8 Órai Ujság, 1943. május (29. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

BOSSZÚ NÉLKÜL Járva az emberi világban, tőlük is azt vártam, hogy bosszút állanak. Mondtam is az ősszel valakinek, rájuk mutatva: ^ — Meglásd, ezek tavasszal megbosszulják magukat. Majd meglátod. Minden okuk meglett volna rá. Nem vétettek senkinek soha, csak álltak a változó évszakok alatt, végezték a dolgukat csöndesen és szerényen, ahogy a dolgokat végezni kell. Egész életükben készülődtek, teremtek és megpihentek, mert tudták: ez a rend. Munkálkodtak egyszóval, a maguk módján, békességesen. Mindig így éltek, azokt az éjszakán is. Már éppen elkészültek volna akkor az évi teendővel, csak egykét munkás nappal és éjszaka lett volna hátra még. Szeptember volt, a betakarítás, a végzett munka s az elpihenés ideje. Ekkor történt. Ekkor érte őket a sérelem, abban a szép pillanatban, hogy a gyümölcsöt akarták hozni. Mintha egy ember egy esztendei termését gyújtották volna fel a mezőn alattomos kezek, mintha egy anyában megölték volna a gyermeket, úgy maradtak ők is ott, bevégzetlenül, teljesen kirabolva, mélységesen megsebesülten. Csak álltak tépetten, szétmarcangolva, iszonyú nyomorúságban, mint akinek nincsen már reménye. Mint az ember, akinek a feje alól elárverezték az utolsó, vánkost. Álltak árván, mint a kisujjam, kitaszítva a világból s nem értették. Miért? Harmadnap, mikor megnéztem őket, valami rideg, magányos, kiégett gőgöt éreztem bennük. Keserűséget, és végső elszántságot, olyasmit, amit egy bosszút forraló ember portáján érezni. Morzsoló, sorvasztó, növekedő gyűlöletet, mint a rák. Ekkor mondtam azt, rémülten: — Meglásd, ezek tavasszal megbosszulják magukat. Nem lett volna csoda. A fák, — mert rólni ■ van szó: a városmajori fákról, amelyeket a Szeptem ■beri légitámadás iszonyatosan megcsonkított, ■— úgy látszott akkor, nem hoznak többé gyümölcsöt. Nem. Sértettségből és bosszúból. Meghalnak ,inkább. Volt, amelyiknek a fejét vitte el a légnyomás, volt, amelyiknek a törzsén olyan hasítás tátongott, hogy a szél a szívéig fújt. Elrongyolt, meg pörkölődött húsuk kibuggyant, akár egy eszeveszett mészárlás után, felkoncolt ágak és lombok hevertek szanaszét a pusztulás helyén. És félig kész, — ez volt a legszomorúbb — félig kész, szegény gesztenyék, amelyeket egyévi kitartó, fájdalmas munkával esztergáltak maguknak ezek a fák, féltve és becézve, akár az anyák. Most mind ott feküdt gazdátlanul, eltiporva és éretlenül mint egy barbár, korai szüret után, amelyet egy szörny türelmetlenség tartott ezen a kifosztott tájon. Ilyenek voltak ezek a fák s ilyen a környékük. Csoda lett volna-e hát, ha sértődöttségükben nem akarnak egy pillanatig sem élni tovább? Csoda lett volna-e, ha bosszúból meghalnak és soha többé nem teremnek sem a maguk gyönyörűségére, sem az emberi világnak, amely így megbántotta őket? Csoda lett volna-e, ha bosszút állanak a maguk módján, az egyetlen módon, ahogyan fák megbosszulhatják magukat, ha nem hoznak ezentúl egyebet nyirkos mohánál és fekete üszőknél? Nem. Van olyan bántalom, amelyre a bosszú ilyen emésztő, ilyen öngyilkos fajtájú, van bosszú, amely ilyen halálos. Ezeket a fákat ilyen bántalom érte. Tavasz van most, ütött a bosszúállás órája. S ezek a fák a Városmajorban állnak és teremnek. Láttam őket. Állnak az ég alatt, meggyalázottan, csonkán és teremnek. A szívükig fúj a szél a hasított sebeken át s a törzsükön s az águkon, mindenütt, ahol van rajtuk egy tényérni élő hely, ahol dobog bennük egy hajszálnyi eleven ér, hajtanak. Hajtanak. Zöldet és fehéret, levelet és virágot. Hajtanak. Munkálkodnak magukban, készülődnek, végzik az évi teendőt. Ezek a fák nem fásultak el, dolgoznak gyönyörűen most is, a sérelem után is sértődés nélkül halálos gyűlölet nélkül, szépségesen, szorgalmasan, fájdalmasan dolgoznak, ahogy kell. Ezek a fák tovább élnek, bosszú nélkül, mert ez a rendje a teremtett világnak. Ez a rend. A világ kimondja a törvényét ezekben az árva, meglepett fákban, amelyek most rügyeket hoznak rokkant tenyerükön, hozzák óvatosan és vigyázva, akár a megszentelt gyertyákat. Isten nemcsak kőtáblákra vési törvényeit, hanem néha fákra is, szegény, megnyomorodott fákra, ezekre itt, a Városmajorban. Ezt írta rájuk, fehér és zöld betűkkel: „Bosszú nélkül“. Igen, bosszúi nélkül. Olvassátok, emberek! Olvassátok el egy pilanatban, amelyben minden liheg a bosszúvágytól. Egy pillanatban, amelyben topogva, türelmetlenül lesik az alkalmat, az első tavaszi jelet, amikor már lehet. Már lehet bosszút állni a bántalomért, a támadásért, a megsemmisült termésért, mindenért. Olvassátok el a törvényt, amely írva van a városmajori fákra, zöld és fehér betűkkel, így: „Bosszú nélkül“. Félreérthetetlen ez. Félreérthetetlen, amit az Isten, kihirdet az emberek feje fölött gyönge fákon, de erős jelekkel. Csak munkával, csak az évi teendő végzésével, csak szép készülődéssel, terméssel és megpihenéssel, csak az áhitatos gyertyák kigyújtásával lehet életben maradni fáknak is, embereknek is, — ezt hirdeti. Csak így: bosszú nélkül. Ahogyan ezek élnek tovább, dolgukat csöndesen és szerényen végezve, ezek a megkínzott, munkás, szép termésüket váró, városmajori fák. Mátrai-Betegh Béla ji kisebb gyártelepet i üzemi épülettel I , lehetőleg gőzkazánnal és elektromos árammal. Budapesten perbe keresünk. f /Ajánlatokat „Hosszabb időre 42“ jelifc#rr Bloekner hirdetőbe: IV. kerület, Városház-utca Tt., Dante — Mindig él legjobbat! — ez az elve ennek a népszerű kiadóvállalatnak, amely az idén is a hazai és a külföldi irodaion) termékének legjavát nyújtja át olvasóinak. Dr. Laczkó Géza irodalmi igazgató, a kiváló író, az alábbiakban ismerteti a Dante cég tavaszi és könyvnapi programját: — A régi elvek betartása mellett, igyekeztünk új csapást vágni a könyvkiadás területén. Könyvnapi kiadványaink közül első helyen említem meg irodalmunk egyik örök értékét, amelyet a mű népszerűsítése érdekében most egészen olcsó áron hozunk ki. Ez a mű Gárdonyi Géza „Egri csillagok*■ című halhatatlan regénye, mely a török—magyar világ magyar hősi romantikájának állít örökértékű emléket. A magyar kard és a magyar szív prózában írt eposza ez a mű, amelynek ezt az új kiadását már régen várja a magyar olvasó. Reméljük,hogy ezt a szép könyvet az olcsó, népszerű kiadás révén, eljuttathatjuk azokhoz a rétegekhez is, amelyek eddig azt a könyv ára miatt nem szerezhették meg. Második könyvnapi könyvünk már újdonság lesz. Bevilaqua Borsody Béla „A magyar történelem anekdotákban“ című kötete a magyar történelmi anekdotákat köti csokorba Attilától egészen Ferenc Józsefig. Ez a kitűnő mű szórakoztatva tanít, vagy inkább tanítva, szórakoztat, miután a tudós szerző derűs anekdotáit mindig korhű történelmi keretbe helyezi. — Magyarságunk ápolásának, célját szolgálja harmadik könyvnapi kiadványunk, Farkas László, egy új, jeles magyar író „Az Urnák szolgái“ című regénye. A megkapó regény főhőse egy falusi kálvinista lelkész, akinek mozgalmas története során feltárulnak a magyar nép és a magyar reformátusság legégetőbb problémái. A regényhez színes hátteret a magyar falu élete ad. Még egy új magyar írót avatunk, Baráti Gézának, a kitűnő újságírónak személyében, kinek „Tisztességes ház“ című regényében a Vágyódások romantikája kerül összeütközésbe, a kisváros szűklátókörű vaskalaposainak maradi lelkivilágával. Egy városka egyik házának belső életét tárja elénk nagyon tehetségesen. — Külön említést érdemel James Jaensnek: ,,A rejtélyes világegyetem“ című műve, amely a tudós szerző tárgyalásában mintegy a fényszóró sugárnyalábjával világítja meg a modern fizika alapvető érdekes problémáit. —, Bromjieldnek, a nálunk is közkedvelt írónak „Rohan a Hír“ című remek regényét hozzuk ki a közeljövőben. Ez a mű első történelmi hátterű munkája a népszerű írónak. Színhelye New Orleans, a finom, hamisítatlan francia kultúrájú érdekes amerikai város. Hőse az északi seregek egy tisztje, akinek sorsa, épen úgy, mint a legtöbb férfié, a nő. — Dr. Fritz Kahn, „Az emberi test csodái című nagy sikert elért kiadványunkat, most új kiadásiban kapja meg az olvasó. Ezt a hatalmas, pompás művet, — amelynek első kiadása két hét alatt fogyott el, — már karácsony óta nélkülözi a könyvpiac. Ennek az egyedülállóan értékes és érdekes könyvnek anyagát tudós írója hosszú-hosszú évek alatt szedte össze és dolgozta fel. Tudta, hogy munkája úgy a tudományos körök, mint a laikus olvasó legteljesebb elismerését érdemli majd ki. „Az emberi test csodái“ .valóban ismerteti porhüvelyünk minden vonatkozását, mindazt, amit a fogamzás pillanatától egészen halálunk órájáig tudnunk kell önmagunkról. Ez a két kötetes, hatalmas munka az életfunkció minden mozzanatával megismertet bennünket. Könnyen érthetően fogjuk fel belőle mindazt, amit eddig csak a tudományos könyvekből, lexikonokból ismerhettünk meg. Az író valóban zsenije a népszerű előadásmódnak, mert minden szava világosan fejezi ki súlyos mondanivalóit. Egészen újszerű, csodálatosan természethű rajzai — számuk közel hatszáz — minden szervet, körfolyamatot, élettani törvényt és kísérletet, könnyen érhetően szemléltetnek. Dr. Laczkó Géza nyilatkozatához a magunk részéről csupán annyit fűzünk hozzá, hogy a Dante ifj. könyveinek mindegyike önmagáért beszél majd Széchenyi A sok szép és komoly könyvsikerrel dicsekedhető kiadó ebben az új idényben is mindent elkövet, hogy a hazai és külföldi irodalom legjobb termését adja az igényes olvasók kezébe. Az elmúlt őszi szezon egyik legnagyobb könyvsikere, kétségtelenül, Hendrik van Loon-nak, ennek a kiváló holland írónak „Rembrandt, a halhatatlan“ című nagyszabású életrajz-regénye volt, amelyet a halhatatlan művész festményeinek reprodukciói díszítenek. Ez a könyv rendkívül színesen, teljes történeti hűséggel ismerteti Németalföld legnagyobb festőjének regényes életét. A könyv sikerét legjobban az bizonyítja, hogy első kiadása rövid néhány hét alatt teljesen elfogyott. A regény második kiadása most jelent meg. A könnyű irodalmat kedvelő olvasórétegnek régi kívánsága volt a nép ■szerű ,,Tóbiás“-sorozat folytatása. A sürgetésnek most tett eleget a kiadóvállalat. Az elmúlt napokban adta ki az „Isten vele, Tóbiás!“ című vidám regényt, melyben írója, a közkedvelt Wodehouse, elbájoló derűvel írja le ennek a vidám, népszerű regényfigurának legújabb kalandjait. Jelenlegi Magyarországon él Selva Raja Yesuidan, az ősi brahmin családból származó kiváló író, testnevelési tanár és jelenleg szigorló orvos, akinek most jelenik meg „Mi a Jóga‘‘ című új kötete. Ebben a könyvben a divatos indiai tudomány kitűnő ismerője megtanítja az olvasót arra, hogy lelkiismeretes és tervszerű munka árán miként érhető el a testi és lelki fejlődés legmagasabb foka. Fóthy Jánosnak, a kitűnő író-újságírónak a közeljövőben jelenik meg nagy sikert ígérő új regénye, a ..Léda, és a hattyú amely egy világhírű orosz karmester és egy szépséges magyar táncosnő szerelméről szól. A könyvnapok egyik számottevő eseménye lesz Lovászy Márton „Éjféli kisasszony“ című regénye, egy mai férfi nem mindennapi ifjúságának története. Nagy érdeklődésre tarthat számot Leleszy Béla új regénye, a „Hét bűn ágya“. Hőse egy elzüllött dzsentryfiú, aki átvándorol a züllés valamennyi fokán. Az utolsó bűn elkövetése előtt azonban megtorpan, megszólal lelkiismerete és visszatér a rendes polgári életbe. Gyenes Rózsa, a kitűnő írónő „Egy gazdag ifjú története“ című nagyon érdekesnek ígérkező művében egy túlzott jólétben élő család fiának sivár életét írja le. Ez a fiú mindent megkap, csak épen a gondos szülői szeretetet nem. A jó sors azonban nem hagyja el, megnősül, házassága boldog lesz és saját gyermekének már nyújtani tudja mindazt, amit ő meg nem kaphatott, mert az pénzen megszerezhetetlen. Lovászy Károly új humoros regénye a ,,Filléres Grand Hotel“, a békeidők cifranyomorúságát írja le. Már régen nélkülözi az olvasó Révész Bála „Ady trilógiája“ című sorozatát, amely új kiadásban és köntösben most újból megjelenik. Harald Sinclair „Journey Home“ —magyar címe: még nincsen — című megkapóan szép könyvének most készül magyar kiadása. Ez a világsikert elért regény egy amerikai világcsavargó változatos életét meséli el. Bíró György Az „Mezokémia" közgyűlése A Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek Részvénytársaság gróf Széchenyi Viktor elnökletével április hó 30-án tartotta XXV. jubileumi üzletévi rendes közgyűlését. . A jubileummal kapcsolatos megemlékezések után a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette az üzletév P 256.112.83 mérlegszerű tiszta nyereséget, valamint a javasolt tartalékolásokat. A közgyűlés az elért üzleteredményből osztalékra részvényenként P 8.—, összesen P 160.000-t, a vállalat rendes tartalékalapjának növelésére 80.000.— P-t fordít, míg az 1943. üzletév számlájára nyereségáldozat címén , 12.424.29 összeget visz át. A közgyűlés a régi felügyelőbizottsági tagokat 3 évre újból megválasztotta. 1-én megfinyilt a főváros legszebb, virágos, tavaszi lombos, pázsitos parkjában a