8 Órai Ujság, 1943. november (29. évfolyam, 247-271. szám)

1943-11-02 / 247. szám

1943 november 2, kedd XXIX. évfolyam, 247. szám Főszerkesztő: Bethlen András 1943 november 3-án, szerdán: A nap kel 6.30 ó., nyugszik 16.24 ó. I A hold kel 11.50 ó., nyugszik 21.01 ó. I Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert A • J I A MTI jelentése a moszkvai tanácskozások zár­ók­omm­ü­nikéiről A moszkvai értekezlet, amelyet az egész világ közvéleménye élénk figye­lemmel kísért, véget ért. Az értekezlet folyamán a találgatások egész özöne látott napvilágot a nemzetközi sajtó hasábjain, miről tárgyalt, mivel fog­lalkozott a három külügyminiszter a Kremlben. E találgatások során fel­merült az a híresztelés is, hogy Moszkvában állítóag a Németország­nak szánt fegyverszüneti szerződést is kidolgozták. A W­ilh­elmstrasse szóvi­vője, Braun von Stumm követ, mint ismeretes, ezt az eljárást „lustiges Ge­­sellschaf­t­sspiec-hek” mondotta és tegnap este nyilvánosságra hozták azokat a határozatokat, amelyeket a tárgyalások során hoztak. A hivatalos közleményekből kiderül, hogy a moszkvai értekezlet október 19-től október 30-ig 12 teljes ülést tar­tott. Az ülésen részt vett Cordel Hull washingtoni külügyi államtitkár, Eden brit külügyminiszter és Molotov szov­jet külügyi népbiztos, továbbá az USA részéről Harr­iman moszkvai nagykö­vet és Dean vezérőrnagy, mint katonai szakértő, Nagybritannia részéről a moszkvai brit nagykövet és Hasting Ismay tábornok, szovjet részről pedig Vorosilov tábornagy, Visinszki és Lit­vinov helyettes külügyi népbiztosok. A közös hivatalos nyilatkozat szerint a tárgyalások során valamennyi aktuális kérdéssel foglalkoztak. Néhány kérdésben végleges döntést hoztak, egyes kérdéseket beható vizs­gálat céljából külön bizottság elé utal­tak, más kérdéseket diplomáciai úton tárgyalnak tovább, ismét más kérdé­sekben ki fogják cserélni kölcsönösen a véleményeket. Mindenekelőtt a há­ború megrövidítése céljából hoztak in­tézkedéseket és elhatározták, hogy teljes katonai együttműködéssel folytatják a háborút A katonai operációk tekintetében már megtörténtek az első megbeszélések, a további megbeszéléseket pedig elő­készítették. A jelenlegi Szoros együtt­működést és az egységes katonai in­tézkedéseket az ellenségeskedések be­szüntetése után is fenn kell tartani. A legszorosabb együttműködéssel óhajt­ják megoldani a kapituláció és a le­fegyverzés kérdését mindazokkal a nemzetekkel szemben, amelyekkel je­lenleg harcban állnak. Nemzetközi szervezetet kell létesíteni a háború­utáni együttműködés, a béke és a biz­tonság fenntartása érdekében és ebbe a szervezetbe nagyságra való tekintet nélkül minden békeszerető nemzet be­léphet. Közös szervet óhajtanak léte­síteni a szoros együttműködés és a fel­merülő európai kérdések megoldása céljából. Külön tanácskozó bizottságot szer­veznek az olasz ügyek intézésére, ebbe a bizottságba meghívják az algíri francia komité képviselőjét is. Azon­kívül Görögországot és Jugoszláviát is bevonják a bizottságba s képviselőik szót kérhetnek, amennyiben görög vagy jugoszláv érdekeket érintő kér­désről van szó. Ez a bizottság­­ azonban katonai rendszabályokkal nem­ foglal­kozhat. A három külügyminiszter kö­zös nyilatkozata kifejezi azt az óhaj­tást, hogy Olaszország újra térjen át a teljes demokratikus rendszerre. A szövetségeseknek az a célja, hogy ma­radéktalanul eltüntessék a fasizmust­ Itáliában. Az olasz népnek minden le­hetőséget meg kell adni arra, hogy kormányát és egész közigazgatását de­mokratikus alapon építse ki. Az olasz kormányt szélesebb alapokon kell ezért megszervezni és helyet kell ben­ne kapnia mindama rétegeknek, ame­lyek már eredetileg is a fasizmus el­len foglaltak állást. Helyre kell állí­tani a szabad véleménynyilvánítás jo­gát, a vallásszabadságot, a politikai, gyülekezési, valamint a sajtószabad­ságot és a polgárok egyenjogúságát. Minden fasiszta berendezést el kell tüntetni, a fasisztákat és a fasisztaba­rát elemeket ki kell zárni a közélet­ből, a politikai foglyokat szabadon kell bocsátani, a közigazgatást demokrati­kus alapon kell megszervezni, a vezető fasisztákat és azokat az olasz katona­tiszteket, akiket a szövetségesek hábo­rús bűnösöknek tekintenek, le kell tar­tóztatni és bíróság elé kell állítani. Végül leszögezi a nyilatkozat, hogy az olasz népnek biztosítani kell azt a jogát, hogy adott pillanatban maga válassza majd meg kormány­­formáját. Külön nyilatkozatot adtak ki Ausztriára vonatkozóan. A nyilatkozat hangoztatja, hogy Auszt­riát, amelyet először szálltak meg a németek, fel kell szabadítani. A nyu­gati szövetségesek nem ismerik el Ausztria bekebelezését, sem­­ azokat a a törvényeket, amelyeket azóta hoztak. Ausztria felszabadításával — folytatja a nyilatkozat.— megnyílik az út az or­szág szomszédai számára is a politikai és gazdasági felszabadulás felé. Han­goztatja a nyilatkozat, hogy mindazon­által Ausztria, minthogy részt vett a háborúban Németország oldalán, nem mentesül a felelősség alól és ezért a végleges rendezésnél latba esik az is, milyen mértékben járult hozzá az or­szág saját felszabadításához. A nyilatkozat, amelyet az Északame­rikai Egyesült Államok, Nagybritannia s a Szovjetunió képviselőin kívül Csungkingkína moszkvai nagykövete is aláírt, hangoztatja ezután, hogy a négy hatalom kormánya teljesen egy nézeten van abban az irány­ban, hogy a tengelyhatalmakkal tovább folytatja a háborút, „egész a feltétel nélküli megadásig“, s a béke biztosítása, valamint­­ a háború­ból a békébe való gyors és zavartalan átmenet érdekében 7 pontból álló pro­gramot állít fel. A Wilhelmstrasse állásfoglalása e pillanatban még nem ismeretes a moszkvai határozatokkal kapcsolat­ban. A harctereken mindenütt megélén­kült a harci tevékenység. A német hadijelentés közölte tegnap, hogy a Dnyeper alsó szakaszától délre heves harcok folynak ellenséges gyors­kötelékek áttört részeivel. A bolsevis­ták ugyanis arra törekedtek, hogy elő­retolt rohaméleiket — erős páncélos és gyalogsági egységeket — összekötte­tésbe hozzák egymással. Ezek a harcok nagyrészt nyílt pusztai területen foly­nak. A Dnyeper-kanyarulatban a né­metek folytatják ellentámadásaikat. Krivoj Rog környékén vannak a leghe­vesebb harcok, de súlyos küzdelem folyik Perekoptól délre is. A Nogaji szteppen a bolsevisták­­ Cherson felé igyekeznek előre törni. Szándékuk mindenütt a németek­ kemény elhárí­tásába ütközik. Az olasz hadszíntéren a német csapatok a Volturno mindkét oldalán súlyos angolszász támadásokat hárítottak el és a támadások után a nyugati tengerpart és a Matese-hegy­­ség között északnyugati­ iránybam újabb magaslati állásokba vonultak. Az ellenség a Volturno-szakaszon azon­nal a németek után nyomult, nyuga­tabbra azonban csak vonakodva kö­vette a német hadmozdulatokat. Az angolszászok így Isernia felé törnek előre, az 5. amerikai hadsereg egyes osztagai elérték Teanot. A légiháború során tegnap a marseille–genovai vasútvonal egyik viaduktját, továbbá az albániai Tiranát, nyugaton Cannest és északfranciaországi célpontokat, va­lamint a holland partok előtt hajókat ért légitámadás. Moszkitó-gépek vasár­nap éjjel Nyugat-Németország felé re­pültek, miközben egy gép elveszett. A német légihaderő a november 1-re vir­radó éjjel egyes célpontokat támadott London térségében. Hivatalos közlemény a moszkvai értekezletr­ől Amszterdam, nov. 2.­­ (NTI) Az angol félhivatalos hírszol­gálat hétfőn este közölte a moszkvai értekezletről kiadott hivatalos közle­ményt, még­pedig azzal a bevezetéssel,­ hogy ez a szöveg megegyezik azzal, amelyet Londonban fognak nyilvános­ságra hozni. A közléshez képest Moszkvában ok­tóber 19-ike és október 30-ika között összesen tizenkét ülést tartottak. A külügyminisztereken kívül még a kö­vetkező államférfiak vettek részt az ér­tekezleten: Az Északamerikai­ Egyesült­ Államok részéről: W. Averell Harri­­m­an északamerikai nagykövet, John L. Deane vezérőrnagy, Green H. Hack­­íborth, James C. Dunn,és más szak­értők; Nagybritannia részéről Sir Ar­chibald Clark Kerr nagykövet, William Strang, Sir Hastings Ismay altábornagy és más szakértők; a Szovjetunió részé­ről K. E. Vorosilov tábornagy, A. V. Visinszka, Litwinov külügyi népbiztos,­­M. V. A. Szergejev kereskedelmi nép­népbiztos, A. A. Grizlov vezérőrnagy, a vezérkar tagja, M. G. F. Szaksz. kül­ügyi népbiztossági osztályfőnök és más szakértők. A hivatalos közlemény kiemeli, hogy napirendre tűzték mindazokat a kér­déseket, amelyekről a három kormány tárgyalt. E kérdések közül egyes kérdésekben végleges állás­foglalásra jutottak. Más kérdésekben megbeszélték ugyan az elvi döntést, azonban tüzetesebb ta­nulmányozás céljából külön bizottságokhoz utalták, vagy pedig diplomáciai úton való el­intézés számára tartották fenn. Ismét más kérdéseket — mint a közlemény mondja — eszmecsere után tisztáztak. Északamerika, Anglia és a Szovjet­unió kormányai — folytatja tovább a közlemény — szoros együttműködésre törekszenek mindazokban a kérdések­ben, amelyek a közös háborús erőfeszí­téseket érintik. Most történt első íz­­ben, hogy a három kormány külügy­miniszterei abban a helyzetben voltak, hogy értekezleten találkoztak. Elsősorban a Németország és szövet­ségesei elleni háborús­ rendszabályokat, vitatták meg. Végleges katonai hadműveleteket

Next