A 7 napról, 1999. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-07 / 1. szám

Türelmet kér a falugazdász Január 15-ig szünetel Varga Sándor hivatalának működése. Hódmezővásárhely volt gazdajegyzője, jelenlegi falugazdásza az okokról adott tájékoztatást. Mint ismeretes, 1998. decem­ber 31. után megszűnt a gazda­jegyzői hivatás, feloszlott a gaz­dajegyzői állomány és felmond­tak mindenkinek. 1999. január elsejétől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalaihoz tartozik a hálózat. Újra kellett pályázni min­denkinek, lehettek, s vannak is új belépők. A hivatal működésé­nek átmeneti szüneteltetése azért vált szükségessé, mert az új munkatársak beiktatása időt vesz igénybe. Szolnokon beszélnek meg mindent aprólékosan, az adó-, a vám-, és a statisztikai hi­vatalok segítségével. Varga Sán­dor falugazdász hangsúlyozza, hogy mindez a termelőkért tör­ténik, s a jövőben is állnak a gaz­­dászok rendelkezésére, akiknek türelmét kérik. „Senki nem fog elesni az őt megillető támogatá­soktól” — mondta a falugazdász. Az újraindulás január 15-i időpontja azért is praktikus, mert fontos a gázolaj vissza­igénylésben, s ekkortól hoz új nyomtatványokat forgalomba az APEH. H. Zs. Szabály a szabálysértésről A hadköteles továbbta­nulásának bejelentését mulasztották el legtöbb­ször tavaly — tudtuk meg Hódmezővásárhely Me­gyei Jogú Város Önkor­mányzat Általános Igazga­tási Irodájának szabálysér­tési előadójától, Antal Ist­vántól. fIKI.: Mi a szabálysértés? A. I.: Jogi értelemben csak azokat a szabályellenességeket nevezzük szabálysértésnek, amelyek cselekményei veszé­lyesek a társadalomra, jogilag védett érdekeket sértenek. A társadalomra nézve a nagyobb fokozatú cselekményt nevez­zük vétélynek, illetve bűncse­lekménynek, a kisebb fokoza­­tút pedig szabálysértésnek. Mik tartoznak a sza­bálysértések kategóriájába? A. I.: Három nagy csoportra osztható, az elsőnek bűncse­lekmény vonzata van, lopás, garázdaság, pénzügyi vissza­élés, vám- és devizabűntettek. A második csoportban az ál­lamigazgatási szervek munká­ját akadályozó cselekmények, mulasztások. A harmadik cso­portba az együttélés jogszabá­lyait be nem tartók, csendhá­borítók, magánlaksértők, ran­dalírozók és verekedők tartoz­nak. A. I.: Például a magatartása kimeríti és megsérti az együtt­élés jogszabályait, engedély nélküli kereskedelmi tevé­kenységet folytat vagy vadá­szik, tanköteles gyermekét nem járatja iskolába stb. sttv. Mekkora a kiszabható bírság összege? A. I.: A kiszabható bírság összege ötvenezer forintig terjed, a cselekmény és a ha­tározat közötti idő maximáli­san harminc nap, de ezen be­lül történik a felelősségre­­vonás, a pénzbüntetés kiro­vása. Áruházi lopások esetén a kifutási idő hosszabb, a jegy­zőkönyvet, a feljelentést ha­vonta, illetve két havonta kapjuk meg. A karácsonyi és szil­veszteri ünnepek alatt történt szabálysértés? A. I.: A decemberi lopások várhatóan január végén kerül­nek az irodához, ami a petár­­dázást és csendháborítást ille­ti, nem kezdeményeztek eljá­rást. Mi fordult elő a leg­többször tavaly? A. I.: A hadköteles tovább­tanulási bejelentésének elmu­lasztása. Aki tovább akar tanul­ni, az év október 15-ig köteles bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak, ellenkező esetben szabálysértést követ el. Divikl Sándor Drágult a benzin (is) Az ok az adó Az idei év első napján drá­­gult az üzemanyag ára is. Ennek okáról, valamint az árak és a fogyasztói árak belső adótartalmának kap­csolatáról Molnár Istvánt, a MOL Rt. igazgatóját kérdez­tük. M. I.: Mint közismert, az elmúlt évben a benzin világpiaci ára je­lentős mértékben csökkent. Amiért a fogyasztók nem igazán tapasztalhatták a kedvező válto­zást az, hogy az üzemanyag árá­nak több, mint 70 százaléka adó­tartam, így nagyon kevés az a szá­zalék, amivel társaságunk szaba­don rendelkezik. KiVUVAz idén hogyan alakul ez az arány? M. I.: Az 1999-es évben kor­mányintézkedés következtében az üzemanyag árának adótartal­ma tovább növekedett. Január elsejétől az ólmozatlan benzin ára 14 forint 70 fillér, az ólmozat­lan benzin 13 forint 50 fillér és a motorikus gázolaj ára 10 forint 50 fillér lett. Azonban a Mal Rt. ja­nuár elsejével a motorbenzinek árát 1 forint 50 fillérrel csökken­tette és ezért a benzinkutaknál az autósok az ólmozott benzint 13 forintért, az ólmozatlan ben­zint 12 forintért vásárolhatják meg. A gázolaj ára pedig válto­zatlanul 10 forint 50 fillér. (per) Adó őrizte bérhatárok Mennyi a minimál? Az idén száz új szakma minimálbérének alsó határát hatá­rozta meg a Pénzügyminisztérium. A 7napot Kovácsné Komoródi Beáta, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője tá­jékoztatta. A 701 szakmából 454 szakma szerepel ebben az évben a mel­lékletben, ez százzal több, mint az 1997-es. Ennek az az oka, hogy kevesebb szakmában kellett a minimálbért alkalmazni ebben az évben, emelkedett azoknak a száma, akik a minimálbér fölött vallottak be, például a taxisok, a fényképészek, gépkölcsönzők, raktározási tevékenységet folyta­tók. Az irányelv nem változtatott a tavalyi, illetve a tavaly előtti gyakorlaton, erre az adózás rendjéről szóló törvény egyér­telmű eligazítást ad. Az 1997-es adóbevallások adatai képezték elsősorban a szakmai összeg­határok megállapításának kiin­dulási alapját, és ezt az 1998. évi bruttó kereset KSH által publi­kált növekedési indexével kor­rigálták. Természetesen a terü­leti sajátosságok, a megyei és területnagysági szorzók is be­folyásolták. Az adóhatóság a bevallást követően nyilatkozattételre szólíthatja föl az adózót, akinek összes kiadásáról és ráfordítá­sáról számot kell adnia. Ameny­­nyiben a nyilatkozatában fog­laltakat hitelt érdemlően bizo­nyítja, s ezt elfogadja az adó­hatóság, a továbbiakban eljárás nem indul. Ha kétségeket érez az adóhatóság a nyilatkozat va­lódiságát illetően, akkor felhí­vást kap az adózó. Ha nem tud megfelelni a nyilatkozatának, akkor elindul az adóellenőrzés, a becslési eljárás. Természete­sen ez nem azt jelenti, hogy az adóhatóság feltétlenül hiányt akar felfedezni, itt az eset összes körülményeire való te­kintettel a tényleges adóalapot fogják meghatározni. Az 1996-os bevallások alapján 73 ezer főt kellett felszólítani, 1997-ben már csak 11 ezer főt. Az 1996. évi bevallásokat köve­tően 4700 fő nyilatkozott önellen­őrzési szándékáról, ennek a so­rán 584 millió forinttal növelték meg az adóalapjukat. Ez 130-140 millió forintos többlet adóbevé­telt jelentett az államháztartás­nak. Az 1997. évi adóbevallást követően 11 ezer felszólítottból kb. hatezren küldtek vissza nyi­latkozatot és 10 százalék nyilat­kozott önellenőrzési szándéká­ról. (herczeg)

Next