AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 16. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1959)
1959 / 3-4. sz. - SZEGI JÓZSEF: A talajban élő sugárgombák és az Azotobacter kölcsönös viszonya
A TALAJBAN ÉLŐ SUGÁRGOMBÁK ÉS AZ AZOTOBACTER KÖLCSÖNÖS VISZONYA* SZEGI JÓZSEF a biológiai tudományok kandidátusa MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest A talajban élő különböző mikroorganizmus-csoportok nem egymástól izolált állapotban találhatók, hanem bonyolult biocönózist képeznek, amelyben az egyes mikroba-csoportok között meghatározott kölcsönviszony áll fenn. Közismert, hogy mind az Azotobacter, mind a sugárgombák különböző fajai igen nagymértékben vannak elterjedve az egyes talajokban, és jelentős százalékát alkotják a talajok mikroorganizmus-populációjának. Mindkét mikroba-csoportnak rendkívül fontos szerepe van a talajok termékenységében. A sugárgombák lebontják a talajba jutó nehezen bomló szerves maradványokat, a cellulózet, lignint, paraffint, zsírokat, viaszokat, kitint stb. Részt vesznek a fehérje és humuszvegyületek mineralizációjában. A sugárgombák jelentős része különböző antibiotikumokat képez, amelyek gátolják más talajmikroorganizmusok fejlődését. Az Azotobacter, mint közismert, jelentős mennyiségű molekuláris nitrogént képes megkötni. Ennek a ténynek nagy jelentősége van a talaj termékenységének szempontjából is. Ha az Azotobacter csak 20 kg nitrogént köt meg hektáronként — mutat rá FJODOROV [7] — 50 millió hektárt számítva alapul, ahol fejlődni képes, abban az esetben 1 millió tonna nitrogént ad a mezőgazdaságnak. Jóllehet, mind a sugárgombákra, mind a különböző Azotobacter-fajokra vonatkozóan igen sok kísérleti adat található a világirodalomban, azonbane a közöttük fennálló kölcsönös viszonyt csak kevesen tanulmányozták. KRASSILNIKOV és KORENJAKO [12] arról számolnak be, hogy néhány sugárgomba szürletében egyes Azotobacter és Rhizobium-fajok sokkal gyorsabban fejlődnek, mint a szokásos táptalajokon. Hasonló megfigyeléseket végzett AKSHAIBAR és ACHARI [2] is. Munkájukban olyan következtetésekhez jutnak, hogy az Azotobacter és egyes sugárgomba-törzsek együttes tenyészete több kötött nitrogént tartalmaz, mint a tiszta tenyészetek. BACSINSZKAJA és PETROSZJÁN(4) adatai szerint az Azotobacter és néhány sugárgomba-faj együttes tenyésztésének eredményeképpen mindkét mikroba-csoportnál megváltoznak egyes fizioló k Elhangzott 1959. március hó 20-án megtartott felolvasó ülésen