AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 39. évfolyam (1997)

1997 / 3-4. sz. - SZEMLE - SZLÁVIK LAJOS: Dunka Sándor-Fejér László-Vágás István: A verítékes honfoglalás : A Tisza-szabályozás története

750 SZEMLE DUNKA SÁNDOR-FEJÉR LÁSZLÓ-VÁGÁS ISTVÁN A VERÍTÉKES HONFOGLALÁS (A TISZA-SZABÁLYOZÁS TÖRTÉNETE) Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium — Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest, 1996. 216. o. A kor, amelyben a Tisza és mellékfolyóinak átfogó szabályozása megkezdődött, az alföldi magyarság gazdasági és szellemi felemelését tűzte ki céljául. Az a fél évszázad, amely alatt a Tisza-szabályozás legfontosabb feladatát, az árvízmente­sítést és a lecsapolásokat elvégezték, megnyitotta az utat az érintett országrész gazdasági fejlődése számára. Ez a fejlődés folyamatos volt ugyan, de mégsem lehet elhallgatni a benne rejlő ellentmondásokat. A kitűzött gazdasági célt csak műszaki beavatkozásokkal nem lehetett és nem is lehet elérni. Mérnöki nyelven fogalmazva a Tisza-szabályozás szükséges, de nem elégséges feltétele volt az Alföld népe gazdasági gyarapodásának. Az ármentesítési munkák megkezdésekor elsősor­ban a közép- és nagybirtokosok érdekei voltak a meghatározóak. Az Andrássy, Károlyi, Lónyay és Wenckheim grófok, valamint társaik képviselték azt a hatalmi csoportosulást, amely a Tisza-völgy erőforrásait képes volt a vízimunkálatok végre­hajtására összpontosítani. A birtokos nemesség által alapított társulatok voltak azok a szervezetek, amelyek az érdekeltség anyagi erejére építve hajtották végre az országépítő vállalkozást. A szerzők célja az volt, hogy ezt a nemzeti történelmünk részévé vált, országos jelentőségű építő munkát a vízügyi szakemberek együttesén túl a nagyközönség, különösen pedig az általános- és középiskolák tanuló ifjúsága számára is ismertté, érthetővé és elismertté tegyék. A magyarázó ábrákkal, képekkel és színes mellékletekkel gazdagon illusztrált könyv hét fő fejezetből áll. Ezek bemutatják: — a szabályozás előtörténetét, — az egységes szabályozás gondolatának születését, — az átfogó vízimunkák előkészületeit a hazai mérnökképzés 1782. évi kezdetei­től a Tiszavölgyi Társulat 1846. évi megalakulásáig, — a Tisza „regulázásáéra kidolgozott terveket, mindenekelőtt Vásárhelyi Pál általános tervét és Pietro Paleocapa szakvéleményét, — a Tisza-szabályozás végrehajtását, az építés közben felmerült problémákat,­­ a Tisza-szabályozás gazdasági eredményeit, annak árnyoldalait, az árvízmen­tesítéseket követő feladatokat, a kisvízi szabályozások és az öntözések összefüggő kérdéseit.

Next