8 Órai Ujság, 1943. augusztus (29. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-02 / 172. szám

1943 augusztus 2, hétfő XXIX. évfolyam, 172. szám­­ . 1943 augusztus 3-án, kedden:­­ A nap kel 5.23 ó., nyugszik 20.16 ó. j A hold kel 7.26 ó., nyugszik 21.29 ó.­­ Főszerkesztő: Bethlen András Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert Antal István az önbizalom sorsdöntő fontosságáról Bomlás kezdődött az Imrédy-pártban . ENERGIKUS OLASZ CÁFOLAT ELLENSÉGES ÁLHIREKRE Elkeseredett harcok Szicíliában A feltétlen megadás örök szégyene volna Itáliának * *; ~ . .' ' . ‘ ‘ f . • ... v t ' . Olaszországban a fasizmus felszámo­lása következetesen tovább folyik. A legjelentősebb lépés ezen a téren azok­­­­nak a külön szakértőbizottságoknak a felállítása, melyek minden fasiszta ren­delkezést felülvizsgálnak abból a szem­pontból, hogy mennyire felelnek meg az alkotmányos szabadságnak. Kevésbbé világos a helyzet külpoli­tikai vonatkozásban. Kétségtelenül megállapítható, hogy az olasz kormány és közvélemény egyértelm­­űleg vissza­utasítja a feltétlen megadás gondola­tát, melyet becstelennek tart és amely különben sem hozná meg Itália szá­mára az óhajtott békét. A Messaggero különbséget tesz belső és külső szabad­ság között és azt írja, hogy „keserű tréfa volna, ha csak azért akarnánk visszaszerezni belső szabadságunkat, hogy azt rögtön elveszítsük a külső el­lenséggel szemben. Ha az ellenség nem változtatta meg magatartását Olasz­országgal szemben, Olaszországnak sem szabad megváltoztatnia a magáét az ellenséggel szemben.“ A Tribuna szerint a feltétel nélküli megadás örökös szégyent és Olaszor­szágnak a nemzetek között utolsó helyre való visszaszorulását jelentené, de jelentené a nyomor és bosszú örök­ségét, az egész ország csatatérré vál­tozását és a legszentebb hagyományok elpusztulását. Mindebből világos, — és ezt egyfor­mán látják Berlintől Bernig, Ankaráig és Lisszabonig mindenütt — hogy a feltétlen megadás követelése nem ve­zethet eredményre. Ebből a szemszög­ből nézve jelentős az a negatívum, hogy az utolsó 48. órában az angolszász idegháború vezetői nem is operáltak már ezzel a követeléssel. Róma új kül­ügyminisztere, Guariglia, annak a re­ményének adott kifejezést, hogy most már szóhoz juthat a diplomácia is és Olaszország végre saját külpolitikát csinálhat. Csak természetes és a helyzet hallatlanul kényes voltából követke­zik, hogy egyelőre — és nyilván még egy jó ideig — sehol semmi nyomát nem láthatjuk a Guariglia kijelenté­séből logikusan várható lépéseknek, sőt minden oldalról csak a legerélye­sebb cáfolatokat olvashatjuk, melyek szerint semmiféle fegyverszüneti vagy békeajánlatokról nincsenek tárgyalások. A Vatikánból — és nemcsak a Vati­kánból — viszont fokozott diplomáciai tevékenységről érkeznek tudósítások. A szovjet kormány a török és a svéd kormányhoz intézett jegyzéket a poli­tikai menekültek ügyében. A szövetségesek lépése Stockholm­ban igen nagy feltűnést keltett. A svéd kormány azon az állás­ponton van, hogy a lépés Svéd­ország jogát sérti. A svéd külügyminisztériumban kije­lentették, hogy semleges kormány nem köteles befogadni külföldieket, ezzel szemben arra sem kötelezhető, hogy menekültek ügyében a nemzetközi egyezményekkel ellentétes magatar­tást tanúsítsanak. Egyébként a hábo­rús bűnöző fogalma különböző módon értelmezhető. Svédország mindenkor a maga módján értelmezte a menedékjog alkalmazását. A svéd kormány álláspontját körül­belül a Socialdemokraten fejezi ki, amely a következőket írja: Ebben az esetben azonban nincsen szó belpolitikai ellenfelek védelméről, ha­nem háborús bűnözőknek egy nemzet­közi törvényszék által való megbünte­téséről. Mindenesetre elképzelhető, hogy olyan esetek fordulhatnak elő, amikor azok a­z elvek, amelyeket Svédország menekültek ügyében alkalmazott, nem alkalmazhatók. Madrid nem vonja meg a menedékjogot Madrid, aug. 1. (NST) A spanyol fővárosban hivata­losan nem vették tudomásul Roosevelt kijelentését a menedékjogról. Politikai körökben ezzel kapcsolatban kijelen­tették, hogy a spanyol válasz nem le­het kétséges. Spanyolország nem haj­landó, hogy Amerikától előírásokat fo­gadjon el a lovagiasság kérdésében. A menedékjog ezenkívül az új spanyol rendszer uralma alatt túlságosan je­lentékeny szerepet játszott, mintsem, hogy azt kérdésessé lehetne tenni. Az új Spanyolország sok vezető személyisége csupán azért van még életben, mivel a polgárháború első hónapjaiban külföldön mene­­­déket és védelmet kapott. A menedékjog tiszteletben tartása a spanyolok számára ma egyet jelent ön­magunk tiszteletben tartásával. Madridban különösen nyomatékosan mutatnak rá az angolszász követelés kereszténytelen jellegére. Az üldözöttek védelme a keresz­ténység hagyománya. Ezt a hagyományt még a protestáns és kis Hollandia sem szegte még 1918- ban, mennyivel inkább vissza kell uta­sítania a katolikus és saját méltóságára büszke Spanyolországnak az idegen beavatkozást ebben a kérdésben, — hangoztatják Madridban. Stockholm, aug. 2. (Bud. Tud.) A brit kormány utasí­totta ankarai, berni, buenosairesi, lis­­­szaboni, madridi, stockholmi és vati­káni diplomáciai képviselőit, hogy az illetékes kormányok tudomására hoz­zák a brit kormánynak azt a kívánsá­gát, hogy ne adjanak menedéket politikai menekül­teknek. Amennyiben az említett semleges kor­mányok politikai menekülteket fogad­nának be, a brit kormány ebben azok­nak az elveknek megsértését látná, amelyekért az egyesült nemzetek har­colnak és amelyeket minden rendelke­zésükre álló eszközzel érvényre akar­nak juttatni. Hasonló lépést tettek az Egyesült Ál­lamok stockholmi, ankarai, madridi, lisszaboni, berni, vatikáni, valamint buenosairesi képviselői. Dublinben semmiféle diplomáciai lé­pés nem történt a szövetségesek részé­ről. Az amerikai külügyminisztérium­ban kijelentették, hogy Írország az an­gol blokád következtében nem érhető el politikai menekültek által. A Corriere della Sera vezetését Ettore Janni vette ái Róma, aug. 1. (Stefani) Vasárnaptól kezdve a „Corriere della Sera“ irányítását Ettore Janni, az ismert író és liberális újságíró vette át, aki vezető szerepet töltött be ennél a lapnál, mielőtt az csatlakozott a most megszűnt rendszer­hez. (MTI)

Next