8 Órai Ujság, 1943. május (29. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

BOSSZÚ NÉLKÜL Járva az emberi világban, tőlük is azt vártam, hogy bosszút állanak. Mondtam is az ősszel valakinek, rájuk mutatva: ^ — Meglásd, ezek tavasszal megbos­­­szulják magukat. Majd meglátod. Minden okuk meglett volna rá. Nem vétettek senkinek soha, csak álltak a változó évszakok alatt, végezték a dol­gukat csöndesen és szerényen, ahogy a dolgokat végezni kell. Egész életükben készülődtek, teremtek és megpihen­tek, mert tudták: ez a rend. Munkál­kodtak egyszóval, a maguk módján, békességesen. Mindig így éltek, azokt az éjszakán is. Már éppen elkészültek volna akkor az évi teendővel, csak egy­két munkás nappal és éjszaka lett­­ volna hátra még. Szeptember volt, a betakarítás, a végzett munka s az el­­pihenés ideje. Ekkor történt. Ekkor érte őket a­ sérelem, abban a szép pil­lanatban, hogy a gyümölcsöt akarták­ hozni. Mintha egy ember egy esztendei termését gyújtották volna fel a me­zőn alattomos kezek, mintha egy anyá­ban megölték volna a gyermeket, úgy maradtak ők is ott, bevégzetlenül, tel­jesen kirabolva, mélységesen megsebe­sülten. Csak álltak tépett­en, szétmarcan­golva, iszonyú nyomorúságban, mint akinek nincsen már reménye. Mint az ember, akinek a feje alól elárverezték az utolsó, vánkost. Álltak árván, mint­ a kisujjam, kitaszítva a világból s nem értették. Miért? Harmadnap, mikor megnéztem őket, valami rideg, magá­nyos, kiégett gőgöt éreztem bennük. Keserűséget, és végső elszántságot, olyasmit, amit egy bosszút forraló em­ber portáján érezni. Morzsoló, sor­vasztó, növekedő gyűlöletet, mint a­ rák. Ekkor mondtam azt, rémülten: — Meglásd, ezek tavasszal megbos­­­sz­ulják magukat. Nem lett volna csoda. A fák, — mert rólni ■ van szó: a vá­rosmajori fákról, amelyeket a Szeptem­ ■­beri légitámadás iszonyatos­a­n meg­csonkított, ■— úgy látszott akkor, nem­ hoznak többé gyümölcsöt. Nem. Sér­tettségből és bosszúból. Meghalnak ,in­kább. Volt, amelyiknek a fejét vitte el a légnyomás, volt, amelyiknek a tör­zsén olyan hasítás tátongott, hogy a szél a szívéig fújt. Elrongyolt, meg­­­ pörköl­ődött húsuk kibuggyant, akár egy eszeveszett mészárlás u­tán, felkon­colt ágak és lombok hevertek szanaszét a pusztulás helyén. És félig kész, — ez volt a legszomorúbb — félig kész, sze­gény gesztenyék, amelyeket egyévi ki­­­tartó, fájdalmas munkával esztergál­­tak maguknak ezek a fák, féltve és be­cézve, akár az anyák­. Most mind ott feküdt gazdátlanul, eltiporva és éret­lenül mint egy barbár, korai szüret után, amelyet egy szörny türelmetlen­ség tartott ezen a kifosztott tájon. Ilyenek voltak ezek a fák s ilyen a környékük. Csoda lett volna-e hát, ha sértődöttségükben nem akarnak egy pillanatig sem élni tovább? Csoda lett volna-e, ha bosszúból meghalnak és soha többé nem teremnek sem a ma­guk gyönyörűségére, sem az­­ emberi világnak, amely így­­ megbántotta őket? Csoda lett volna-e, ha bosszút állanak a maguk módján, az egyetlen módon, ahogyan fák megbosszulhat­ják magukat, ha nem hoznak ezentúl egyebet nyirkos mohánál és fekete üszőknél? Nem. Van olyan bántalom, amelyre a bosszú ilyen emésztő, ilyen öngyilkos fajtájú, van bosszú, amely ilyen halálos. Ezeket a fákat ilyen bántalom érte. Tavasz van most, ütött a bosszú­állás órája. S ezek a fák a Városmajorban állnak és teremnek. Láttam őket. Állnak az ég alatt, meggyalázottan, csonkán és terem­nek. A szívükig fúj a szél a hasított sebe­ken át s a törzsükön s az águkon, mindenütt, ahol van rajtuk egy té­ny­érni élő hely, ahol dobog bennük egy hajszálnyi eleven ér, hajtanak. Hajtanak. Zöldet és fehéret, levelet és virágot. Hajtanak. Munkálkodnak magukban, készülődnek, végzik az évi teendőt. Ezek a fák nem fásultak el, dolgoznak gyönyörűen most is, a sé­relem után is sértődés nélkül halálos gyűlölet nélkül, szépségesen, szorgal­masan, fájdalmasan­ dolgoznak, ahogy kell. Ezek a fák tovább élnek, bosszú nélkül, mert ez a rendje a­­ teremtett világnak. Ez a rend. A világ kimondja a tör­vényét ezekben az árva, meglepett fákban, amelyek most rügyeket hoz­nak rokkant tenyerükön, hozzák óva­tosan és vigyázva, akár a megszentelt gyertyákat. Isten nemcsak kőtáblákra vési törvényeit, hanem néha fákra is, szegény, megnyomorodott fákra, ezekre itt, a Városmajorban. Ezt írta rájuk, fehér és zöld betűkkel: „Bosszú nélkül“. Igen, bosszúi nélkül. Olvassá­tok, emberek! Olvassátok el egy pilanatban, amely­ben minden liheg a bosszúvágytól. Egy pillanatban, amelyben topogva, türel­metlenül­­ lesik az alkalmat, az első tavaszi jelet, amikor már lehet. Már lehet bosszút állni a bántalomért, a támadásért, a megsemmisült termésért, mindenért. Olvassátok el a törvényt, amely írva van a városmajori fákra, zöld és fehér betűkkel, így: „Bosszú nélkül“. Félreérthetetlen ez. Félreérthetetlen, amit a­z Isten, kihirdet az emberek feje fölött gyönge fákon, de erős jelekkel. Csak munkával, csak az évi teendő végzésével, csak szép készülődéssel, terméssel és­­ megpihenéssel, csak az áhitatos gyertyák kigyújtásával lehet életben maradni fáknak is, emberek­nek­ is, — ezt hirdeti. Csak így: bosszú nélkül. Ahogyan ezek élnek tovább, dolgukat csöndesen és szerényen vé­gezve, ezek a megkínzott, munkás, szép termésüket váró, városmajori fák. Mátrai-Betegh Béla ji kisebb gyártelepet i üzemi épülettel I , lehetőleg gőzkazánnal és elektromos árammal. Budapesten perbe keresünk. f /Ajánlatokat „Hosszabb időre 42“ jeli­­fc#rr Bloekner hirdetőbe: IV. kerület, Városház-utca Tt., D­ante — Mindig él legjobbat! — ez az elve en­nek a népszerű kiadóvállalatnak,­ amely az idén is a hazai és­ a külföldi irodaion) termékének legjavát­ nyújtja át olvasói­nak. Dr. Laczkó Géza irodalmi­ igazgató, a kiváló író, az alábbiakban ismerteti a Dante cég tavaszi és­ könyvnapi program­ját: — A régi elvek betartása mellett, igye­keztünk új csapást vágni a könyvkiadás területén. Könyvnapi kiadványaink közül első helyen említem meg irodalmunk egyik örök értékét, amelyet a mű népszerűsí­tése érdekében most egészen olcsó áron hozunk ki. Ez a mű­ Gárdonyi Géza „Egri csillagok*■ című halhatatlan regénye, mely a török—magyar világ magyar hősi ro­mantikájának állít örökértékű emléket. A magyar kard és a magyar szív prózában írt eposza ez a mű, amelynek ezt az új kiadását már régen várja a magyar ol­vasó. Reméljük,­hogy ezt a szép könyvet az olcsó, népszerű kiadás révén, eljuttat­hatjuk azokhoz a rétegekhez is, amelyek eddig azt a könyv ára miatt nem sze­rezhették meg.­­­­ Második könyvnapi könyvünk már újdonság lesz. Bevilaqua Borsody Béla „A magyar történelem anekdotákban“ című kötete a magyar történelmi anekdo­­tákat köti csokorba Attilától egészen Fe­renc Józsefig. Ez a kitűnő mű szórakoz­tatva tanít, vagy inkább tanítva, szóra­koztat, miután a tudós szerző derűs anek­dotáit mindig korhű történelmi keretbe helyezi. —­ Magyarságunk ápolásának, célját szolgálja harmadik könyvnapi kiadvá­nyunk, Farkas László, egy új, jeles ma­gyar író „Az Urnák szolgái“ című regé­nye. A megkapó regény főhőse egy falusi kálvinista lelkész, akinek mozgalmas tör­ténete során feltárulnak a magyar nép és a magyar reformátusság legégetőbb pro­blémái. A regényhez színes hátteret a ma­gyar falu élete ad.­­ Még egy új magyar írót­­ avatunk, Baráti Gézának, a kitűnő újságírónak sze­mélyében, kinek „Tisztességes ház“ című regényében a Vágyódások romantikája ke­rül összeütközésbe, a kisváros szűklátó­körű­ vaskalaposainak maradi lelkivilágá­val. Egy városka egyik házának belső éle­tét tárja elénk nagyon tehetségesen. — Külön említést érdemel James Jaens­­nek: ,,A rejtélyes világegyetem“ című műve, amely a tudós szerző tárgyalásá­ban mintegy a fényszóró sugárnyalábjá­val világítja meg a modern fizika alap­vető érdekes problémáit. —, Bromjield­nek, a­ nálunk is közked­velt írónak „Roh­an a Hír“­­ című remek regényét hozzuk ki a közeljövőben. Ez a mű első történelmi hátterű munkája a népszerű írónak. Színhelye New­ Orleans, a finom, hamisítatlan francia kultúrájú érdekes amerikai város. Hőse az északi seregek egy tisztje, akinek sorsa, épen úgy, mint a legtöbb férfié, a nő. — Dr. Fritz Kahn, „Az emberi test cso­dái című nagy sikert elért kiadványun­kat, most új kiadásiban kapja meg az ol­vasó. Ezt a hatalmas, pompás művet, — amelynek első kiadása két hét alatt fo­gyott el, — már karácsony óta nélkülözi a könyvpiac. Ennek az egyedülállóan értékes és ér­dekes könyvnek anyagát tudós írója hos­­­szú-hosszú évek alatt szedte össze és dol­gozta fel. Tudta, hogy munkája úgy a tu­dományos körök, mint a laikus­­ olvasó legteljesebb elismerését érdemli majd ki. „Az emberi test csodái“ .valóban ismer­teti porhüvelyünk minden vonatkozását, mindazt, amit a fogamzás pillanatától egészen halálunk órájáig tudnunk kell ön­magunkról.­­ Ez a két kötetes, hatalmas munka az életfunkció minden mozzanatá­val megismertet bennünket. Könnyen ért­hetően fogjuk fel belőle mindazt, amit eddig csak a tudományos­­ könyvekből, lexikonokból ismerhettünk meg. Az író valóban zsenije a népszerű előadásmód­nak, mert minden szava világosan fejezi ki súlyos mondanivalóit. Egészen újszerű, csodálatosan­ természethű rajzai — számuk közel hatszáz — minden szervet, kör­folyamatot, élettani törvényt és kísérletet, könnyen érhetően szemléltetnek. Dr. Laczkó Géza nyilatkozatához a ma­gunk részéről csupán annyit fűzünk hozzá, hogy a Dante ifj. könyveinek mindegyik­e önmagáért beszél majd Széchenyi A sok szép és komoly könyvsikerrel di­csekedhető kiadó ebben az új idényben is mindent elkövet, hogy a hazai és kül­földi irodalom legjobb termését adja az igényes olvasók kezébe. Az elmúlt őszi szezon egyik legna­gyobb könyvsikere, kétségtelenül, Hend­rik van Loon-nak, ennek a kiváló holland írónak „Rembrandt, a halhatatlan“ című nagyszabású életrajz-regénye volt, ame­lyet a halhatatlan művész festményeinek reprodukciói díszítenek. Ez a könyv rendkívül színesen, teljes történeti hűség­gel ismerteti Németalföld legnagyobb fes­­­tőjének regényes életét. A könyv sikerét­­ legjobban az bizonyítja, hogy első kiadá­­­­sa rövid néhány hét alatt teljesen elfo­­­­gyott. A regény második kiadása most­­ jelent meg. A könnyű irodalmat kedvelő­­ olvasórétegnek régi kívánsága volt a nép ■­szerű ,,Tóbiás“-sorozat folytatása. A sür­getésnek most tett eleget a kiadóvállalat. Az elmúlt napokban adta ki az „Isten vele, Tóbiás!“ című vidám regényt, mely­ben írója, a közkedvelt Wodehouse, elbá­joló derűvel írja le ennek a vidám, nép­szerű regényfigurának­ legújabb kaland­jait. Jelenlegi Magyarországon él Selva Raja Yesuidan, az ősi brahmin családból származó kiváló író, testnevelési tanár és jelenleg szigorló orvos, akinek most je­lenik meg „Mi a Jóga‘‘ című új kötete. Ebben a könyvben a divatos indiai tudo­mány kitűnő ismerője megtanítja az ol­vasót arra, hogy lelkiismeretes és­­ terv­szerű munka árán miként érhető el a testi és lelki fejlődés legmagasabb foka. Fóthy Jánosnak, a kitűnő író-újságírónak a közeljövőben jelenik meg nagy sikert­­ ígérő új regénye, a ..Léda, és a hattyú amely egy világhírű orosz karmester és egy szépséges magyar táncosnő szerelmé­ről szól.­­ A könyvnapok egyik­ számottevő ese­ménye lesz Lovászy Márton „É­jféli kis­asszony“ című regénye, egy mai férfi nem mindennapi ifjúságának története. Nagy érdeklődésre tarthat számot Le­­leszy Béla új regénye, a „Hét bűn ágya“­­. Hőse egy elzüllött dzsentryfiú, aki át­vándorol a züllés valamennyi fokán. Az utolsó bűn elkövetése előtt azonban meg­torpan, megszólal lelkiismerete és vissza­tér a rendes polgári életbe. Gyenes Rózsa, a kitűnő írónő „Egy gazdag ifjú története“ című nagyon érde­kesnek ígérkező művében egy túlzott jó­lét­ben élő család fiának sivár életét írja le. Ez a fiú mindent megkap, csak­ épen a gondos szülői szeretetet nem. A jó sors azonban nem hagyja el, megnősül, házas­sága boldog lesz és saját gyermekének már nyújtani tudja mindazt, amit ő meg nem kaphatott, mert az pénzen megsze­­rezhetetlen. Lovászy Károly új humoros regénye a ,,Filléres Grand Hotel“, a békeidők cifra­nyomorúságát írja le. Már régen nélkü­lözi az olvasó Révész Bála „Ady triló­giája“ című sorozatát, amely új kiadás­ban és köntösben most újból megjelenik. Harald Sinclair „Journey Home“ —ma­gyar címe: még nincsen — című megka­­póan szép könyvének most készül ma­gyar kiadása. Ez a világsikert elért re­gény egy amerikai világcsavargó válto­zatos életét meséli el. Bíró György Az „M­ezokémia" közgyűlése A Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek Részvénytársaság gróf Széchenyi Viktor elnökletével április hó 30-án tartotta XXV. jubileumi üzletévi rendes közgyűlé­sét. . A jubileummal kapcsolatos megemléke­zések után a közgyűlés jóváhagyólag tu­domásul vette az üzletév P 256.112.83 mér­legszerű tiszta nyereséget, valamint a ja­vasolt tartalékolásokat. A közgyűlés az elért üzleteredményből osztalékra részvényenként P 8.—, összesen P 160.000-t, a vállalat rendes tartalék­­alapjának növelésére 80.000.— P-t fordít, míg az 1943. üzletév számlájára nyereség­­áldozat címén , 12.424.29 összeget visz át. A közgyűlés a régi felügyelőbizottsági tagokat 3 évre újból megválasztotta. 1-én megfinyilt a főváros legszebb, virágos, tavaszi lombos, pázsitos parkjában a

Next