8 Órai Ujság, 1943. augusztus (29. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-02 / 172. szám

„Nem érhet veszedelem, ha nem veszítjük el önbizalmunkat”” Antal István beszéde a debreceni egyetem­megnyitáson A debreceni nyári egyetemet vasár­nap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg. Az ünnepélyen a köz­élet számos kiválósága vett részt. Haendel Vilmos rektor mondott elő­ször köszöntőbeszédet, majd a kor­mány képviseletében jelen volt Antal István nemzetvédelmi propa­gandaminiszter emelkedett szólásra. Beszédében rámutatott a magyarság­nak a Kelet és Nyugat közötti össze­kötő és kiegyenlítő szerepére s azt hangsúlyozta, hogy soha nagyobb szük­ség nem volt az öntudatosabb magyar­ságra, mint a mostani válságos napok­ban, amikor nemzeti történelmünknek talán legsúlyosabb megpróbáltatásait éljük. Ezek fölött pedig úrrá kell len­nünk, mert ettől függ jelenünk, jövőnk és mindenünk. Európa és a világ szá­mára csak addig jelentünk értéket, amíg az európai népek lelki kincseit speciális magyar értékekkel gazdagít­juk. A magyar élet sajátos törvényeit sem eredetiségében, sem teljesít­ményeiben vagy értékében nem tartjuk egy népénél sem alább­­valónak. Antal István hivatkozott néhai gróf Teleki Pál mondására, hogy ,,merjünk magyarok lenni, s azt mondotta, hogy ez az intelem ma a lét vagy nem­lét kérdése. Ezek a vérbe és pusztulásba borított idők ugyanis könyörtelenül elsodorják és összetörik azokat a népeket, ame­lyeknek nincs merszük követni saját énjük belső értelmét. Számunkra életkérdés, hogy az európai frontok ellenálljanak, de még nagyobb életkérdés, hogy a belső magyar front minden körülmények között szilárdan és épségben álljon és soha , egy pillantra meg ne inogjon. A belső fronton még csak fel sem szabad merülni nehézségeknek. Fel kell tehát venni a küzdelmet a kishitű­ség, a bizalomhiány, a defetizmus, a csüggedés és a csüggesztés bármely megnyilatkozása ellen épp úgy, mint éles harcot kell folytatni a „minden mindegy“ fejlógató álláspontja ellen is. A magyar ügyet semmi veszedelem nem érheti, ha nem veszítjük el önbizalmunkat és végsőkig fokoz­zuk erőinket. Ha megőrizzük nyugalmunkat, hi­degvérünket, jövőbe vetett hitünket s fenntartjuk a nemzet belső rendjét, a termelés folytonosságát, az államhata­lom erejét és tekintélyét, reánk szaba­dulhat a világtörténelem legnagyobb orkánja, nincs olyan pusztító vihar a mai felfordult világban sem, amellyel a siker jegyében ne tudnánk szembe­szállni. Intő példaként áll előttünk 1918. De Trianont nem ellenségeink szabadí­tották reánk, hanem az, hogy akkor tanúsítottunk gyengeséget, amikor a legnagyobb erőt kellett volna mutatni. Másodszor ez meg nem ismétlődhetik. Minden azon múlik: ha hiányzik az önbizalom, mindent elveszíthetünk, de ha megvan, mindent megnyerhetünk. Antal István beszéde végén a ma­gyar önbizalom jegyében nyitotta meg a debreceni nyári egyetemet és még egyszer hangsúlyozta, hogy mindenki­nek a szívét egy cél nagyszerűsége he­víti, hogy átvezessük népünket ezeken a vészterhes időkön. Antal István nagyhatású beszéde után Pataky Tibor államtitkár, majd Jules Breuxé, Franciaország magyaror­szági követe szólalt fel. Nagy robbanás egy spanyol városban Tegnapig 16 hullát ástak ki Madrid, július 31. (MTI.) Szombaton Alicante spanyol városban hatalmas robbanás történt. Egy fegyverkereskedésnek a lőszerrak­tára, amelyben nagytömegű dinamit is volt, ismeretlen okokból felrobbant. Több közeli ház súlyosan megrongáló­dott és kigyulladt. A fegyverkereske­dés előtti utcán és a mellékutcákban több járókelőt megölt a robbanás s a szomszédos házak lakói közül sokan életüket vesztették, vagy súlyosan megsebesültek. A robbanás ereje egy villamost, amely éppen az üzlet előtt állott, két részre szakított. A megron­gált épületek között van a kereske­delmi kamara és a városháza épülete is. A városházában tartózkodó hivatal­nokok életüket vesztették vagy megse­besültek. Az üzlet körül nagy terüle­ten betört valamennyi ablak. A robbanás után mentőkocsik és mentőosztagok siettek a szerencsétlen­ség színhelyére. A hatóságok azonnal megindították a vizsgálatot. A halálos áldozatok száma még nem ismeretes. (MTI­) Alicante, aug. 1. (MTI) Alicanteban az Alta Mira­ ut­­cában szombaton történt súlyos robba­nás sokkal több halálos áldozatot kö­vetelt, mint ahogy azt kezdetben gon­dolták. Vasárnap délig 16 holttestet ástak ki a romok­­ alól. A hadsereg és a légierők csoportjai is részt vesznek a még folyamatban lévő eltakarító mun­­kálatokban és attól tartanak, hogy még több halálos áldozatra bukkan­nak. A halálos áldozatokra való tekin­tettel Alicante hatóságai elrendelték a város valamennyi szórakozóhelyének bezárását és a vasárnapot általános gyásznappá nyilvánították. A 16 áldo­zatot hozzátartozóik a város hatósá­gainak, az állam, a párt és a véderő több magas rangú képviselőjének je­lenlétében vasárnap délután helyezték­­ örök nyugalomra hivatalos gyászünne­pély keretében. Az eddigi vizsgálatok szerint Jorge Llopis, a fegyverüzlet letartóztatott tulajdonosa raktárában, ahol a robba­nás történt, a megengedett mennyiség­nél sokkal több dinamitot tartott és ez magyarázza a robbanás rendkívüli hevességét, amely 200—300 méteres körzetben szörnyű pusztítást végzett. (MTI) F­ranciaor­szágban lefejeztek egy nőt Páris, július 31. (Stefani) Most első ízben fordult elő Franciaországban, hogy magzatelhaj­tásért nőt halálra ítéltek és guillotin­­nal kivégeztek. A halálraítélt Marie Luise Giraut 39 éves mosónő, aki hu­szonhét bűncselekményt követett el az anyaság ellen. A La Roquett börtön udvarán szombaton reggel lefejezték. (MTI) A Wilhelmstrasse nem nyilatkozik Mussolini hollétéről Berlin, aug. 1. (NST) A Wilhelmstrassen szombat délben kategorikusan elutasították, hogy arra a kérdésre válaszoljanak, hol tartózkodik jelenleg Mussolini. Mint már jelentették, Kesselring német ve­zértábornagy Mussolininak 60. szüle­tésnapja alkalmából átnyújtotta a Führer ajándékát. Arra a kérdésre azonban, hogy ez hol történt meg, a Wilhelmstrassén kijelentették, hogy ennek közlésére nem illetékesek. Celie svájci elnök Svájc Önvédelméről Bern, aug. 1. (MTI) Svájc lakossága vasárnap ha­zafias lelkesedéssel ünnepelte m­eg a hagyományos augusztus 1-i nemzeti ünnepet, ezúttal a svájci államszövet­ség 652. évfordulóját. Mindenütt nagy tüntetések folytak le. Ebből az alka­lomból Celio Enrico, a svájci állam­­szövetség elnöke rádióbeszédet intézett Svájc népéhez. Egyebek között azt mondotta, hogy még idő előtti a korai békében hinni, bármilyen események történtek is újabban Olaszországban. Minél tovább tart a háború, annál in­kább tökéletesíteni kell Svájcnak ka­tonai, politikai és gazdasági ellenállá­sának eszközeit. Svájcnak megvan a lehetősége arra, hogy jó hadsereggel rendelkezzék, amely katonailag felké­szült minden eshetőségre. Politikai té­ren Svájc élvezi minden nemzet tisz­teletét. Ez a viszonzása a lojális és éber gyakorlati semlegesség egészséges elgondolásának. Ezt a semlegességet Svájc gazdasági téren is betartja. Celio elnök beszéde befejezésében méltatta hazájának hivatását. (MTI) A spanyol külügyminisztérium augusztusra San Sebastianba költözött Madrid, aug. 1 (Stefani.) Gróf Jordana külügymi­niszter egész hivatali személyzetével San Sebastianba költözött át és augusz­tus végéig nem fog tartózkodni. A kül­földi nagykövetek és diplomáciai kép­viseletek szintén ebben a városban rendezkednek be a hét folyamán. MTI Olasz cáfolat ellenséges álhírekre Róma, aug. 1. A Ste­ant-iroda írja: Az ellenséges rádió­állomások a leg­utóbbi napokban többször különféle forrásból származó célzatos híreket közöltek, melyekkel meg akarták za­varni az olasz nép szellemét és meg­akarták sérteni szent hagyományait, valamint féltékenyen őrzött örökségét. Az idegháborút ismét fokozzák azzal a szüntelenül ismételt állítással, hogy forradalmi mozgalmak törtek ki minden olasz városban, hogy a német csapatok fontos városokat foglaltak el, így Triesztet, Polát és Fiumét, továbbá hogy az olasz csapatokat Görögország­ban le akarták fegyverezni a németek. Szombaton a Reuter-ügynökség azt je­lentette, hogy Udinét szlovén partizá­nok árasztották el. Ezekre a mesterkedésekre, amelyek nyilvánvalóan arra irányulnak, hogy a nemzetet felbomlaszák, minden cáfolat felesleges, sőt, az olasz nép józanságát sértené. Mégis szükséges megállapítani egy­­szer s mindenkorra, hogy ezek a London által terjesztett hírek teljesen alapta­lanok. Az olaszok hűek maradnak ki­rályukhoz és egyesülnek zászlójuk kö­rül, amely jelképe a múlt, jelen és jövő nemzedékeinek. (MTI) URAY páratlanul kacagtató bohózata MátőlKPEST gróf Bethlen Margit magas színvonalú képes folyóiratának augusztus 1-i szá­ma, melynek tartalmából kiemeljük a következőket: SZÉPIRODALOM: A révész. (Irta: Feyér János). Egy pengő. (Irta: Fóthy Ernő). Bonyolult história. (Irta: Dymi). Két vers. Mátyás Ferenc: Lányok a patakban. Tábor István: A varrónő. Adósság. (Irta: Örvös Lajos). A tükör előtt. (Irta: Kürthy Miklós). Ping-Pong. (Irta: Dobray Márton). Történetek a moziban (Hortobágyi— Vasi rajzos humoreszkje). AKTUÁLIS RIPORTOK: Partraszállás (8 képpel). Kakasviadal (6 képpel). Szótár a háborúhoz. (írta: Domokos Ernő). Új csoda: Az elektron-mozi (4 képpel). Palermói emlékek (6 képpel). A halálraítélt városrész (7 képpel). Látogatás az artista-szállodában (7 képpel). Dolgozik-e a zenész? (5 képpel). Továbbá: Divat, Humor, Rejtvény, sok kép és végül: A TITOKZATOS HÍVÓJEL (S. O. S.) Agatha Christie teljes bűnügyi kis­regénye (Képekkel) Az „ÜNNEP“ minden lapárusítónál kapható. Ára 50 fillér

Next