8 Órai Ujság, 1944. március (30. évfolyam, 49-65. szám)

1944-03-01 / 49. szám

1944 március 1, szerda XXX. évfolyam, 49. szám Főszerkesztő: Bethlen András 1944 március 2-án, csütörtökön. A nap kel 6.23 6., nyugszik 17.30 ó. I A hold kel 10.46 ó., nyugszik 1.17 ó. I­I Főmunkatárs: Dr. Kertész Róbert A FINN PARLAMENT ELFOGADTA A KORMÁNYJELENTÉST Nevei körül próbálkozik a szovjet Új német offenzíva a partizánok ellen Megint kiélesedett a lengyel-orosz válság A finn képviselőház tegnap megtartotta történelmi neveze­­tességű ülését, amelyen Linkomics miniszterelnök is­mertette: a moszkvai fegyver­szüneti feltételeket. A képviselőház két zárt ülést­­ tartott az ügyben, délelőtt és délután, s a különböző pártok szónokainak felszólalása után uralmat szavazott a kormány­nak. Helsinkii jelentés szerint a finn kormány még a mai nap folyamán hivatalos je­lentést ad ki a titkos ülésről s ebből a jelentésből nyilván megtudja a világ, hogy a finn nemzet képviselői a háború vagy a béke mellett d­öntöttek-e tegnapi tanács­kozásukon, amely pontosan egy hónappal ályt le Cordell Hull ismeretes igyelmeztető jegyzékének át­­adása után.Mindenesetre figye­­emreméltó, hogy Helsinki épp tegnap hozta nyilvánosságra az új német­finn kereskedelmi szerződés megkötését. szerződés értelmében Német­­ország továbbra is a korábbi esetekben tartja fenn Iruszál­­ítását Finnország számára, sőt kőolajat, is szállít a finneknek a tavaszi mezőgazdasági mun­kál­atok céljára. A lengyel—orosz kérdésben újabb lengyel állásfoglalást kö­­zöl a Dziennik Polski londoni engyel lap. Megállapítja, hogy egyrészt Churchill és a brit kor­­mány, másrészt a lengyel kor­­mány álláspontja között a­lap­ító különbség van. Rámutat a­ap, hogy a Curzon-vonalmenti határ Lengyelországot területé­­nek felétől és lakosságának lágyrészétől fosztaná meg, ezért Lengyelország folytatja a harcot, abban a reményben, hogy végül az igazság győ­zedelmeskedni fog mind a nagy, mind a kis nemzetek számára. A londoni emigráns kormány egyébként azon az állásponton van, hogy egyetlen kormányról sem lehet feltételezni, hogy hoz­zájárulna az állami terület felé­nek elszállításához. A lengyel kormány legfeljebb akkor ad­hatná hozzáj­árulását az ilyen lépéshez, ha tudomást szerez­hetne Lengyelország egész la­kosságának véleményéről. A lengyel kormány továbbá úgy véli, hogy befejezett tényeken már nem lehetne változtatni, míg mindaddig, amíg a kérdés függőben marad, megvan a ked­vező rendezés lehetősége. Végül megállapítja a lap, hogy az angol—lengyel egyezményt február 25-ig lehetett volna felmondani, azonban egyik fél sem tett ilyen lépést, a lengyel kormány pedig gon­dosan elkerülte ennek a lehető­ségnek említését is.­ A helyzet tehát ez idő szerint az, hogy Anglia szavatolja ugyan Len­gyelország függetlenségét, hatá­rait azonban nem. Ami a jugoszláv kormány válságát illeti, egy londoni je­lentés arról számol be, hogy Péter király az újra kiélező­dött politikai válság miatt lemondott arról a szándéká­ról, hogy elhagyja Kairót és Londonba utazzon. Churchill beszéde, hangoztatja a­ londoni Bud. Tud.-távirat, jugoszláv körökben igen mély benyomást tett s ezért London­ban biztosra veszik, hogy az emigráns jugoszláv kormány gyökeres átalakítása már nem várathat sokáig magára. Az angol alsóház ülésén teg­nap Sir Archibald Sinclair lég­ügyi miniszter nyilatkozott a légiháborúról. Azzal kezdte beszédét,­­ hogy hogy, a jövendő történetírói az 1944-es év februárjától már­cius közepéig terjedő időszakot a második világháború döntő fázisaként fogják emlegetni. Ez­után arról beszélt, hogy az an­golszász légioffenzíva következ­tében a német vadászrepülő­gépek négyötöde nyugaton van lekötve. Beismerte, hogy Anglia több, mint­. 250 úi repülőgépet vesztett a múlt évben és 18.000 brit repülő esett el, illetve ju­tott hadifogságba. A németek igen nagy va­dászkötelékeket és nagyszámú fényszóróütegeket vetnek harcba az angolszász bombázók ellen. Az utóbbi idő­ben, — mondotta a miniszter, — csökkentek az angol veszte­ségek, viszont a gépek hatósá­­gi ára növekedett. Beszámolt a januári és februári légioffenzí­­váról, majd azt hangoztatta, bármilyen méretűek és bár­milyen formájúak lesznek is az eljövendő német légitá­madások, Anglia felkészült ezek­re a támadásokra. A RAF a hadsereggel és a hajóhaddal együtt készül az invázióra s erre vonatkozóan már megtett minden intézkedést. A 2. ang­liai taktikai légikommandó­ Cunningham tábornok­i parancs­noksága alatt, valamint az Ang­liában állomásozó amerikai légi­flotta kész támogatni az invá­­ziós csapatokat Európa elözön­­lésében. Beszédét azzal végez­te, hogy az angolszász repülők fogják egyengetni az utat a szövetséges csapatok számára a kontinensen. Nyilatkozott az alsóház teg­napi ülésén Morrison belügymi­niszter is , egy felszólalásra válaszolva, kijelentette, hogy az újonnan épített mély lég­védelmi óvóhelyeket egyelőre nem nyitják meg Londonban. Ezeket az óvóhelyeket arra az eshetőségre építették, ha ismét egész éjszaka tartó légitámadás sokat intéznek a németek, úgy, mint 1940—41-ben az angol fő­város ellen. Minthogy ilyen tá­madás még nem történt, egye­lőre zárva maradnak az új lég­oltalmi óvóhelyek. Egyébként tegnap ismét meg­indult­ a néhány nap óta szünetelő légi akció ,a német városok ellen. Braunschweiget támadták a nap folyamán amerikai repülőerő­­dök, tíz­ napon belül immár harmadszor. Amerikai Libera­­tor-gépek és más szövetséges gépek Pas de Calais vidékén jártak, vállalkozásuk soréin 9 gépük elveszett. A német légi­erő kötelékei Délkeletangliát és Londont támadták tegnap este. Ami a keleti harctér eseményeit illeti, a Berliner Börsen-Zeitung érdekes jelen­tést közöl a Cserkasszitól nyu­gatra körülzárt német harccso­port felszabadításáról. A jelen­tésből kitűnik, hogy a huszon­egy napig körülzárt, minden összeköttetésétől elvágott né­­­met katonák heteken át megál­lották helyüket a központosí­tott szovjet támadásokkal szem­ben és végül is áttöréssel kivív­ták felszabadításukat. Amikor az utánpótlás még léghiton is a legnagyobb nehézségekkel küz­dött, a szovjet, amely már biz­tosnak hitte magát céljában, rá­dión megadásra szólította fel a német csapatokat, sőt többsz­­ö>en parlamenterek útján is megismételte felszólítását, de Stemmermann tábornok, a be­kerített harccsoport parancs­noka, nem méltatta válaszra őket. Rettenetes időjárásban, hó- és szélviharban február 16-án egy órával éjfél előtt in­dultak meg a német csapatok és hajn­ali 4 óra után találkoztak a felszabadításukra indult baj­társaikkal. Egyébként a keleti harctéren Krivoj Rog, a berezinai és vi­­tebszki, valamint pskovi térség súlypontjain kívül új súlypont alakult, ezúttal Nevestől északnyugatra, ahol a szovjet új támadást kez­dett, nyilván azért, mert már igen rövid idő választ el a ke­leti fronton az iszaposodási idő­­­szak beálltától s a szovjet had­­vezetőség ki akarja használ­ni a még rendelkezésre álló időt, ugyanúgy, mint ahogy a néme­tek még az iszaposodási időszak beállta előtt igyekeznek olyan arcvonalakat k­i­alakítani, ame­lyek kedvezőek lehetnek az el­következendő hadműveletek szempontjából. Az oroszok vé­res veszteségekkel, elkeseredett harcok során igyekeznek to­vábbra is megközelíteni Psko­­vot, azonkívül Novoszokolniki térségében, és Krivoj Rogtól délre is erős nyomást fejtenek ki. A német repülők igen hatá­sosan avatkoztak be a krivojrogi harcokba, valamint Dubnánál és a Pskov-tónál folyó küzdelembe, az orosz repülők legutóbb a finn Ulenborgot támadták, amely város Dietl tábornok csapatainak körzetében, Észak- Finnországban van. A támadás nyolc óra hosszat tartott. Az olaszországi harcszíntéren tegnap sem voltak nagyobb harci vállalkozások, az­ anziói angolszász hídfőállást német­­ összehordó ágyúk bom­bázták, ami arra vall, hogy Mackensen tábornok készül a harmadik nagy támadásra. A Balkánon az Ostmark határán új német ellenoffenzíva indult a partizá­nok ellen. Hercegovinában a Prinz Eugen SS-hadosztály és egy vadászhadosztály harcol a partizánokkal. Splitet és Raguza környékét légitámadás érte. ' Meghalt Lutz német páncélos tábornok München, márc. 1. (NST) Oswald Lutz német páncélos tábornok, aki egész életét a német páncélos fegy­vernem megszervezésének­ szen­­telte, február 26-án túlfeszített munka következtében meghalt Münchenben. Héfőn temették az északi temetőben. A gyászszer­tartáson megjelent Buderian ve­s­e.'Védés is és Hitler Adolf, velem:''’.' a német páncélos fegy­vernem nevében koszorút­ he­lyezett a sírhantra.

Next