A Hét, 1972. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-07 / 27. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1972. július 7. III. évfolyam II SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI—POLITIKAI—MűtELŐDÉSI HETILAPJA 20 oldal Ara 102 JUl Az RKP Országos Konferenciája elé A párt vezető szerepe szocialista demokráciánk fejlesztésében Demokráciánk fejlesztésének a szükségessége elméleti és gyakorlati kérdés egyaránt Elméleti, mert a Román Kommunista Párt a demokráciát és a szocializmust egymástól elválaszthatatlannak, kölcsönösen feltételezettnek tekinti. És gyakorlati kérdés, hiszen a pártpolitika azon célkitűzései között szerepel, amelyek társadalmi életünket, előrehaladásunkat mindennapi közvetlen vonatkozásaiban érintik. Szocialista demokráciánk széles értelmezésében átfogja a gazdasági viszonyokat, amelyek társadalmi tartalmának végső meghatározói, valamint a politikai viszonyokat, amelyek az álamiszervezeti formában és intézményekben nyernek kifejezést. Ugyanakkor a szocialista demokrácia lényegi kérdése a legszélesebb néptömegeknek a társadalmi vezetésbe, irányításba való bevonása és részvétele. Bármely vonatkozásában is vizsgáljuk a demokrácia társadalmi vagy állami-szervezeti vetületét, vitathatatlan, hogy a demokrácia tökéletesítése politkai és államéletünk korszerűsítését jelenti. Fennálló politikai és államrendszerünk történelmi-materialista világnézetünknek a társadalom megszervezésére vonatkozó alapvető elveit intézményesíti. A Román Kommunista Párt ideológiái és tapasztalata határozza meg társadalmunk politikai ideológiáiért és ennek megfelelően a politikai hatalom, politikai rendszerünk és ezek intézményeinek a struktúráját, formáit és tevékenységünk módszereit. A szocialista demokráciát nem lehet idillikus történelmietlen eszményként felfogni. A szocialista demokrácia pontos körvonalait, konkrét tartalmát és formáit a társadalom anyagi létfeltételei, a termelési és politikai viszonyok határozzák meg. A történelmileg kialakult demokratikus rendszer gazdasági és társadalmi feltételezettsége, meghatározottsága azonban nem abszolút, nem jelenti azt, hogy a lényegi sajátságokon túl formai vonatozásban a rendszer változatlan. Éppen a meghatározottság követeli meg a gazdasági és társadalmi fejlődés következményeként a demokratikus rendszer és intézmények funkcionális változásait. A szocializmus következetesen demokratikus jellege teszi lehetővé a legszélesebb néptömegeknek a politikai életbe való bevonását és a társadalmi kérdések megoldásában való állandó és aktív részvételét. A szocialista demokrácián keresztül valósul meg a népuralom elve, amely a társadalmi haladás eddig nem ismert méreteit és ütemét biztosíthatja. Ebben az értelemben a szocialista demokrácia az az eszköz, az a társadalmi keret, amely megvalósítja a szocializmus fölényét a kapitális (Folytatása a 15. oldalon) LŐRINCZ LÁSZLÓ Balogh Lajos Szénacsinálók Hazai napló A példa sorsáról Hogy miért épp Dobrudzsa? Nem tudom. (Tavaly előtt repülőgépből láttam életteli gabonatáblái közül mesterséges esőket előszivárványlani, s azt hittem, ez a csoda, amiről azóta kiderült, hogy a szántóföldi öntözésnek van már ennél korszerűbb módja is.) „Az ország első szövetkezeti tartományai“ „Máris növekvő terméshozamok készpénzével fizet a tovább kétkedőknek!“ Érdemes lett ide eljárni még a legtávolabbi Máramarosból is állhatatosságot látni. A közfigyelem most pártunk főtitkárát kísérte el, aki egy munkanapját a dobrudzsai földek dolgozói között töltötte. Mely alkalomból a példa ismét nem hazudtolta meg eddigi önmagát.Fejlődésünk sajátossága, hogy már a szabadság éveiben is előbb szorított a szűk esztendők közös gondja, mintsem feszített volna a bőség közös elégtétele. Érthető, ha a régi gazdagoknál jobban tudunk örülni egy-egy bő aratásnak. A tavalyi nagy termésekért állami kitüntetést is osztottak. Amire azt mondhatjuk: íme, nálunk a bő termés már dicsőség. De azt is, hogy még külön érdem.) A hagyományosnál is több szeretettel fogadott vendégeknek négyötezer kilós hektárhozamokról számoltak be az aratók. Az öntözött kukoricatáblák szélén beszélgetve azért sem tűnhetett puszta vágyálomnak a nyolcezer kilós szemtermés iránti elvárás, mert Ceauşescu elvtárs kezdeményezésére éppen azt fontolgatták, hogyan lehetne az öntözés maga is a mostaninál jóval hatásosabb. Emitt a másodverésnek szurkolnak még kilencven napig —, hogy az szemterméssé és talán még egy országos példává érjék. Amott egy korszerű nagyüzemben tizenhat szövetkezeti gazdaság egyesítette erőit, többek közt a ma még nagyon — a rekordtermések kontrasztjában bántóan nagyon — alacsony tejhozam feljavításáért. Ebből és a hasonlókból is kinőhet országos példa. Amit tiszta szívből kívánunk. A dobrudzsai példa a lehetőségek határainak meglepő rugalmasságáról vall, így nálánál jobb akusztikát nem is találhatott volna magának a fogadalom, vagy ha úgy akarjuk — dobrudzsai földeken vagyunk — az országos kezdemény, hogy a mezőgazdaságban is négy és fél év alatt teljesítsük az ötéves tervet! Hogy miért épp Dobrudzsa? Ennek magyarázatához talán az visz közelebb, ha tudjuk, hogy már egyre inkább — nemcsak Dobrudzsa. KOVÁCS ANDRÁS