A Gyermek, 1912 (6. évfolyam)
1912 / 4. szám
164 A gyermek képzelete sokat kapcsolt össze közönséges, előre várható módon, a másik pedig egymástól merőben különböző dolgok között hozott létre nem várt és ezért érdekes kapcsolatot. Nézzünk bele a teremtő költészet alkotásaiba és megtaláljuk lépten-nyomon az illúziót. Magát a fantázia királyát Petőfi Sándort hívom tanúbizonyságul: Megállok a kanyargó Tiszánál, Ott, ahol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. Sima tükrén a piros sugarak, Mint megannyi tündér táncot jártak. Szinte hallott lépteik csengése, Mint parányi sarkantyúk pengése. Hát nem tiszta illuzió-sor ez? És azért ki nem érzi meg benne Petőfi teremtő fantáziájának a lelkét ? Igaz, néha nem valóságos érzékelés indítja meg a teremtő fantázia működését, hanem valamely, a reproduktív képzeleti működés által megelevenedett képzet. Ez az eset áll fenn például, ha Petőfi Sándor nem a Tisza partján, hanem az íróasztala mellett költötte a versét. Ám a különbség a tudatos illúzió és a teremtő képzelet között akkor sem nagy. Mindössze annyi, hogy míg a tudatos illúziót érzékiesnek és érzékletté elevenedett képzetnek az összeolvadása hozta létre, addig az imént vázolt képzeleti működésben érzékletté elevenedett képzet érzékletté elevenedett képzettel olvad össze. Vagyis ebben az esetben nem valamely érzékletet ruházunk fel valamely képzetnek a tulajdonságaival, hanem valamely képzetet egy másik képzetnek a tulajdonságaival. De a teremtő képzetet még arra is képes, s ez a működése talán még megragadóbb, hogy valamely képzetet egy másik képzetnek nem minden tulajdonságával ruházzon fel, hanem csak egy vagy több tulajdonságával. Ez esetben az első képzet részben megtartja a saját tulajdonságait, de felvesz többet vagy kevesebbet a másik képzet tulajdonságaiból is. A képzetek ezen részleges tulajdonságainak összeolvasztása által néha olyan sajátságos új képzetek keletkeznek, amelyeknek valóságos érzékelés meg sem felelhet. Nevezzük ezeket a képzeteket képzeleti képzeteknek. Később még lesz róluk szó. Ennek a dolognak a példáját látjuk a megszemé