A Hét, 1972. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-07 / 27. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! 1972. július 7. III. évfolyam II SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI—POLITIKAI—Műt­ELŐDÉSI HETILAPJA 20 oldal Ara 102 JUl Az RKP Országos Konferenciája elé A párt vezető szerepe szocialista demokráciánk fejlesztésében Demokráciánk fejlesztésének a szükségessége elméleti és gyakor­lati kérdés egyaránt Elméleti, mert a Román Kommunista Párt a de­mokráciát és a szocializmust egy­mástól elválaszthatatlannak, köl­csönösen feltételezettnek tekinti. És gyakorlati kérdés, hiszen a pártpolitika azon célkitűzései kö­zött szerepel, amelyek társadalmi életünket, előrehaladásunkat min­dennapi közvetlen vonatkozásai­ban érintik. Szocialista demokrá­ciánk széles értelmezésében átfog­ja a gazdasági viszonyokat, ame­lyek társadalmi tartalmának végső meghatározói, valamint a politikai viszonyokat, amelyek az ál­ami­szervezeti formában és intézmé­nyekben nyernek kifejezést. Ugyan­akkor a szocialista demokrácia lé­nyegi kérdése a legszélesebb nép­­tömegeknek a társadalmi vezetés­be, irányításba való bevonása és részvétele. Bármely vonatkozásában is vizsgáljuk a demokrácia társa­dalmi vagy állami-szervezeti vetü­­letét, vitathatatlan, hogy a demok­rácia tökéletesítése po­litkai és ál­laméletünk korszerűsítését jelenti. Fennálló politikai és államrend­szerünk történelmi-materialista vi­lágnézetünknek a társadalom meg­szervezésére vonatkozó alapvető elveit intézményesíti. A Román Kommunista Párt ideológiái és ta­pasztalata határozza meg társadal­munk politikai ideológiáiért és en­nek megfelelően a politikai ha­talom, politikai rendszerünk és ezek intézményeinek­ a struktúráját, for­máit és tevékenységünk módsze­reit. A szocialista demokráciát nem lehet idillikus történelmietlen esz­ményként felfogni. A szocialista demokrácia pontos körvonalait, konkrét tartalmát és formáit a tár­sadalom anyagi létfeltételei, a ter­melési és politikai viszonyok hatá­rozzák meg. A történelmileg kiala­kult demokratikus rendszer gazda­sági és társadalmi feltételezettsé­­ge, meghatározottsága azonban nem abszolút, nem jelenti azt, hogy a lényegi sajátságokon túl formai vonatozásban a rendszer változat­lan. Éppen a meghatározottság kö­veteli meg a gazdasági és társa­dalmi fejlődés következményeként a demokratikus rendszer és intéz­mények funkcionális változásait. A szocializmus következetesen demokratikus jellege teszi lehetővé a legszélesebb néptömegeknek a politikai életbe való bevonását és a társadalmi kérdések megoldásá­ban való állandó és aktív rész­vételét. A szocialista demok­rácián keresztül valósul meg a népuralom elve, amely a társadal­mi haladás eddig nem ismert mé­reteit és ütemét biztosíthatja. Eb­ben az értelemben a szocialista de­mokrácia az az eszköz, az a tár­sadalmi keret, amely megvalósítja a szocializmus fölényét a kapitális­ (Folytatása a 15. oldalon) LŐRINCZ LÁSZLÓ Balogh Lajos Szénacsinálók Hazai napló A példa sorsáról Hogy miért épp Dobrudzsa? Nem tudom. (Tavaly előtt repülőgép­ből láttam életteli gabonatáblái közül mesterséges esőket előszivár­­ványlani, s azt hittem, ez a csoda, amiről azóta kiderült, hogy a szán­tóföldi öntözésnek van már ennél korszerűbb módja is.) „Az ország első szövetkezeti tartományai“ „Máris növekvő terméshozamok kész­pénzével fizet a tovább kétkedőknek!“ Érdemes lett ide eljárni még a legtávolabbi Máramarosból is állhatatosságot látni. A közfigyelem most pártunk főtitkárát kísérte el, aki egy munka­napját a dobrudzsai földek dolgozói között töltötte. Mely alkalomból a példa ismét nem hazudtolta meg eddigi önmagát.­­Fejlődésünk sajátossága, hogy már a szabadság éveiben is előbb szorított a szűk esztendők közös gondja, mintsem feszített volna a bő­ség közös elégtétele. Érthető, ha a régi gazdagoknál jobban tudunk örülni egy-egy bő aratásnak. A tavalyi nagy termésekért állami kitün­tetést is osztottak. Amire azt mondhatjuk: íme, nálunk a bő termés már dicsőség. De azt is, hogy­ még külön érdem.) A hagyományosnál is több szeretettel fogadott vendégeknek négy­­ötezer kilós hektárhozamokról számoltak be az aratók. Az öntözött ku­koricatáblák szélén beszélgetve azért sem tűnhetett puszta vágyálom­nak a nyolcezer kilós szemtermés iránti elvárás, mert Ceauşescu elv­­társ kezdeményezésére éppen azt fontolgatták, hogyan lehetne az ön­tözés maga is a mostaninál jóval hatásosabb. Emitt a másodverésnek szurkolnak még kilencven napig —, hogy az szemterméssé és talán még egy országos példává érjék. Amott egy korszerű nagyüzemben tizenhat szövetkezeti gazdaság egyesítette erőit, többek közt a m­a még nagyon — a rekordtermések kontrasztjában bántóan nagyon — ala­csony tejhozam feljavításáért. Ebből és a hasonlókból is kinőhet or­szágos példa. Amit tiszta szívből kívánunk. A dobrudzsai példa a lehetőségek határainak meglepő rugalmas­ságáról vall, így nálánál jobb akusztikát nem is találhatott volna ma­gának a fogadalom, vagy ha úgy akarjuk — dobrudzsai földeken va­­gyunk­ — az országos kezdemény, hogy a mezőgazdaságban is négy és fél év alatt teljesítsük az ötéves tervet! Hogy miért épp Dobrudzsa? Ennek magyarázatához talán az visz közelebb, ha tudjuk, hogy már egyre inkább — nemcsak Dobrudzsa. KOVÁCS ANDRÁS

Next