A Hét, 1973. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-23 / 47. szám

„HOL ÖRÜLT, HOL BÚSULT, MINT VILÁG POLGÁRA“ 1773 November 17-én született Debre­cenben Csokonai Vitéz Mihály. Apja Csokonai József borbély-se­bész, egy dunántúli lelkész fia, Debrecenben a borbélyok céhmes­tere lett. Anyja Diószegi Sára, egy szabómester lánya, művelt, iroda­lomkedvelő asszony. Az ekkor harmincezer lakost számláló Debre­cen gazdag, de már hanyatló ke­reskedő és iparos város. Bécsi tanulmányai befejeztével hazatér Balázsfalvára Samuil Micu (1745—1806). Bessenyei György (1747—1811) saját kérésére kiválik a testőrség kötelékéből és polgári hivatalt vál­lal: a református egyház ügyvivője lesz az udvarnál. Megjelenik Klopstock Messiásá­nak első három éneke, az újabb német irodalom első világirodalmi jelentőségű alkotása. Goethe nyilvánosság elé lép el­ső színpadi művével, a Götz von Berlichingennel. Megjelenik Herder és Goethe kö­zösen írott cikkgyűjteménye (A né­met jellegről és művészetről), a­mely rövidesen a Sturm und Drang irodalmi programjává válik. Megjelenik az 1760 óta közölt Osszian-dalo­k első összefoglaló gyűjteménye, a preromantikus kor egyik legnagyobb hatású műve. F. Kinsky cseh író röpiratban szó­lít fel a germanizációs politika ál­tal veszélyeztetett cseh nyelv vé­delmére. A XVIII. század végén a nagy hagyományú cseh irodalom­ban is napirendre kerül a nyelv­művelés. 1774 A Kucsuk-Kajnárdzsi békeegyez­mény értelmében Moldva és Mun­­ténia két évre mentesült az adófi­zetéstől, Oroszország pedig jogot kap, hogy közbenjárjon a fejede­lemségek érdekében. Elkezdődik a kolozsvári Bánffy­­palota építése. A barokk stílusú palotát Blaumann szebeni műépí­tész tervezte. Megjelenik a Werther, s ezzel Goethe, az addig ismeretlen fiatal ügyvéd egy csapásra a német iro­dalom egyik vezéregyénisége lesz. Divattá válik Werther kék frakkja, sárga mellénye és barna csizmája, s a szerencsétlen sorsú hős tör­ténete, valóságos öngyilkossági hullámot vált ki. A regény iskolát teremt: wertheriádák tucatjai szület­nek meg rövid idő alatt. Több nyelvre lefordítják — a német iro­dalomnak ez az első igazi világ­sikere. 1775 Bécsben megjelenik Marmontel Contes Moraux című elbeszélés­gyűjteménye alapján az Erkölcsi Mesék, „mellyeket frantziából for­dított Bárótzi Sándor Magyar Ne­mes Testőrző­; választékos stílu­sáért az erdélyi származású köz­nemest tekintette Kazinczy a nyelv­újító mozgalom példaképének. Lavater fiziognómiai tételeiben kimondja, hogy összefüggés álla­pítható meg az arc és a jellem között, s mint ahogy nincs két egyforma arcú ember éppúgy a lelki alkatok is különböznek, vagy­is minden ember egyszeri, egyedül­álló és megismételhetetlen. Bemutatják Sheridan Vetélytár­­sak című vígjátékát, mely szelle­mes, pergő dialógusokban teszi nevetségessé az újabb kor két di­vatját: a regény, illetve a szenti­mentális dráma rajongóit. Megszületik Bolyai Farkas, 1776 Alexandru Ipsilanti a felvilágoso­dás szellemében újjászervezi a Sfinta Sava Akadémiát, amely a későbbiek során jelentős szerepet játszott a haladó eszmék terjeszté­sében. Kazinczy lefordítja és kiadja Bessenyei németül írott Der Ameri­­k°ner®t, d e fordításban írta le először az „Aufklärung" mintájára a világosság szót. F. M. Kiinger megírja Sturm und Drang című színdarabját, amelyről az egyéniség korlátlan szabadsá­gát hirdető mozgalmat elnevezték. Megszületik Berzsenyi Dániel, 1777 II. Grigore Ghica fejedelmet a porta azzal gyanúsítja, hogy titok­ban kapcsolatba lépett Oroszor­szággal. A szultán megöleti. Bécsben megjelenik az első ro­mán nyelven írott matematikai munka. Bessenyei kiadja A filozófus című vígjátékát; a magyar nyelvű szín­játékot ő emelte a korszerű irodal­­miság szintjére. A francia írók számára dekré­tum biztosítja a szerzői tulajdonjo­got és díjazást. Megszületik Heinrich von Kleist. 1778 Samuil Micu kiadja a román nép történelméről írott könyvét. A ro­mán népet a rómaiaktól származ­tatja, ezért az események tárgya­lását Róma alapításával kezdi. E mű kapcsolja össze első ízben Er­dély történelmét a Kárpátokon túli román fejedelemségek történelmé­vel. Napvilágot lát hazánk területén az első hírlap, a Szebenben meg­jelenő Theatral Wochenblatt. Herder Volkslieder címmel közre­adja népdalgyűjteményét, amely­ben német népdalok mellett más népek dalainak fordítása, illetve ismert szerzők műve is helyet kap. A gyűjtemény hatása óriási: az érdeklődést Európa-szerte felkelti, a népdalgyűjtés felé irányítja, és a népköltészet hatással van az egész későbbi műköltészetre. A 84 éves Voltaire Párizsba láto­gat, ahol a Théátre-Française ép­pen Iréné című tragédiáját próbál­ja. A fővárosban töltött néhány hét valóságos diadalmenet, min­denütt ünnepük, házában a kor legjelesebb személyiségei egymás kezébe adják a kilincset. A fára­dalmak megviselik, és még ebben az évben meghal. Egész életműve, különösen vallás- és egyházelle­­nessége, az egyéni szabadság jo­gait hirdető, felvilágosult ember­­eszménye óriási hatást gyakorolt kortársaira. Meghal Rousseau, aki a civilizált társadalommal szembefordulva megfogalmazza a „vissza a termé­szethez" tanát, és aki az érzelmek jogának meghirdetésével Csoko­naira is nagy hatást gyakorol. 1779 Lessing befejezi a Bölcs Náthánt, amelyben a felvilágosodás huma­nista eszménye, a racionalizmus és az érzés összhangja nevében vála­szol a korabeli vallási vitákra. Goethe szerint a Bölcs Náthán „az­­ emberiség egyik legfennköltebb al­kotása". Samuel Johnson kötetbe gyűjti a XVII. és XVIII. század 52 angol köl­tőjéről írott tanulmányát — főként kortársai műveit elemzi értőn és rokonszenvvel. A varsói Nemzeti Színház önálló épületet kap. Első sikeres lengyel szerzője F. Zablocki, aki színdarab­jaiban kritikai éllel mutatja be az arisztokráciát. Megszületik Gheorghe Lazár. 1780 Bécsben megjelenik Gheorghe Ž­ incai és Samuil Micu műve, az Elementa linguae daco-romanae sive valachicae, az első román nyelvtan, amelyben a szerzők tu­dományos érvekkel bizonyítják a román nyelv nyelvtani szerkezeté­nek latin eredetét. Javasolják a cirill helyett a latin ábécé beve­zetését, a szláv liturgikus hagyo­mánnyal való szakítás a nemzeti öntudat kialakítását szolgálja. Rát Mátyás megalapítja az első magyar nyelvű újságot, a Magyar Hírmondót. A hetenként kétszer megjelenő lapnak kezdetben 320 előfizetője volt, a külföldi hírlapok, tudósítások alapján beszámol a világ eseményeiről (például az amerikai függetlenségi háborúról). 1792-ben már 18 lapot adtak ki, utána azonban a Habsburg-cenzú­­ra miatt a hírlapírás lehanyatlik. 1805-ben már csak egy magyar, egy latin és három német újság jelent meg. Megjelenik az Oberon, Wieland költői remeke, amely szabadon szárnyaló, játékos tündén világá­val a Messiás ellenpólusa. Meg­előzően Wieland Shakespeare 22 drámáját fordította le németre. A. Naruszevicz kiadja A lengyel nép története című művének első kötetét, amelyben megkísérli az oknyomozó történettudomány meg­alapozását. 1781 Schiller első színművében, a Ha­ramiákban megszólaltatja az el­nyomó társadalom és a szabad­ságra törekvő egyén konfliktusát. Kant kiadja A tiszta ész kritiká­ját, amely ismeretelméleti és logi­kai koncepcióját tartalmazza. Ezt követi 1788-ban az etikai rendszerét kifejtő A gyakorlati ész kritikája, majd 1790-ben az esztétikáját ösz­­szefoglaló Az itélőerő kritikája. 1782 Gheorghe Ş­incait Balázsfalván kinevezik iskolaigazgatónak. Két év múlva a II. József ediktuma alapján létesítendő iskolák felügye­lője — fáradhatatlanul dolgozik a román nyelvű oktatás fellendíté­séért, gondoskodása nyomán a ro­mán iskolák száma 300-ra nő. 1784 Csokonai elvégzi a kollégium poéta-klasszisát. Latinul versel, ko­rán megtanul olaszul, franciául, né­metül, görögül, ismerkedik az an­gollal, héberrel, arabbal, perzsá­val. Horea áprilisban kihallgatást kér II. József császártól, hogy ismer­tesse vele a parasztság nehéz hely­zetét, ígéreteket kap, hazatérése után azonban a helyi hatóságok nem tesznek eleget a parasztok követeléseinek. Októberben a mes­­teacáni népgyűlésen Crişan közli az egybegyűlt parasztokkal, hogy II. József könnyítette terheiket, és felhatalmazta Horeát, vezesse őket Gyulafehérvárra, hogy beálljanak a testőrségbe. Novemberben kitör a Horea, Cloşca és Crişan vezette pa­rasztfelkelés, amelyet kezdeti sike­rek után II. József parancsára a katonaság vérbe fojt. Az Ármány és szerelemben Schil­ler a polgári szabadság nevében lázad az abszolutizmus ellen. J. J. Bajza kiadja Az Ifjú René kalandjai és tapasztalatai című, nyugatszlovák nyelvjárásban írott regényét, amely a felvilágosodás szellemében bírálja kora feudális viszonyait és az egyházi visszás­ságokat. Háromévi várakozás után be­mutatják a Figaró házasságát. A színházat megostromolja a közön­ség, három nézőt agyonnyomtak. Beaumarchais darabját egy éven belül hetvenháromszor adták elő. Meghal Diderot, az Enciklopédia fáradhatatlan szervezője és szer­kesztője, Írásai ragyogóan képvise­lik a francia szellem, az „esprit” legkiválóbb erényeit. 1785 II. József eltörli a jobbágyságot. A rendeletet halálos ágyán vis­szavonni kényszerült. Schiller megírja Az örömhöz cí­mű költeményét, amelyet a szere­tetnek, a testvériségnek, a felvilá­­gosodás optimista hitének, huma­nizmusának a pátosza hat át. V. Thom, a modern cseh iroda­lom első jelentékeny alakja alma­nachot ad ki, amelyben azt igyek­szik bizonyítani, hogy a cseh nyelv alkalmas magas színvonalú költé­szet művelésére. 1786 A Magyar Hírmondót szerkesztő Barczafalvi Szabó Dávid bejelenti: új szavakat fog használni „mind­addig, valamig csak azoknak nem tetsző voltok felől" meg nem győ­zik. Túlzásai ellenére jó néhány si­került és elfogadott új szó (ábra, cikk, mondat, naptár, szerep, társa­dalom, tudat) megalkotása fűződik nevéhez. Robert Burns kiadja verseit, ab­ban a reményben, hogy a kötet jövedelméből ki tud vándorolni Amerikába. A könyv erkölcsi és anyagi sikere nyomán felhagy a szándékával. 1787 Megjelenik lenáchitá Vácárescu román nyelvtana, amelyben a ro­mán és az olasz nyelv rokonságát bizonyítja, és olasz szavak meg­honosítását javasolja. Vácarescu stilisztikai szabályokat is megfo­galmaz — az ezek gyakorlati al­kalmazását szemléltető saját versei a modern román költészet első nyomtatásban megjelent művei. Megjelenik és óriási sikert arat Berandin de Saint-Pierre Pál és Virginia című regénye. Az érzelmes történetet egzotikus keretbe helye­zi, s ezzel új lehetőséggel gazda­gítja az elbeszélő irodalmat. 1788 Szebenben felépül hazánk első színháza, Martin Hochmeister pol­gármester kezdeményezésére. Megindul az első önálló magyar folyóirat, a Magyar Museum. Ala­pítói Kazinczy Ferenc, Batsányi Já­nos és Baráti Szabó Dávid. Öt­éves fennállása alatt nyolc füzete jelent meg. Megszületik Byron, 1789 Teleki Sámuel erdélyi kancellár mintegy tizenháromezer kötetes könyvtárát hitbizománnyá nyilvá­nítja, és hozzáférhetővé teszi a nyil­vánosság számára. Batsányi A franciaországi válto­zásokra című epigrammájában üd­vözli a forradalmat. Meghal D’Alembert, a kiváló ma­tematikus, aki kezdetben Diderot­­val együtt szerkesztette az Encik­lopédiát. 1790 Csokonai diáktársaival olvasó­­társaságot szervez; nyelvek szerint osztották fel és tanulmányozták a nyugati irodalmakat. Csokonai az olasz nyelvet választotta — főiként Tasso, Metastasio, Guarini, Ariosto verseivel ismerkedett meg — köny­­nyedséget, hajlékonyságot, zeneisé­get tanult tőlük. A budai várszínházban egyetemi hallgatókból, a polgárifjakból és leányokból toborzott színjátszó cso­port bemutatta Simai Kristóf Iga­házi című, németből magyarított színművét. A végleges játékenge­délyt csak másfél év múlva kapták meg. A társulat 1792 májusától rendszeresen tartott előadásokat ál­talában hetente kétszer. Ragyiscsev Utazás Pétervárról Moszkvába című művében megrázó képet fest az orosz parasztság szenvedéséről, „riporteri" eszkö­zökkel érzékelteti a cárizmus és a nemesség kegyetlenkedéseit. Megszületik Kölcsey, Grillparzer, Lamartine. 1791 Erdélyi román értelmiségiek — köztük Samuil Micu, Petru Maior, Gheorghe Șincai, Ioan Piuariu-Mol­­nar — a Supplex Libellus Valacho­­rumban azzal a kéréssel fordulnak a bécsi udvarhoz, hogy ismerje el a románok és a többi erdélyi nem­zet egyenlő jogait, és biztosítsa az adófizetők arányában való részvé­telét az országgyűlésben. Kolozsvárott megjelenik Aranka György Egy erdélyi magyar nyelv­­mivelő társaság felállításáról való rajzolat a haza felséges rendeihez című röpirata, amelyben könyvtár és múzeum létesítését, nyomda ala­pítását és végül „nyelvmívelő tár­saság" szervezését szorgalmazza. Az erdélyi rendek elfogadják ja­vaslatait, de a bécsi udvar nem hagyja jóvá a tervet, ezért Aranka 1793-ban létrehozza a Próba Társa­ságot, amely eleinte főként a nyelv­­mívelés kérdéseivel foglalkozott, később társadalom- és természet­­tudományokkal is. Megszületik Katona József. 1792 Novemberben Kolozsváron meg­kezdi működését az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság. A társulat mű­során többek között a Hamlet, az Emília Galotti, az Ármány és sze­relem és a Haramiák is szerepelt. Ny. M. Karamzin megjelenteti Szegény Liza című szentimentális regényét, amelyben az orosz kon­zervatív nemesi közgondolkozás fe­jeződik ki. Karamzin munkássága fonto­s szerepet játszott az orosz iro­dalmi nyelv kialakulásában. Hí­vei, azzal a szándékkal, hogy az orosz nyelvet a nyugat-európai (Folytatása a 8. oldalon) Összehasonlító irodalomtörténeti feladat felmérni, kortársai közül ki­ket mennyire ismert Csokonai, kik hatottak rá. Ahhoz viszont, hogy meg­tudjuk: kik voltak kortársai, életútját miként határozta meg a történelem — elég felütni a lexikont. S ha költői pályája eseményeit párhuzamba állítjuk a korabeli művelődés jelentős dátumaival, a kapcsolatok és ro­kontörekvések olyan térképe rajzolódik ki előttünk, amely egy forradal­makkal és forrongásokkal teli, művészi megújhodást hozó korban az euró­pai szellem egységes vérkeringését, a valóság és a társadalom helyi­­időszerű feladatai megkövetelte eltolódások mellett is lehetséges együtt­­haladását példázza. Időrendi áttekintésünk persze óhatatlanul hézagos, igyekeztünk viszont — akár a nyugat-európai kultúra eseményeinek rová­sára — bővebben válogatni a kelet-európai művelődés történetéből. A HÉT, 1973. NOVEMBER 23. 7 IRODALOM

Next