quisling beszédei az oslói ünnepségen (A német rádió hétfő esti közvetítése) Az oslói Ankershus dísztermében nagyszámú hallgatóság előtt jelentette be Terboven miniszter, Norvégia német birodalmi biztosa, hogy valamennyi norvég miniszter benyújtotta lemondását és a norvég Quisling lett Norvégia miniszterelnöke. Terboven hosszabb beszédben kifejtette, hogy szíves örömmel adta beleegyezését. (Taps.) Elfogadta az eddigi miniszterek lemondását , s köszönetet mondott nekik. Egyúttal örömmel adta tudtára a norvég népnek, hogy a Nasjonal Samling nevű mozgalom vezére, Vidkun Quisling, átvette a miniszterelnöki hivatalt. (Taps.) A norvég Quisling fog most kormányt alakítani. (Taps.) Ezután a norvég Quislinghez fordult Terboven birodalmi biztos és németül üdvözölte: „Miniszterelnök úr, átadom Hitler Adolf és saját jókívánságaimat. Önnek hálás feladata lesz: a norvég nemzet erős tagja lesz a germán egységnek, amely egyesülve a fasiszta Itáliával, az eljövendő béke korszakában soha nem látott, szociális és kulturális virágzáshoz fog vezetni. (Taps.) Terboven után a norvég Quisling mondott beszédet német nyelven. Először köszönetet mondott, majd kijelentette, hogy ő mindig tudta, hogy a Führer szabadságot és önállóságot akar hozni Norvégiának. Németország nem mint támadó, hanem mint barát jött norvég földre, hogy megvédje az országot az angol támadástól. (Taps.) Az akkori norvég kormány ellenségként fogadta a német haderőt, most azonban már szó sem lehet arról, hogy a stratégiai kulcsállást jelentő Norvégia új vezetői fel ne ismernék a helyzetet. (Taps.) Leszögezte Quisling, hogy becsületesen és őszintén akar együttműködni a németekkel, megköszönte, hogy a németek olyan nagy megértéssel fogadták a szabadságszerető norvég nép törekvéseit. (Taps.) Sziklaszilárd a hite, hogy ami most történik, az a két germán nép érdekeit szolgálja. Utána norvég nyelven is beszélt és visszatekintést nyújtott harcaira és mozgalmára. Az ünnepséget a német s a norvég himnusz fejezte be. Széchenyi István előfutárja volt a magyar fajszeretet eszméjének Rőder Vilmos serleg-beszéde A Nemzeti Kaszinó vasárnap megtartott hagyományos Széchenyi-lakomáján, amelyen részt vett vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, József és Albrecht királyi hercegek, továbbá Bárdossy László, a kormány több tagja és sok közéleti előkelőség, Rőder Vilmos titkos tanácsos, ny. vezérezredes mondotta a serleg-beszédet. Mint katonát aposztrofálta Széchenyi Istvánt, akinek neve ebben a minőségében és katonai tettein keresztül vált kezdetben ismertté, időszerűvé, tanulságossá pedig éppen napjainkban, amikor a földkerekséget átfogó háború a katonát állítja mindenütt előtérbe. Széchenyi hivatásnak tekintette a katonai pályát, amelyen mindenkor önbizalma és kötelességtudása vezette. A hadseregben tanulta megismerni annak legfontosabb tényezőjét, az embert. Huszárjain keresztül kezdett bízni a népben és apja, tanítója, jótevője és barátja volt utolsó közemberének is. Amilyen mértékben megerősödött Széchenyi Istvánban a meggyőződés, hogy a katonai pályán nem tud alkotni, olyan mértékben fordul tevékenységével más irányba, nem politikai haszonlesésből és nem túlfűtött egyéni becsvágytól űzve, hanem mert teljes lelki és szellemi erejét a magyar közérdeknek akarta szentelni egészen az összeroppanásig. A katona Széchenyiben megtalálni a későbbi Széchenyi nagy jellemvonásainak csíráit. A katonai életből vitte magával a személyes bátorságot, a harcos egyéniséget, az egyenes szókimondást a népszerűtlenségig, sőt üldöztetésig az engedelmeskedni- és parancsolni-tudás elválaszthatatlan kettősségét, a fegyelem megbecsülését, a magyar katona jelentőségét. Már akkor nem akart mást, mint a nemzet összes erőtényezőit egybefogni a nemzet egyetemes céljaira. Fajszeretete, fajának javítása erkölcsi, lelki és szellemi téren, az anyagi erők nagyvonalú fejlesztése, még ha csak gondolat, csak terv is maradt nála, összességében mind ennek a mai eszmének az előfutárja. Rőder Vilmost beszéde elhangzása után a megjelentek lelkesen ünnepelték. woo/wwwwwwwwwwwww»« Halál a rendőrség életvédelmi osztályán Ma hajnalban öt órakor a főkapitányság központi ügyeletén megjelent Gábris Sándor 56 éves betonozómunkás. Elmondotta, hogy az életvédelmi osztályt keresi, mert se lakása, se jövedelme nincs és segélyt akar kérni. Az ügyeletes rendőrtiszt megmagyarázta a szerencsétlen embernek, hogy meg kell várnia a reggel 8 órát, a pénzkiutalás miatt. Az idős embert természetesen nem utasította ki az épületből, hanem egy széket tétetett a kályha közelébe, a meleghez, ahová a munkás le is ült. Csakhamar elszundikált. Reggel 8 órakor fel akarták kelteni, hogy átkísérjék az életvédelmi osztályra, azonban nem tudták felrázni álmából. A rendőrorvos állapította meg, hogy a munkás meghalt. Egyelőre nem tudni, hogy szívszélhűdés ölte-e meg, vagy esetleg elkeseredésében mérget vett be. A halál okát a boncolás fogja tisztázni BIZTOS EREDMÉNYT HIRDESSEN A „PENGŐS’-BEN! KT VOLT LILI MARLEEN? A híres Lili Marleen dal történetéről közöl érdekes tudósítást a Berlinben megjelenő magyar nyelvű Magyar—Német Sajtó- és Képszolgálat. Ki volt Lili Marleen, akiről a dal szól? — erre vonatkozóan szolgált pontos adatokkal a berlini rendőrség az újságíróknak. A rendőrség megállapította, hogy a világhírű dal hősnője valóban létezett: berlini lány volt, egy zöldségkereskedő leánya és Bettynek hívták. A dal versírója, Hans Leip, Berlinben katonáskodott, a Chaussee Strassén lévő kaszárnyában, ugyanott, ahol annak idején a „cserebogarak“ tanyáztak, iír.És Lei je lenleg Hamburg közelében él, a világháború idején azonban mint a 2. gárd ezred újonca, Berlinben szolgált a „cserebogár? kaszárnyában“. Egy Klaas Deter nevű bajtársával együtt ugyanabba a leányba lettek szerelmesek, a kis zöldséges Bergbe, akit azonban mindenki csak Lilinek hívott Miután azonban Hans Leos akkoriban sokat gondolt egy másik leányra is, akit viszont Marleennek hívtak, a két nevet állandóan összezavarta. Egyszer azután a két név és a két alak egy névvé és egy személlyé forrott össza s amikor a költő ezrede a frontra vonult megszületett szívében a Lili Marleen verse. Először csak az első és a negyedik versszakot írta meg és ő maga komponált hozzá zenét, később, amikor a Kárpátokban egy sziklahasadékba zuhant és súlyosan megsebesült, a kórházból visszakerült a berlini laktanyába, amelynek kapuja előtt még mindig ott pislákolt a rízi lámpa. Ekkor írta meg a vers második és harmadik szakaszát, az utolsó szakaszt azonban csak 1936-ban, amikor a vers először jelent meg nyomtatásban. A kész versre írta azután azt a zenét Norbert Schulze, amelyet ma már mindenki dudol. ^ «n» «■ Bizonytalan időre bezárták a zágrábi színházat Zágráb, febr. 3. (Búd. Tud.) A zágrábi Nemzeti Színházban technikai okokból a további intézkedésig az előadások szünetelnek. Egységes ruhaszövet Törökországban Istanbul, febr. 3. (Bud., Tud.) A kereskedelmi minisztérium a széles néprétegek ellátása céljából egységes ruhaszövetet vezet be. A szövetet állami üzemekben állítják elő. acüCocíga 4ohúA&rr) éi-hsü!