8 Órai Ujság, 1943. november (29. évfolyam, 247-271. szám)
1943-11-02 / 247. szám
1943 november 2, kedd XXIX. évfolyam, 247. szám Főszerkesztő: Bethlen András 1943 november 3-án, szerdán: A nap kel 6.30 ó., nyugszik 16.24 ó. I A hold kel 11.50 ó., nyugszik 21.01 ó. I Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert A • J I A MTI jelentése a moszkvai tanácskozások zárókommünikéiről A moszkvai értekezlet, amelyet az egész világ közvéleménye élénk figyelemmel kísért, véget ért. Az értekezlet folyamán a találgatások egész özöne látott napvilágot a nemzetközi sajtó hasábjain, miről tárgyalt, mivel foglalkozott a három külügyminiszter a Kremlben. E találgatások során felmerült az a híresztelés is, hogy Moszkvában állítóag a Németországnak szánt fegyverszüneti szerződést is kidolgozták. A Wilhelmstrasse szóvivője, Braun von Stumm követ, mint ismeretes, ezt az eljárást „lustiges Gesellschaftsspiec-hek” mondotta és tegnap este nyilvánosságra hozták azokat a határozatokat, amelyeket a tárgyalások során hoztak. A hivatalos közleményekből kiderül, hogy a moszkvai értekezlet október 19-től október 30-ig 12 teljes ülést tartott. Az ülésen részt vett Cordel Hull washingtoni külügyi államtitkár, Eden brit külügyminiszter és Molotov szovjet külügyi népbiztos, továbbá az USA részéről Harriman moszkvai nagykövet és Dean vezérőrnagy, mint katonai szakértő, Nagybritannia részéről a moszkvai brit nagykövet és Hasting Ismay tábornok, szovjet részről pedig Vorosilov tábornagy, Visinszki és Litvinov helyettes külügyi népbiztosok. A közös hivatalos nyilatkozat szerint a tárgyalások során valamennyi aktuális kérdéssel foglalkoztak. Néhány kérdésben végleges döntést hoztak, egyes kérdéseket beható vizsgálat céljából külön bizottság elé utaltak, más kérdéseket diplomáciai úton tárgyalnak tovább, ismét más kérdésekben ki fogják cserélni kölcsönösen a véleményeket. Mindenekelőtt a háború megrövidítése céljából hoztak intézkedéseket és elhatározták, hogy teljes katonai együttműködéssel folytatják a háborút A katonai operációk tekintetében már megtörténtek az első megbeszélések, a további megbeszéléseket pedig előkészítették. A jelenlegi Szoros együttműködést és az egységes katonai intézkedéseket az ellenségeskedések beszüntetése után is fenn kell tartani. A legszorosabb együttműködéssel óhajtják megoldani a kapituláció és a lefegyverzés kérdését mindazokkal a nemzetekkel szemben, amelyekkel jelenleg harcban állnak. Nemzetközi szervezetet kell létesíteni a háborúutáni együttműködés, a béke és a biztonság fenntartása érdekében és ebbe a szervezetbe nagyságra való tekintet nélkül minden békeszerető nemzet beléphet. Közös szervet óhajtanak létesíteni a szoros együttműködés és a felmerülő európai kérdések megoldása céljából. Külön tanácskozó bizottságot szerveznek az olasz ügyek intézésére, ebbe a bizottságba meghívják az algíri francia komité képviselőjét is. Azonkívül Görögországot és Jugoszláviát is bevonják a bizottságba s képviselőik szót kérhetnek, amennyiben görög vagy jugoszláv érdekeket érintő kérdésről van szó. Ez a bizottság azonban katonai rendszabályokkal nem foglalkozhat. A három külügyminiszter közös nyilatkozata kifejezi azt az óhajtást, hogy Olaszország újra térjen át a teljes demokratikus rendszerre. A szövetségeseknek az a célja, hogy maradéktalanul eltüntessék a fasizmust Itáliában. Az olasz népnek minden lehetőséget meg kell adni arra, hogy kormányát és egész közigazgatását demokratikus alapon építse ki. Az olasz kormányt szélesebb alapokon kell ezért megszervezni és helyet kell benne kapnia mindama rétegeknek, amelyek már eredetileg is a fasizmus ellen foglaltak állást. Helyre kell állítani a szabad véleménynyilvánítás jogát, a vallásszabadságot, a politikai, gyülekezési, valamint a sajtószabadságot és a polgárok egyenjogúságát. Minden fasiszta berendezést el kell tüntetni, a fasisztákat és a fasisztabarát elemeket ki kell zárni a közéletből, a politikai foglyokat szabadon kell bocsátani, a közigazgatást demokratikus alapon kell megszervezni, a vezető fasisztákat és azokat az olasz katonatiszteket, akiket a szövetségesek háborús bűnösöknek tekintenek, le kell tartóztatni és bíróság elé kell állítani. Végül leszögezi a nyilatkozat, hogy az olasz népnek biztosítani kell azt a jogát, hogy adott pillanatban maga válassza majd meg kormányformáját. Külön nyilatkozatot adtak ki Ausztriára vonatkozóan. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Ausztriát, amelyet először szálltak meg a németek, fel kell szabadítani. A nyugati szövetségesek nem ismerik el Ausztria bekebelezését, sem azokat a a törvényeket, amelyeket azóta hoztak. Ausztria felszabadításával — folytatja a nyilatkozat.— megnyílik az út az ország szomszédai számára is a politikai és gazdasági felszabadulás felé. Hangoztatja a nyilatkozat, hogy mindazonáltal Ausztria, minthogy részt vett a háborúban Németország oldalán, nem mentesül a felelősség alól és ezért a végleges rendezésnél latba esik az is, milyen mértékben járult hozzá az ország saját felszabadításához. A nyilatkozat, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok, Nagybritannia s a Szovjetunió képviselőin kívül Csungkingkína moszkvai nagykövete is aláírt, hangoztatja ezután, hogy a négy hatalom kormánya teljesen egy nézeten van abban az irányban, hogy a tengelyhatalmakkal tovább folytatja a háborút, „egész a feltétel nélküli megadásig“, s a béke biztosítása, valamint a háborúból a békébe való gyors és zavartalan átmenet érdekében 7 pontból álló programot állít fel. A Wilhelmstrasse állásfoglalása e pillanatban még nem ismeretes a moszkvai határozatokkal kapcsolatban. A harctereken mindenütt megélénkült a harci tevékenység. A német hadijelentés közölte tegnap, hogy a Dnyeper alsó szakaszától délre heves harcok folynak ellenséges gyorskötelékek áttört részeivel. A bolsevisták ugyanis arra törekedtek, hogy előretolt rohaméleiket — erős páncélos és gyalogsági egységeket — összeköttetésbe hozzák egymással. Ezek a harcok nagyrészt nyílt pusztai területen folynak. A Dnyeper-kanyarulatban a németek folytatják ellentámadásaikat. Krivoj Rog környékén vannak a leghevesebb harcok, de súlyos küzdelem folyik Perekoptól délre is. A Nogaji szteppen a bolsevisták Cherson felé igyekeznek előre törni. Szándékuk mindenütt a németek kemény elhárításába ütközik. Az olasz hadszíntéren a német csapatok a Volturno mindkét oldalán súlyos angolszász támadásokat hárítottak el és a támadások után a nyugati tengerpart és a Matese-hegység között északnyugati iránybam újabb magaslati állásokba vonultak. Az ellenség a Volturno-szakaszon azonnal a németek után nyomult, nyugatabbra azonban csak vonakodva követte a német hadmozdulatokat. Az angolszászok így Isernia felé törnek előre, az 5. amerikai hadsereg egyes osztagai elérték Teanot. A légiháború során tegnap a marseille–genovai vasútvonal egyik viaduktját, továbbá az albániai Tiranát, nyugaton Cannest és északfranciaországi célpontokat, valamint a holland partok előtt hajókat ért légitámadás. Moszkitó-gépek vasárnap éjjel Nyugat-Németország felé repültek, miközben egy gép elveszett. A német légihaderő a november 1-re virradó éjjel egyes célpontokat támadott London térségében. Hivatalos közlemény a moszkvai értekezletről Amszterdam, nov. 2. (NTI) Az angol félhivatalos hírszolgálat hétfőn este közölte a moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közleményt, mégpedig azzal a bevezetéssel, hogy ez a szöveg megegyezik azzal, amelyet Londonban fognak nyilvánosságra hozni. A közléshez képest Moszkvában október 19-ike és október 30-ika között összesen tizenkét ülést tartottak. A külügyminisztereken kívül még a következő államférfiak vettek részt az értekezleten: Az Északamerikai Egyesült Államok részéről: W. Averell Harriman északamerikai nagykövet, John L. Deane vezérőrnagy, Green H. Hackíborth, James C. Dunn,és más szakértők; Nagybritannia részéről Sir Archibald Clark Kerr nagykövet, William Strang, Sir Hastings Ismay altábornagy és más szakértők; a Szovjetunió részéről K. E. Vorosilov tábornagy, A. V. Visinszka, Litwinov külügyi népbiztos,M. V. A. Szergejev kereskedelmi népnépbiztos, A. A. Grizlov vezérőrnagy, a vezérkar tagja, M. G. F. Szaksz. külügyi népbiztossági osztályfőnök és más szakértők. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy napirendre tűzték mindazokat a kérdéseket, amelyekről a három kormány tárgyalt. E kérdések közül egyes kérdésekben végleges állásfoglalásra jutottak. Más kérdésekben megbeszélték ugyan az elvi döntést, azonban tüzetesebb tanulmányozás céljából külön bizottságokhoz utalták, vagy pedig diplomáciai úton való elintézés számára tartották fenn. Ismét más kérdéseket — mint a közlemény mondja — eszmecsere után tisztáztak. Északamerika, Anglia és a Szovjetunió kormányai — folytatja tovább a közlemény — szoros együttműködésre törekszenek mindazokban a kérdésekben, amelyek a közös háborús erőfeszítéseket érintik. Most történt első ízben, hogy a három kormány külügyminiszterei abban a helyzetben voltak, hogy értekezleten találkoztak. Elsősorban a Németország és szövetségesei elleni háborús rendszabályokat, vitatták meg. Végleges katonai hadműveleteket