AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 23. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1964)

1964 / 1-2. sz. - UBRIZSY GÁBOR: Schilberszky Károly (1863-1935), a magyar kertészeti növénykórtan megalapítója

SCHILBERSZKY KÁROLY (1863-1935), A MAGYAR KERTÉSZETI NÖVÉNYKÓRTAN MEGALAPÍTÓJA A növénykórtan, és a növényvédelem alig 100 esztendős tudomány kialakításában, korszerűsítésében több magyar tudós is részt vett, így a mezőgazdasági növénykórtan területén Linhart György, a szőlővédelem terüle­tén Istvánffi Gyula, míg a kertészeti növénykórtanban Schilberszky Károly. Hármuk munkássága eleve megszabta azokat az irányokat, amelyek felé haladniok kellett a hazai növényvédelmi kutatásoknak és a gyakorlati növény­védelemnek is. Schilberszky Károly 1863-ban Budapesten született. Iskoláit, tudomány­egyetemi tanulmányait is Budapesten végezte. Szaktudását később a Műegye­tem Közgazdaságtudományi Karán biológiai és kémiai ismeretekkel egészí­tette ki. Bölcsészetdoktori oklevelét 1893-ban szerezte meg, s már 1894-ben a Kertészeti Tanintézet (majd Akadémia) rendes tanára. A Tudományegyetem bölcsészkarán 1904-ben, a Műegyetemen 1911-ben, a Közgazdaságtudományi Karon 1923-ban nyert egyetemi magántanári képesítést. Utóbbi helyen 1926-tól az egyetem tanára is, azaz az első Magyarországon szervezett egyetemi növénykórtani katedra tulajdonosa. Meghalt 1935-ben Budapesten. Mielőtt a Kertészeti Tanintézet tanári állását elfoglalta volna, egy évig dolgozott a Vetőmagvizsgáló Állomáson, 6 évig pedig a Tudományegyetem Növénytani Intézetében mint asszisztens működött. Ugyanakkor a növény­tant és gyógyszerismeretet előadta 1891 — 1899-ig a Gyógyszerészgyakornoki Tanfolyamon, sőt megfelelő tankönyv megírásában is részt vett. 1907 — 1910-ig a Polgári Iskolai Tanítóképző botanikai előadó tanára volt. Pedagógiai mun­kássága nagy elismerést nyert, amikor az 1900. évi párizsi világkiállításon aranyéremmel tüntették ki mikológiai és növénykórtani készítményeit, rajzait, előadási tábláit és irodalmi kiadványait. Egész élete a nevelés, a tanítványok oktatása, és a kutatói munkában telt el, ahol az úttörés és megalapozás nehéz feladatát vállalta. Hiszen ő vetette meg alapjait egyfelől a kertészeti növény­tani, másfelől a Kertészeti Főiskolai és egyetemi növénykórtani oktatásnak, majd rendszeresen kiépítette azokat. Már 1896-ban követelte a Kertészeti Tanintézetnek akadémiává való kifejlesztését. A kertészethez és a kertészeti növénykórtanhoz fűzte egész életművét hosszú tanári működése, valamint az

Next