A Falu, 2019 (34. évfolyam, 1-4. szám)

2019-03-01 / 1. szám

2019. TAVASZ XXXIV ÉVF.1. SZÁM Ady Endre TAVASZ VAN, ÚRFI Gyermektelen, diák-fia­tlan, Dallal kell Tavaszban futkosnod, Diákosan és megriadtan, Vén lábaddal meg ne botoljál, Szaladj, ha Tavaszra esküdtél, Minthogyha magad fia volnál. Vén úrfi, hajh, ki, ki a rétre, Ott szállnak a lepkék s leányok, Csúfoló zaj füled ne érje. Parancsol a szent Tavasz-lárma, Illat, sirás, dac és esengés, Minden, mi a fiadra várna. Biz'­a könnyek nem jönnek könnyen S az odaadás sem halálos S megvakulhatsz a fényözönben. De fia lettél önmagadnak S el kell járnod a Tavasz táncát, Ha az inaid megszakadnak, Hűség nélkül hűnek kell lenned És bánat nélkül bánatosnak, Mikor dámáid elengednek. Mikor a nóták elbocsátnak, Fütty-nótára kell csücsörítned Vén ajkadat, bús, csorba szádat. Mikor mindenek elmaradnak, Seregben kell magadat látnod, Kit ifjúi vágyak ragadnak. Fiad helyett vagy futós, dőre, Halálig kell élned Tavaszban: Tavasz van, úrfi, föl, előre.

Next