8 Órai Ujság, 1943. július (29. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-01 / 145. szám

1943 július 1, csütörtök XXIX. évfolyam, 145. szám Főszerkesztő: Bethlen András ’________________1 Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert wmmmmmmmmamamBmmmmmmmKsmmmammmmmmmmmtammmm 1943 július 2-án, pénteken: | A nap kel 4.51 6., nyugszik 20.45 ó, | A hold kel 4.56 6., nyugszik 20.30 & | Churchill: „Mielőtt az ősz levelei lehullanak, súlyos harcok lesznek a Földközi-tengeren és egyebütt“ BERLIN NYOMBAN VÁLASZOLT A BRIT PREMIER BESZÉDÉRE Meg­ elet/ a fizetésemelési és díjszabályozási rendelet Huss ssásalékkal kapnak többet a kö&tis&iviselők0 30 ssásalékkal emelhetők a magánalkalmazotti fizetések —■ JM munkások bére 50 ssásalékkal, a ifraát­­u­ssemekben dolgosoké 60 s­sásal­ékkal lehet magasabb a k&sfogyasztási cikkek ára / . ..... I' '­­ . :' • A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny csütörtöki száma a rendeletek hosszú sorát tar­talmazza, amelyek többek között az árakat, a fizetéseket és a béreket új­ból szabályozzák. A kormány azért A rendezés keretében a közalkalma­zottak illetményei és családi pótlékai, valamint a nyugdíjasok, özvegyek és árvák járandóságai is szabályoztattak. A közalkalmazottaknak háborús külön munkaátalánnyal összevont fizetése 20 százalékkal lett na­gyobb és a családi pótlék a fize­tésjavításnak megfelelően emel­kedett. Fenntartja a rendelet azt az eddigi rendelkezést, hogy az újszülött után, első ízben a felemelt családi pótlék öt­szörös összege folyósítandó. Jövőben az a közalkalmazott vagy nyugdíjas, aki hadiárvát fogad örökbe vagy hadiárva gyermek, neveléséről háztartásában gondoskodik, családi tette közzé egyidőben ezeket a rende­leteket, hogy az új ár-, bér- és fizetés­színvonal kialakításában az őssel,­ang és egyöntetűség biztosíttassák és meg­felelő módon kifejezésre is jusson, mert csak ez nyújt lehetőséget az új árszínvonal állandósítására, pótlékban részesül, illetőleg a pótlék engedélyezhető akkor is, ha a gyermek­kel nincs vérrokonságban. A család­­védelem szempontjából nagy jelentő­ségű az az intézkedés, hogy az atyát­­lan árva után fizetett nevelési járulék a családi pótléknál kevesebb nem le­het. Ez az összeg a hősi halált halt al­kalmazott árvájánál a családi pótlék összegének másfélszeresére, a szülötten árvánál pedig ennek kétszeresére emelkedik. A nyugellátások terén lényeges újí­tást jelent a rendelet, mert­ a közalkal­mazottak újonnan megállapított fizeté­sét veszi a nyugellátás kiszámításának alapjául s egyben emeli a nyugdíjasok családi pólékát is. sárnapi pótdíj után fizetési pótlékot kell fizetni. A fizetési pótlék mértéke az ország egész területén egységesen, az alapfizetésnek megfelelően nyert megállapítást. A fizetési pótlék a korábbi rende­­letekben már megállapított mintegy 30 százalék figyelembevételével az évi 4000 pengőig terjedő alapfizeté­sek után a 60 százalékot, 8000 P-ig terjedő alapfizetések után pedig az 55 százalékot nem haladhatja meg. A 8000 és 24.000 P között mozgó fizetési csoportoknál a pótlék leg­feljebb 4400 P lehet. Akinek évi 24.000 P-nél több, de évi 28.400 P- nél kevesebb az alapfizetése, annak pótlékát úgy kell megállapítani, hogy a pótlék az alapfizetést 28.400 P-re egészítse ki. Az ipari (kereskedelmi), bánya- és kohóüzemekben, üzletekben­ és a ren­deletben felsorolt egyéb vállalatokban foglalkoztatott iparos- és kereskedő­segédek, munkások, tanoncok és ha­sonló munkavállalók munkabéreinek újabb szabályozásáról kiadott rendelet értelmében a munkaadónak meg kell állapítania a munkavállaló ú.. n. alap­bérét. Az alapbér az eddigi törvényes bérpótlékot (általában 30 százalékot) is magában foglaló, június 30.-án ér­vényben volt járandóság 77 százaléka. Az alapbér alapján kiszámtott járan­dóság, úgyszintén a túlóradíj és az esetleges vasárnapi pótdíj után bér­pótlékot kell fizetni. A bérpótlék a hadiüzemekben és a honvédelmi törvény alapján előké­születi intézkedésre kötelezett üze­mekben 60 százalék. Egyéb üzemek­ben a munkaadó a bérpótlékot 50 százalékig emelheti fel. A munkabér általános rendezése kapcsán természetszerűen újból szabá­lyozást nyernek a mezőgazdasági mun­kabérek is. A magánalkalmazottak­ nyugellátásának, valamint a munká­sok nyugbérének, újabb szabályozá­sára vonatkozó rendelkezések rövide­sen szintén megjelennek. 20 százalék emelés a l&összis&iviselők­nél A1 magiúnalk­almasso­íi fizetésemelés felső búidra: 30 sz dázalék A magánalkalmazottak fizetésének újabb szabályozásáról szóló rendelet hatálya kiterjed az ipari (kereskedel­mi), a bánya- és kohóüzemekben, üzle­tekben és a rendeletben felsorolt egyéb vállalatokban, úgyszintén általában a keresetszerűen folytatott vállalkozá­­sokbál, foglalkozásokban és irodákban alkalmazott magántisztviselőkre. A rendelet a magánalkalmazottak­ járan­dóságát emeli és egyben rögzíti. A munkaadó köteles a rendelet hatálya alá eső munkavállalójának ú. n. alap­fizetését megállapítani. Az alapfizetés alapján kiszámított járandóság, úgy­szintén a túlóradíj és az esetleges va­ Emelk­edn­ek a­z adó te és illetékek, drágulna­k a luxus­cikkek­ is A Budapesti Közlöny csütörtöki szá­mában rendeletek jelentek meg, ame­lyek intézkednek aziránt, hogy azok az adók, amelyek tételesen tehát, nem százalákszerűen állapíttatnak meg, va­lamint az állami szolgáltatásokért járó díjak, tarifák s egyes egyéb állami, illetőleg közületek, bevételek össz­hangba hozassanak az új árszínvonal­lal. Az új árszínvonal kialakítása a közbevételek emek újabb szabályozá­sának figyelembevételével történt.­­A bevételek fokozásánál a kormány elsősorban a fényűzést, illetőleg az él­vezeti cikkeket kívánta megterhelni. Egészen természetes az, hogy a hábo­rús viszonyok között, amikor minden­kinek áldozatokat kell hozni, a ké­­nyelmi és luxusszámba menő fogyasz­tás sokkal tágabb értelmet kap, mint békében. . Ezeknek a szempontoknak megfelelően emelkedik a mozijegy adóterhe, a szesz és ennek következ­tében az ecet, az ecetsav és az élesztő eladási ára, úgyszintén emelkedik a dohánygyártmányok ára is. A

Next