AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 20. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1962)

1962 / 3-4. sz. - SZEGI JÓZSEF: A talajmikrobiológiai kutatások néhány időszerű problémája

a talajmikrobiológiai kutatások néhány időszerű problémája SZEGI JÓZSEF a biológiai tud. kandidátusa MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest Az utolsó két évtized talajbiológiai kutatásai minden kétséget kizáróan beigazolták, hogy a talajban végbemenő mikrobiológiai folyamatok jóval bonyolultabbak, mint azt korábban feltételezték. A talajban azért lehetséges igen intenzív mikrobiológiai tevékenység, mivel az a mikroszervezetek óriási mennyiségét tartalmazza. POCHON és DE BARJAC [68] véleménye szerint­­ ha talaj szántott rétege kb. 2,2—2,7 tonna mikroorganizmust tartalmaz, FJODO­ROV [24] viszont az 1 ha talaj szántott rétegében élő mikorszervezetek súlyát 2,5—10 tonnára becsüli, s ezzel nagyjából megegyeznek KRASSILNIKOV [41] adatai is. Ez az óriási tömeg, a mikroszkopikus élőlények számjegyekkel ki nem fejezhető mennyiségéből tevődik össze, amelyek állandóan szaporodnak, növekednek és elhalnak és e­közben a szerves és szervetlen anyagok elbontásá­nak és szintézisének legkülönbözőbb folyamatait viszik véghez. A talajok termékenységének tanulmányozásánál az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordítanak a mikrobiológiai tényezőkre. Napjainkban a talaj­művelés és a növénytermesztés problémáit a mikroorganizmusok szerepének számbavétele nélkül nem lehet tanulmányozni. Ahhoz azonban, hogy megis­merhessük a talajban lejátszódó különböző biológiai folyamatokat, távolról sem elegendő csupán az összmikroflóra számának meghatározására, vagy kizá­rólag a mikrobák tevékenysége eredményeképpen képződő végtermékek (CO2 produkció) kimutatására korlátozódni. Az olyan közvetett módszerek, mint pl. a glukózfelhasználás ugyancsak eléggé kétes eredményeket adnak. A talaj mikrobiológia jelenlegi fejlettségi fokán feltétlenül meg kell ismerni a talajmikroflóra legjellegzetesebb képviselőinek faji összetételét, tanulmányoz­ni kell azok biológiáját és biokémiai tevékenységét, kölcsönhatásukat a maga­sabbrendű növényekkel és a talaj többi mikroorganizmusával. A talajban a mikrobiológiai folyamatok egyidejűleg két ellentétes irány­ban folynak, a lebontás és a szintézis irányában. A mikroorganizmusok mine­ralizációs tevékenysége napjainkban már eléggé részletesen tanulmányozott. Azáltal, hogy elbontják a talajba kerülő növényi és állati maradványokat, a szerves kötésben levő tápanyagokat a növények számára felvehető formába alakítják át. A szerves anyagok elbontása során hatalmas mennyiségű CO2

Next