A Falu, 2006 (21. évfolyam, 1-4. szám)

2006-12-01 / 4. szám

munkaerő-vándorlás nem csak a bérszín­vonalra, hanem a bérarányokra is hat. Az Európai Unió bővülése előtt szá­mos ország retteg a potenciális munka­­vállalóktól 11. Összehasonlítva az európai országok munkanélküliségi és nettó mig­rációs rátáját, megállapítható, hogy az alacsony munkanélküliségi rátával ren­delkező nyugat - európai országokban a bevándorlók száma meghaladja a kiván­dorlókét, tehát ezen országok munkaerő kínálata még növelhető. Összehasonlítva az európai országokban a GDP-t és a mig­rációs rátát, kimutatható, hogy a gazda­gabb országokba többen vándoroltak be, míg a szegényebb országokat többen hagyták el. A kibocsátó országok nagyobb mun­kanélküliséggel rendelkeznek, de valószí­nűleg nem a magas munkanélküliség a nagyobb kivándorlás fő okozója, bár a nagy méretű kivándorlásnak munkanél­küliség csökkentő hatása nem elhanya­golható. Általános érvényűnek tekinthet­jük, hogy az állampolgárok a szegényebb országokat hagyják el, de nem mindegyi­ket, vagyis nagyobb méretű kibocsátó migráció az alacsonyabb GDP - vel és ma­gasabb munkanélküliségi rátával ren­delkező országokból származtatható. A duális munkaerőpiac elmélete ez előbbieken is túllépve a nemzetközi mig­rációt a modern ipari társadalom munka­erő szükségletének a természetéből kö­vetkezteti. Strukturális gondokat okoz­hat, ugyanakkor drága és ellentétet okozó hatása lehet annak a ténynek, ha a munkaerőhiány időszakában béremelés­sel szereznek belföldi munkavállalót. Könnyebb és költségkímélő megoldás le­het a migráns munkavállalók foglalkozta­tása, akik könnyebben elfogadják az ala­csony béreket. A munkások nemcsak a jövedelemért, hanem a társadalmi státuszuk fenntartá­sáért és felhalmozásáért is dolgoznak. Mi­vel minden ranglétrának van alja, ahol a legalacsonyabb beosztásra lehet számíta­ni, ide a munkaadóknak olyan munkavál­lalókra van szükségük, akiknek a munka­végzés egyszerűen csak pénzkeresleti esz­köz és nincsenek presztízsszempontjaik. A migránsok kitűnően alkalmazhatók ezekre a munkakörökre, hiszen ők otthon szeretnék javítani a státuszukat. Mivel a migráns sohasem tekinti magát a fogadó társadalom tagjának, alacsony bérért is szívesen dolgozik, ő úgy érzi, hogy az otthoni közösségnek marad tagja és a külföldi munkavégzésből származó minden valutaegység megbecsülést, és presztízst hoz számára. Egy kis zárt közösségben a külföldi, ideiglenesen vállalt bérmunka a társadal­mi versengés egy formája. Főszerepben az önértékelés és az egymásra figyelés, amely a mindennapos viselkedési nor­mák rendezőjévé válik12. Mire költik el a bérmunkával szerzett többletjövedelmet? Van, aki csak a jelenre koncentrál. Ad­dig él ebből a pótjövedelemből, míg az tart. A jövő biztosítására irányuló törek­vések semmi jelét nem láthatjuk ebben a viselkedési normában. A keservesen meg­szerzett pénz „elfolyik" legtöbbször a he­lyi kocsmában12. 11 Szabó Laura: Gazdasági vagy jóléti migrá­ció? http:Wwww.talaljuk-ki.hu/index.php­­article/articleprint/385/­1 /16 / 12 Oláh Sándor: Egy székely falu vendégmun­kás potenciálja (1990-1993), In Jönnek? Men­nek? Maradnak? MTA Politikai Tudomá­nyok Intézete, Nemzetközi Migráció Kutató­­csoport Évkönyve, 1993 77

Next