A Falu, 2006 (21. évfolyam, 1-4. szám)
2006-12-01 / 4. szám
munkaerő-vándorlás nem csak a bérszínvonalra, hanem a bérarányokra is hat. Az Európai Unió bővülése előtt számos ország retteg a potenciális munkavállalóktól 11. Összehasonlítva az európai országok munkanélküliségi és nettó migrációs rátáját, megállapítható, hogy az alacsony munkanélküliségi rátával rendelkező nyugat - európai országokban a bevándorlók száma meghaladja a kivándorlókét, tehát ezen országok munkaerő kínálata még növelhető. Összehasonlítva az európai országokban a GDP-t és a migrációs rátát, kimutatható, hogy a gazdagabb országokba többen vándoroltak be, míg a szegényebb országokat többen hagyták el. A kibocsátó országok nagyobb munkanélküliséggel rendelkeznek, de valószínűleg nem a magas munkanélküliség a nagyobb kivándorlás fő okozója, bár a nagy méretű kivándorlásnak munkanélküliség csökkentő hatása nem elhanyagolható. Általános érvényűnek tekinthetjük, hogy az állampolgárok a szegényebb országokat hagyják el, de nem mindegyiket, vagyis nagyobb méretű kibocsátó migráció az alacsonyabb GDP - vel és magasabb munkanélküliségi rátával rendelkező országokból származtatható. A duális munkaerőpiac elmélete ez előbbieken is túllépve a nemzetközi migrációt a modern ipari társadalom munkaerő szükségletének a természetéből következteti. Strukturális gondokat okozhat, ugyanakkor drága és ellentétet okozó hatása lehet annak a ténynek, ha a munkaerőhiány időszakában béremeléssel szereznek belföldi munkavállalót. Könnyebb és költségkímélő megoldás lehet a migráns munkavállalók foglalkoztatása, akik könnyebben elfogadják az alacsony béreket. A munkások nemcsak a jövedelemért, hanem a társadalmi státuszuk fenntartásáért és felhalmozásáért is dolgoznak. Mivel minden ranglétrának van alja, ahol a legalacsonyabb beosztásra lehet számítani, ide a munkaadóknak olyan munkavállalókra van szükségük, akiknek a munkavégzés egyszerűen csak pénzkeresleti eszköz és nincsenek presztízsszempontjaik. A migránsok kitűnően alkalmazhatók ezekre a munkakörökre, hiszen ők otthon szeretnék javítani a státuszukat. Mivel a migráns sohasem tekinti magát a fogadó társadalom tagjának, alacsony bérért is szívesen dolgozik, ő úgy érzi, hogy az otthoni közösségnek marad tagja és a külföldi munkavégzésből származó minden valutaegység megbecsülést, és presztízst hoz számára. Egy kis zárt közösségben a külföldi, ideiglenesen vállalt bérmunka a társadalmi versengés egy formája. Főszerepben az önértékelés és az egymásra figyelés, amely a mindennapos viselkedési normák rendezőjévé válik12. Mire költik el a bérmunkával szerzett többletjövedelmet? Van, aki csak a jelenre koncentrál. Addig él ebből a pótjövedelemből, míg az tart. A jövő biztosítására irányuló törekvések semmi jelét nem láthatjuk ebben a viselkedési normában. A keservesen megszerzett pénz „elfolyik" legtöbbször a helyi kocsmában12. 11 Szabó Laura: Gazdasági vagy jóléti migráció? http:Wwww.talaljuk-ki.hu/index.phparticle/articleprint/385/1 /16 / 12 Oláh Sándor: Egy székely falu vendégmunkás potenciálja (1990-1993), In Jönnek? Mennek? Maradnak? MTA Politikai Tudományok Intézete, Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyve, 1993 77